Történt egyszer, hogy Povi egy régi katonai térképen barlangot talált, mégpedig a Bicskétől keletre fekvő Málé-hegyen. A barlangkataszterben nem szerepelt az üreg, a Barlangtani Intézetben sem tudtak róla, a térképen viszont félreérthetetlen volt az Ω 4/20 jelölés, ami 4 méter széles bejáratot és 20 méteres hosszúságot ígért.
Az internetes keresés is adott egy érdemleges találatot a barlangra, egy vers formájában:
Bicskei bédekker
/Mogyorós/
ez itt kérem a Mogyorós
túl Máléhegy vesszein
bakfis lányok szüzessége
veszett el itt rendszerint
bokrok mélyén búvó barlang
csupa csupasz denevérrel
írj falára ha erre jársz
üszkös bottal de ne vérrel!
Ujszászi Ignác
Ez bizony már Bujtor István filmekbe illő kalandot sejtetett, lámpát és bozótvágó kést ragadtunk tehát (a bokrok mélyére való tekintettel), és egy Trabant 601-es személyautóval azonnal a helyszínre siettünk.
A szőlőhegyre érve az autót lezártuk, majd a tőkék között elindultunk abba az irányba, ahol a barlangot sejtettük. Egy kedves helybeli úrtól pontos útbaigazítást is kaptunk.
Nos, a helyszínre érve nem pont azt találtuk, mint amire számítottunk. A bakfis lányok hiányán kívül ugyanis egyből feltűnt az, hogy a bokrok mélyén búvó üreg valójában mesterséges eredetű bányajárat. A csupasz denevérek sem képviseltették magukat, így csak az kárpótolt, hogy a megjelöltnél sokkal hosszabb, kb. 5x5x50 méteres volt a járat.
Ha már erre jártunk, megnéztük nem messze az 1847-ben épült csillagvizsgáló romjait is. Hamarosan teljesen össze fog dőlni, akit érdekel, még most nézze meg:
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1599
Utószó:
Ha valaki mégis tud az igazi bicskei barlangról, csupasz denevérekkel vagy anélkül, feltétlenül jelezze!
2. Vinchenzo
Ez a híres bicskei barlang,bár a Szt László patak völgyében van több ennél kisebb barlang, némelyikben római kori véséssel (szöveg töredék) talán artemis-diana kulthely.
Ezek a fenti mesterséges lyuktól jóval délebbre inkább már Gyuró község határában vannak. Bicske környékén jelentősebb barlang az egykor Bicskéhez tartozó ma már önálló kis Óbarok község közvetlen határában található egy szépecske dolomit szikla aljában (Öreg-szikla). Ez azonban a Váli viz völgye. A szikla aljában egy kisebb bányaudvar van, talán ezt is a rómaiak kezdték, de ez mindegy is. Itt a bányaudvar alján kb. 10 éve Janóval kaparásztunk egy kicsit. sikerült egy kb 2m hosszú üreget kialakítani. + 1 barlang na!
(Magam Bicskén éltem majd 20 évet.)
barlangkutató.freeblog.hu
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gaál Antal 2018.01.01. 07:18:29
G.A.
Bicskei-Szó 2018.01.01. 07:58:56
I.A. · http://bicske.blog.hu/ 2018.01.13. 22:16:34
Gaál Antal 2018.01.29. 15:47:02
A nagymennyiségű gyengébb minőségű homokkő felhasználásáról a parlamenti idegenvezetők tájékoztatójukban szót ejtenek. Magam tapasztaltam az Országház falából kibontott kövek törésfelületét nézve, hogy nem csak a sóskúti fehéres, hanem a sárgás-világosbarnás színű kőanyag annak idején felhasználásra került. Ebből a kőanyagból szobrok is készültek. Az épület külső faláról mintának levett eredeti királyszobor ruharedőjének kis része egy érintésre a kezembe mállott szét. A mállás helyén látható vált a sárgás homokkő anyag.
Gondolataim: Annyi biztos, hogy akkoriban az Országház építtetői az időpontok tartásáért „minden követ megmozgathattak”. A Málé-hegyi táró szabályos tömbök kifűrészelésének nyomait tükrözi. Hova kerülhettek az innen elszállított kőtömbök? Hol használhatták fel, ha nem éppen ott? Több ténykutatásban bebizonyosodott, hogy a szájhagyományra sokszor lehet alapozni. Ellenben elismerem, hogy nyomós érv, hogy nincs nyoma a kőfelajánlásnak, eladásnak a bicskei elöljáróság részéről. Mint ahogy hiteles személytől hallottam, ezt a nagy volumenű építkezést sem kerülték el a sikkasztások, csalások. A csaló felvásárlók a rosszabb minőségű köveket vegyítették a jobbal. Amennyiben bebizonyosodna, hogy mégis került Málé-hegyi kő az Országház külső burkolatába az a Málé-hegyi táró méretét nézve, csak elenyésző kis részét, talán még a félszázalékát sem képezhette az épületnek, nem az egészét.