Ádám Imre 1938. november 5-én, Imre napon született Bicskén. Iskolás korától nősüléséig ministrált a katolikus templomban, a későbbiekben pedig kántorként szolgált. Kedves, jó humorú, nevetni szerető embert volt, a rá emlékezők a nevető Imre arcát őrzik meg szívünkben. A hajdani, tehát nem mai gyerekek pedig azt az egy-két jó szót és egy-két szem negrót vagy stollit markunkba tévő felnőttet.  Legutoljára a Galagonyás II. dűlőben futottunk össze - Ő éppen pihent a gyenge napfényben présháza előtti alkalmatosságon. Családjaink rokonságban állanak, így aztán volt alkalmam látni őt kötényben, lovával szántani, láttam-hallottam őt lakodalmakban vőfélyként ténykedni. 

Ádám Imre kántorként is szolgált. Elegáns, magára adó, jó hangú ember volt, akik bicskeiek százait - köztük nagyszüleinket és édesapánkat kísérte utolsó útjukra.

"Jézusomnak szívén megnyugodni jó" kezdetű éneket tartotta a legszebbnek a temetési énekek közül.

Isten nyugosztaljon, Imre bácsi!

ia