A Kanizsai utca, Bogya Károly utca felől megközelíthető Szent László patakot átívelő hidat nyáron felújították. Mi, gyalogosok reménykedve figyeltük a munkálatokat. Reményünk tárgya egy gyalogosok, biciklisek számára kiépített út, vagy legalább utacska volt, amit sajnos elfelejtettek kiépíteni.

 

A hídon nap-mint nap sok gyalogosnak, biciklisnek kell megküzdenie a balesetmentes átjutásért. Vannak akik munkába igyekeznek a híd  másik oldalán lévő munkahelyeikre, majd onnan haza, vannak akik a szőlőbe, otthonaikban szeretnének ép bőrrel eljutni. Ez hétköznapinak tartott tevékenység sokszor nem kevés adrenalin lökettel jár.

 

Nem olyan régen egy idős hölggyel együtt szenvedő alanya voltam a keskeny hídon való átjutási kísérletnek. Hiába próbáltuk előre feltérképezni a mindkét irányból közeledő lehetséges gépjárműveket, ez az útkanyar beláthatatlansága miatt szinte lehetetlen feladat volt. Mindketten szabályszerűen közlekedtünk az autóút jobb és bal oldalán, tehát mindketten menetiránnyal és egymással ellentétes haladási irányban a híd két szélén. A hölgy már a híd közepén járt, én a másik oldalon a híd elején. Pechünkre egyik irányból egy teherautó, másik irányból egy jól megtermett kamion közeledett felénk. A sofőrök kapcsoltak, első meglepetésükben lassítottak  kb. -2 km/h-ra, de nekünk gyalogosoknak már így sem jutott volna elég hely.

 

Felmértem a helyzetet, az idős hölgy legfeljebb a Szent László patakba tudott volna ugrani, hogy mindannyian elférjünk, és mivel én voltam közelebb a híd elejéhez, lélekszakadva visszafutottam, hogy megússzuk a mutatványt élve. Nekem még egy ideig kezem-lábam reszketett, az idős hölgy is mereven botorkált tovább. Ennyit a stressz mentes életről.

 

Azért nem ragadtam „tollat” azonnal, hogy a városvezetés felé írjak, mert az akkori lelkiállapotomban nyomdafestéket nem tűrő kifejezések jutottak eszembe.

 

Most, hogy kicsit lehiggadtam, azért felteszem a kérdést városunk vezetőinek: egy ilyen forgalmas, Bicske Budapest felőli kapuját jelentő hídon miért nem gondoltak a gyalogosokra, biciklisekre? Talán mert sosem állt szándékukban gyalog átkelni rajta? Meddig lesznek még bután büszkék (hiszen mindenhol büszkén hirdetik a fejlesztéseket) a város ilyen jellegű átgondolatlan fejlesztésére?! Meg kell várnunk, amíg balesetben meghalnak a gyalogosok, biciklisek?

 

Emberek ott fenn a pulpituson! Legalább egy nyamvadt kötélhágcsót küldjetek erre a hídra a szegény pórnépnek, hogy veszély esetén legyen mibe kapaszkodniuk!