Munkájukat a kutatók a rekonstrukció elősegítése érdekében végzik a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából pályázati pénzből - tudta meg a Bicskei Szó. A hatóságokkal folyamatos egyeztetésben állnak, a feltárás célja, hogy kikristályosodjon előttünk a bicskei Batthyány kastély történeti kertjének eredeti környezete, hiszen a kert (ahogyan ezt a helyszínen volt szerencsém hallani), az épület meghosszabbítása. A feltárásban a gyermekotthon munkatársai is dolgoznak. 

Mint az Belényesy Károly a feltárást vezető régész elmondta, levéltári és fotódokumentációk alapján dolgoznak, és terület a szakavatott szemnek jól kivehető jeleket is hordoz arról, ha rejthet valamit.

A üvegház falsaroknál megásott kutató szondánál állunk, amire a régész derűsen megjegyzi:
- A jó kapusnak szerencséje van. Így van ez a régész esetében is. 
Hiszen éppen ott keresték az üvegházat, ahol rögtön két főfalát találták meg. A ma már kis méretűnek nevezett téglákon a H N betűk szerepelnek, ahogy melléjük térdelünk a kutatóárok mellett. Hogy mi ez a H N, nem tudjuk még, de mint a szakember mondja, téglagyűjtemények gazdáit keresik meg az eredet érdekében. A H N egyébként a téglagyár(os) rövidített jelölése, monogramja lehet. Miképpen Bicskén is van B T és E B T jelű tégla – Bicskei Téglagyár és Első Bicskei Téglagyár.

Otthon első dolgom, hogy keresgélni kezdem, s a pecsétes tégla mániákusok fórumán találom meg ezt a képet, ami mellé a Lenti melletti Páka község nevét írják, bizonyára lelőhelyként:

A korábbi úthálózat, a reprezentatív körsétány és a terület más építményeinek feltárása is feladatukhoz tartozik. A kutatók fix pontja a Pipázó, ahhoz viszonyítva határozzák meg az objektumok helyét.

Mindez izgalmas munka, mert Belényesy Károly szavaival élve, a történeti kert változatos korszakaiban sok minden eltűnik, eltemetődik.

A fiatal régész a fehérvárcsurgói, csákvári kastélykertekben, a bakonybéli apátság kertjében is dolgozott már. Szakdolgozatát a Zemplén nevű gyémánt által rejtett Pálos rendi kolostorok feltárásából írta. Személyes élete Magyarország számos tájegységéhez köthető. A Kertészeti Egyetemen is tanított régészet és kertészet összefüggéseiről.

A dokumentumok nagy segítséget jelentenek, de mint mondja:
„Az igazság ott van a föld alatt.”

Legfontosabb dokumentációjuk Bicske városának legjelentősebb építészeti örökségéről 1884-ben készült kataszteri felmérés, ami mai szemmel a szakembereknek mainapság cizellált útrendszert, meghatározott intim-tereket, azonosítatlan építményeket mutat egyebek mellett.

A régészek munkájának része az is, hogy az eredeti faállományról is gyűjtsenek adatokat. A gesztenyeligetből még ma is látunk, beszélgetésünk helyszínének közelében, az üvegház feltárási területe előtt (a Pipázótól tekintve 10 óránál kb. 40 méterre) áll a park és Bicske egyik legősibb fája: egy fekete fenyő.

A kastélyunk dísztermében egy már felrakott és csodálatos kiállítás várja az érdeklődő közönséget. Témája, a magyar kastélyok és parkjuk egykor és ma. Nem ismert még a kiállítás megnyitójának időpontja. Amint megtudjuk, közöljük. Ne hagyjá(to)k ki! (Mint azt a cikkünk megjelenése után pár nappal Vásárhelyi János úr elmondta, a megnyitó október 6-án délután tartatik. Pontos időpont nincs még, ha meglesz, természetesen hozza majd a Bicskei Szó - A szerk.) 

Számomra a majki kamalduliak remeteségéről készült csodálatos fotó tetszett a legjobban a jó öreg Vértesünk kellős közepén készült igen nagy tablón, de Nagycenk, Pápa, Edelény, Mór, Körmend, Gödöllő és Fertőd csodái is láttató erővel mutatják magukat a megnyitásra váró kiállításon, a bicskei Batthyány kastélyban.       Izing Antal