Bicske városának külön dicsőségére szolgál, hogy a posztkommunista Magyarország egész Nagy Magyar Alföldjén nem  találtak jobb útépítő kádert a Tiszakécske, Béke utcai Körösaszfalt Zrt élére, mint azt a bicskei fiatalembert, aki az alpolgármester öccseként került Tessely Zoltán kibővített titkársági székébe és szerencsésen, épen szállt ki több összetört szolgálati autóból vezetőként mint balesetek részese.

A hatvanas évek MSZMP-s belterjessége ipari tanulónak állhat a mai Fideszhez. Akik se nem fiatalok, se nem demokraták. Ami nem lenne baj, nem lehet mindenki fiatal, nem lehet mindenki demokrata. De legalább ne állítsanak a magukról olyat, ami nem igaz.    

Arról természetesen semmilyen adat nem áll rendelkezésre, hogy a szóban forgó ex-titkárnak bármilyen útépítéshez, cégvezetéshez szervesen kötődő szakmai végzettsége, múltja vagy tapasztalata lenne. A papíron Bicskét vezető bátyja esetében sem gondolta senki komolyan, hogy sokoldalú szakmai és vezetői tehetsége szükséges. Nem. Az a tehetség Bicske polgármesterének, hogy azt csinálja, amit mondanak neki.   

A szakmai rang, az önállóság itt csak szavakban számít. A valóság egészen más. És ezt nevezik hazaszeretetnek.

Az alábbi ábra jól bizonyítja. 

Inkább az útépítés, mint az autós közlekedés.....

Ahhoz képest jó irány....

"Ahogyan 40 évvel ezelőtt is már voltak nehéz idők
de a Kondratyev-féle ciklusokkal sohasem törődtek ők
Mer’ az erősek mindig úgy érzik, hogy csalhatatlanok
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok

Mikor az entrópia emelkedik és mindent felkavar
A szolgálatok beindulnak, hogy ne legyen túl nagy a zaj
S kitüntetett szerephez jutnak megint a seggnyalók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok

Itt szép lehetsz, de okos nem, mert kötelező a hit
És ellenség lesz mindenki, aki kételkedik
És erkölcsről papolnak álszent köpönyegforgatók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok

Lassan kihull a memóriákból az egyéni tapasztalat
És átírja a központból kiküldött új adat
S jönnek a minden rendszerhez alkalmazkodók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok

Ahogy mindig újra kezdődik a bálvány körül a tánc
Megint befonja életünk egy láthatatlan lánc
És jönnek a lelkes ostobák s a gyáván megalkuvók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok

S ha végül rájuk dől a ház és nincs már több hitel
Majd mást vádolnak azzal, amit ők követtek el
És engedelmes szolgáló a törvény és a jog
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok

Hát kedves fiam, édes lányom, véssétek be jól
E szép országban pusztít más is, nemcsak az alkohol
Jönnek majd és hirdetik, hogy milyen nagy magyarok
De tudjátok, hogy ezek bizony mindig ugyanazok
Édesapám, te megmondtad: ezek ugyanazok

Óh, valahol így van ez, ahogy volt, úgy lesz
Édesapám, te megmondtad
Van, ahol így van ez, ahogy volt, úgy lesz
Édesapám, te megmondtad"

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.