A 23 éves Udvardi István a József Attila Általános Iskola és Speciális Szakiskolában végzett Bicskén. Ezután négy év alatt kitanulta a szakácsságot, szerzett mellé B kategóriás jogsit és még targoncavezetőit is.

Hét hónapja Londonban dolgozik egy pizzéria-hálózat éttermében, ami nincs messze Wembleytől. Feladata az előkészítés a két tésztázással, két szószozással és sütéssel foglalkozó munkatárs keze alá dolgozni. Napi öt-hatszáz pizza sül.  Hét hónap után ez a mostani 1 hét szabadság az első olyan időszak, amikor haza tudott jönni.

Heti hat napot dolgozik, másfél nap szabad. Új kollégákat is tanított már be, magyarokat és nem magyarokat.    

Dömper nevű kutyáját hetente kétszer viszi el sétálni Füleki Ádám. István köszöni. Petrás Antal (Kutyaiskola, Bicske) 9 hónapot foglalkozott Dömperrel.  

A londoni szobabérlet 341 fontjába kerül rezsivel együtt. Kulturált szállása 2,5 km-re fekszik munkahelyétől, ahonnan legtöbbször hajnali 4 óra tájban ér haza és tízig pihen.  Heti három angol nyelvórát vesz, ami még 2010-ben kezdett Józsa Ildikó bicskei angoltanárral heti 2x2 órát 7 hónapon át. „Igazi tanár” – teszi hozzá. István az 5 perc angol folyóirat rendszeres olvasója.

Kinti munkájáról azt mondja, „Emberileg elismertebb, elfogadottabb vagyok”.  Ha e sorok írója jól sejti, ezt nevezik” kompetencia élménynek”, ami nélkül, aminek sorozata és folyamatos jelenléte nélkül nem élet az élet.

István próbált itthon is elhelyezkedni. Nem sikerült. Mindez szerinte összefüggésben áll az egyre nehezebb helyezettel. És az előítéletekkel, ami egy rossz irány, hiszen úgy ítélkeznek valakiről, úgy mondanak ki róla dogmatikus megállapításokat, hogy személyét egyáltalán nem ismerik.  

2010 óta érlelődött a kinti elhelyezkedés vágya, reménye. Mint mondja, édesanyjának köszönheti sok egyéb mellett az életben való jobb eligazodást is. Egyik célja, közös otthonuk szépítése.

Elmondja, hogy odakinn sokkal inkább jelen van az itthon már megsérült türelem, derű és kedvesség. Ez az alap. Nem nevezi konfliktusmentesnek a 7 hónapot, de minden megoldható pár jó szóval. Szabadidejében konditerembe jár, korábban még itthon rendszeresen úszott, de immáron a harcművészet felé tekintget és hamarosan meg is kezdi az edzéseket. Erre a munkahelyi kapcsolatok vezették. Hasznos lehet számára, hogy koncentráló képességét növelni fogja a sport.

A bicskei József Attila Általános Iskolában végzett derekas gyógypedagógia tanári munkáról szólva elmondja:

- Több hangsúlyt kellene fektetni a hátrányos helyzetű emberek megsegítésére. Itt elsősorban arra gondolok, hogy merjenek változtatni, hogy legyenek segítve a bátor és jó döntésben. Tanári, szülői és saját felelősség van jelen a gyereksorsokban. Segíteni kell azoknak, akik segítenek, ilyen a József Attila Iskola is – hívja fel a figyelmet a 2008-ban ott végzett Udvardi István.  Szeretettel gondol tanáraira, Romhalmi Ica nénire, Márti nénire, Balla Hajni nénire, Földesi Ica nénire, Sanyi bácsira, aki a Gyermekotthonból járt át.

Lacza Albi bácsira és mindenkire. 

- Kellemes csalódás volt nekem ez az iskola, és ezt fontosnak tartom, hogy benne legyen a cikkben, mert aki odajár, az sok negatív, előítéletes véleményt kap kívülről. Ez azért nem jó, mert ha normális embereket akarunk belőlük a társadalomba, akkor nem szabad őket becsmérelve megkülönböztetni. Velem egyébként csalóka példálózni, mert az én teljesítményem, teljesítőképességem mindig jobb volt mint környezetemé, ami köszönhető annak is, hogy mellettem áll édesanyám. Én pedig mellette. Ahogy kell.  

izing