Köszönjük a hatvan évet, Vajda!

Címkék: ünnep vajda

2012.10.27. 15:28

To be, or not to be, this is the… nem, azt hiszem, ez nem kérdés. Egy ilyen iskolának, mint a Vajda, joga van az élethez! A hatvanéves intézmény már rengeteget bizonyított az évek során és garantáltjuk, hogy még fog is. Bicske szemtanúja lesz még gigászi rekordkísérleteknek, óriás koncerteknek, és ki tudja még minek? Azonban idén, a Gimnázium 60. születésnapján nem a létigazolás lesz a cél, hanem az ünneplés, és az ajándékozás! Az iskola tanári kara és a diákság közös elhatározásaként idén minden jóságot, gondoskodást visszafizet a Vajda, minden rendezvény tartogat majd egy pillanatnyi nosztalgiát, fiatalságot, vagy egyszerűen féktelen reményt, örömet… szeretetet.
A rendezvénysorozat első eseménye, a Gálát 2012 október 26-án rendeztük meg a volt és jelenlegi tanulók nagy örömére. Az este nem „csak” a maga nemében volt színvonalas, akinek volt alkalma részt venni rajta, valóban értékes három órát kapott cserébe. A műsor szórakoztató volt mind a nyugdíjasoknak, mind a gyerekeknek, és természetesen a köztük lévő korosztályok is találtak kedvükre való produkciót.
A rendezvény elején Karádi Imre címzetes igazgató úr beszédét hallgathattuk végig. Imre bácsi, aki 28 évig vezette a Vajdát, mesélt azokról az időkről, amikre mi már nem emlékezhetünk, de az iskola jövőjét is épp oly színesen festette elénk, amit még elképzelni is alig tudunk. Bár a korok változnak, a cél és az együttműködés, úgy tűnik és reméljük, örök. Beszédét vastaps koronázta, amit még Ő maga is csak hosszú percek után tudott lecsillapítani. Ezután a jelenlegi igazgatónő, Nagy Izabella Melinda folytatta a köszöntések sorát bámulatos szófordulataival. A beszéd tömörebben, de annál változatosabban és élénkebben mesélt az intézményről és a tervekről, hogy együtt mi mindent tudunk és fogunk megtenni azért, hogy a gimnázium jelene és jövője a dicső múltnak ne „csak” a folytatás legyen, de több annál, konkrétan, hogy a diákság, a tanári kar, a szülők, sőt, talán a város közreműködésével egy országos hírű, virágzó, erős iskolát alkossunk. Az igazgató beszédét hallgatva el is tudtuk hinni, hogy képesek vagyunk rá… és ha a Vajda valamit elhisz… A szívhez szóló beszédben újabb hatvan évben reménykedett az iskola jövőjét tekintve, de a néhány éve indult fejlődést látva, bátran kívánhatta volna ennek a kétszeresét is a nagyszerű intézménynek. Végül Mátrahalmi Tibort hallgathattuk meg Fejér megye képviseletében, aki szintén a szívén viseli a Vajda sorsát. Büszke arra, hogy az iskola megmutatta, a vidék épp annyit, sőt, néha többet ér, mint az elit fővárosi gimnáziumok.
A biztató és a jövő felé figyelő, de a kedves emlékeink felé is forduló, nosztalgikus beszédek után következett a várva-várt műsor. Először a volt diákok műsorcsokrát hallgathattuk meg, akik egytől-egyig briliáns produkciókkal szerepeltek. Több verset hallgathattunk meg: a gyerekek nagy örömére Az első Szilveszter Máriáé volt, Ady Magyar Jakobinusok dalával örvendeztetett meg. Bár nagyszerűen szavalt, azt hiszem énekelni talán még jobban tud, ugyanis a sokoldalú tehetség elhozta nekünk a Csitári hegyek alatt c. népdalt is. Horváthné Józsa Ilona előadta Kányádi Bivaly és a halacska c. versét, ráadásul olyan átéléssel, hogy az ember szinte látta maga előtt a jelenetet. Bárányos Edit Kosztolányi Hajnali részegségét hozta, a szöveg átélésével nyűgözve le közönségét. Végighallgathattuk Örkény egyik egypercesét, a Végső megoldást rendkívüli humorral fűszerezve Csomor Ágnestől, minden nézőnek fülig ért a szája. Ezután egy újabb Kányádi, a Fekete-piros következett Borostyán Krisztina előadásában, aki remekül adta vissza a vers élességét és mégis kábító hangulatát. Ezután öt fuvolázó lányt hallgathattunk meg, és, bár tudtuk, hogy az előadás színvonalas lesz, elvárásainkat túlszárnyalva egytől-egyig mesterien játszottak. Először egy testvérpár zenélt, a Szilágyi-lányok,Rita és Zsófi. Ezután a Horváth Tamara, Kiripolszki Nelli és Szabó Katalin triója bűvölt el minket. Mindkét előadás csodásan sikerült, a fuvolák hangjai hol andalítón, hol szívet tépően, hol játékos-vidáman szólaltak meg.
A lágy dallam után két előadást izgulhattunk végig: az egyik a tehetséges volt diák, Tompa László monológja volt, aki Hamletet alakította… nem is akárhogy! A szövegét ugyanis angolul mondta el, de arcjátékából az is könnyen érthette, aki nem beszéli a nyelvet. A monológ után egy Rejtő-kabarét játszottak el nekünk a jelenlegi Vajdások, a Vajda-színpad tagjai. A mókás jelenetet, bár önmagában is nagyszerű, szellemes előadással színesítette minden szereplő, a tanult színészeket is „megszégyenítő” technikával. Reméljük, még sok hasonlóan jó darabot nevethetünk, izgulhatunk végig!
Zsohár Melinda újságíró egyik cikkét olvasta fel, megindítóan szép, lebilincselő gondolataival ejtette ámulatba a közönséget.
Ezután ismét visszatértünk a zenéhez: először Nyúl Patrik és Szabó Nándor Ákos adott elő pár saját szerzeményt, meglepően jó hangon és meglepően jó szöveggel. Ezután az új zenekar következett, a Firám Beats, amit az iskola volt és jelenlegi diákja alkotnak. Szintén saját dalokkal léptek fel… kiderült, hogy nem „csak” jó előadók, még zenét és zeneszöveget is tudnak szerezni, sőt showman-nek sem utolsók! Remek előadás volt, kár, hogy az ember nem állhatott fel táncolni.
A műsor lezárásaként a Mányi Vadvirág Mazsorett Csoportot csodálhatta a közönség. Bár a lányok külön-külön is kitűnőek voltak, az összhatás volt az igazán lenyűgöző. Ugyan szenzációs lett a végeredmény, azt hiszem, ha nem is így lenne, bármit elnézhetnénk a táncosoknak remek mozgásuk, csapatmunkájuk, ritmusérzékük ellenében.
Összességében csodálatos előadás volt, nem csak a produkciók színvonala miatt, sokkal inkább azért, mert minden fellépő önként, szeretetből, hálából vett részt rajta, ünnepelni akart és megajándékozni a Gimnáziumot, amely mindannyiunké, amely vigyáz ránk, nevel, tanít és szeret minket. Mindenkit. Reméljük, hogy az iskolának még nem egy ilyen megható, mesébe illő évfordulója lesz, mert megérdemli. Köszönjük a hatvan évet, Vajda!



Vigyikán Villő,10.a,Vajda János Gimnázium, Bicske

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bárcsak én is köztetek lehetnék....
remélem lesz alkalmam hamarosan a rendezvényeken résztvenni.
süti beállítások módosítása