"...amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg."  MÁTÉ 25, 45

Ezt itt úgy értem az Úr szavaiból, hogy a gyerekek csakis igazán jót érdemelnek, csakis azt, ami őket és érdekeiket szolgálja. Aki jót cselekszik velük, mintha az Úrral tenné. Aki rosszat, szintén mintha az Úrral tenné.

Vessük össze  a kép alatti, ember számára talán legfontosabb Igét - Immanuel Kant (1724-1804) következő sorával:  "A Biblia létezése az emberi faj legnagyobb áldása. Az ennek lekicsinylésére tett minden kísérlet az emberiség ellen elkövetett merénylet."     

Konrád Krisztina három gyermekes anyuka és mezőgazdász azt kérte tőlem, tudjam meg hányas lába Nagy István édesanyaként is üzemelő édesapa gyermekeinek. A két kisebbnek. (Estván öcsémmel forró drót van köztünk ilyen esetekre mint a Kreml és White Huose között - Áginak köszönhetően, akinek Trixi mutatott be pár éve azért, hogy felhívja figyelmemet a család akkor nehéz helyzetére.)

A Luca napi sütivásárról bevételének egy részét Konrád Krisztina ma vitte el borítékban Nagy István gondviselő részére   a Madarász Katalinnal privátban összeállított ajándékcsomagokkal együtt. Megálltunk a ház előtt és többen többet fordultunk lekvárral, befőttel, paradicsommal, csokival és mézeskaláccsal, kabátokkal, táskákkal, cipőkkel, csizmákkal és játékokkal.

Nagy öröm fogadta a karácsony előzetes ajándékait. A kislány egy Z8 feliratú új retiküllel jött hozzám és elolvasta, hogy mi van ráírva - idézem: "Az enyém".

Itt ez a fönti kép már régi. Ádám, a legnagyobb gyermek kész siheder, komoly és jó arcú fiatalember. Arra a kérdésre, hogy a Jézuska hozza-e a karácsonyfát - büszkén és komolyan, mi állítjuk be apával, előtte gallyazzuk és fel is díszítjük.

Míg Kriszta benn játszott a gyerekekkel, mi nehéz dolgokról beszélgettünk a konyhában. Például arról, hogy az idei 10 ezer forint most is kevesebbet ért a boltban mint tavaly és jövőre még kevesebbet fog. István jó kőműves, de festést is vállal. A mosogató mesteri és spontán megoldás. Egy íróasztalból készült. A tűzhelyen lábasban epres tea. Arról beszélünk, hogy Botond óvodába kerülésével már nem három helyre kell járnia gyermeket összeszedni Nagy apukának, hanem kettőre: ovi és suli. S hogy ma estére kakaós tészta készült, ez az új sláger.

Hogy hogyan lehetne igazán segíteni? Folyamatos munkát kellene szereznie. Ha például a Városgazdák sorait erősíthetné, akkor találna benne egy tehetséges, dolgos, erős építőmunkást, akivel mindent meg lehetne csináltatni. Azt nem értem én Izing Antal, hogy nincs még állása egy családot állítólag elsőrangúnak tekintő erő vezette városban éppen neki....

Botond is javára változott, édesapja szerint "kezd neki formája lenni".

Krisztáék Marcell fia osztálytársa Ádámnak. Így aztán van miről beszélgetniük, mikor Kriszta már kijön a konyhába. Madarász Katalin kislánya Hanga is társa volt egyiküknek  - szóval ez már kész szülői értekezlet. 

A Luca napi sütés beszámolója Konrád Krisztinától: 

"Luca napon tartott jótékony sütivásárunk nagyon jól zajlott. Az ismételt felhívásra többen jelentkeztek, ki azért mert már az előzőben részt vett, ki azért mert akkor kimaradt... s legfőképp a célért...

Köszönet Bálint Andinak és Guba Jutkának. 

Megpróbálom kivétel nélkül felsorolni a sütőket:

Berecz Tünde, Csipánszky Katalin, Vitai-Pfendert Erzsó, Kispál Zsuzsa, Törökné Vida Szilvia, Vidáné Tolnai Edit, Mészáros Veronika, Szűcsné Horváth Edit, Olléné Éva néni, Nagy Anita, Kóborné Lehoczki Noémi, Dellinger Fruzsina, Madarász Katalin, Konrád Brigitta, Konrád Viktória, Herceg Ágnes, Varga Antalné, Bancsiné Daru Edina

Köszönjük a süteményeket!

Nem titok, hogy a vásáron befolyt összeg 40.000.- forint.

A befolyt összeget néhány család közt fogjuk szétosztani még karácsony előtt.

Bár a mostani megmozdulás kisebb volt mint a tavaszi, számomra mégis azt mutatja, hogy létezik közösségi szellem, boldogan sütöttek a csajok- még munkaidő után is... és ami még nagyon fontos, a pénz nagy részét 50 forintjával (kb. ennyibe került egy süti vagy 2-3 linzer) a kisdiákok adták össze. Nagyon kelendőek voltak a "sünik", "dinnyék", muffinok, mézeskalácsok. Köszönjük a gyerekeknek és szüleiknek, hogy a "kis" zsebpénzekkel hozzájárultak a célunkhoz!

De köszönet illet mindenkit, aki a tegnapi rendezvényen akár a mi, akár az iskolás, óvodás árusok bevételét gyarapította illetve hozzájárult műsorával, segítségével, munkájával az Adventi hangulathoz!

Terveink szerint a Jótékonysági Sütivásárból tradíciót kívánunk teremteni. Bár reméljük, hogy a későbbiekben nem a kisgyermekek nehézségei adnak okot a gyűjtésre, hanem sokkal inkább örömtelibb célok...

Boldog, békés karácsonyt mindenkinek!"