Szombaton zajlott Budapesten a Palota Kupa elnevezésű verseny ami a Nyílt Kempo Magyar Kupa III. fordulója volt. Versenyzőink szép eredményekkel tétek haza. Részletes beszámolónkat most Farkas Gabriella tollából olvashatja az érdeklődő közönség. A teljesség kedvéért éremtáblázatot és képeket is csatolunk az íráshoz. Jó szórakozást!

Orbán Ágnes

2013. november 16-án reggel fél 9-kor indultunk el Budapestre a Palota Kupára, hét versenyző és Piros Béla sempai. Mikor odaértünk a verseny helyszínére mindenki izgatottan szállt ki az autókból, latolgattuk az esélyeinket. A mérlegelésre való várakozás alatt próbáltuk felmérni, ki lehet az ellenfelünk. Én különösen izgultam, hiszen első alkalommal indultam küzdelmi számban is. Sajnos a verseny majdnem két órás késéssel indult. A várakozás ilyenkor a lehető legrosszabb. Aztán végre elindult a verseny, mint általában most is formagyakorlattal kezdtünk. Mire a tatamira szólítottak, már nagyon-nagyon feszült volt mindenki, azonban a maximumot hoztuk ki magunkból. (Ez a későbbi eredmény hirdetés alkalmával be is bizonyosodott.) A formagyakorlatok után az önvédelem következett.
Aztán egy kis szünet volt a versenyben, capuera bemutatót láthattunk, majd a támogatók által felajánlott ajándékokat sorsoltak ki a résztvevők között. A csapatból többen nyertünk, én például két mozijegyet.
Elkezdődtek a küzdelmi számok, melyek alatt egymást támogatva, szurkolva kísértük a versenyzőket pástról pástra.
Tuska Évi nagyon szépen küzdött chikare-ban, éppen ez idő alatt elkezdték a formagyakorlatok eredményeinek kihirdetését, és mire Évi végzett már csak azt láttuk, hogy a lányok Eszti, Anna, Kata, érmekkel a nyakukban ücsörögnek.
Aztán jött a nagy meglepetés Évit szólították érem osztáshoz, ő épp a folyosón beszélgetett, kiszaladtam szólni neki, és ekkor bemondták az én nevemet is. Együtt szaladtunk átvenni az érmeinket a formagyakorlatért. Nagyon örültünk neki. Nekem ez volt az első érmem amit versenyen szereztem, és őszintén szólva nem számítottam rá.
Béla és Patrik sempai bíróként álltak helyt a versenyen. Patriknál előfordult, hogy épp bíráskodott, amikor bemondták a nevét, hogy készüljön fel a következő küzdelemre így nekik igazán mozgalmas volt a nap. Patrik, mint mindig, fölényes győzelmeket aratott.
Négy óra körül megint szinte egyszerre kerültek a versenyzőink a pástra. Volt, hogy két páston versenyzett a csapat, de igyekeztünk mindenki mellett ott lenni. Aztán eljött amitől tartottam, a földharc. Egész nap próbálkoztunk kideríteni ki lesz az ellenfelünk, (ami persze nem sikerült), akkor tudtuk, meg amikor szólítottak, hogy nekem az Évivel, a csapattársammal kell küzdenem. Nagyon igyekeztem, de a papírforma érvényesült és Évi ügyesebb volt. Ez jó kis motivációt adott, hogy ezentúl edzéseken jobban igyekezzek, és talán a következő versenyen revansot vehetek.
Hat óra körül kiosztották az érmeket, nagyon jól szerepelt a csapat, hiszen amilyen versenyszámban indultunk, mindenki dobogós helyet ért el. Összességében hosszú, nehéz, de fantasztikusan jó nap volt.
Nagyon hálás vagyok, Mesteremnek Metzger Antinak, hogy bízott bennem és benevezett földharcban versenyszámban is. Magamtól nem mertem volna indulni küzdelemben, de így a verseny után két ezüstéremmel a nyakamban azt érzem, nagyon is megérte.

Farkas Gabriella

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.