Egy közismert bicskei hívott a Szent László utcai gólyafészek ügyével kapcsolatban. Azt mondja, a gólyák heteken belül itt vannak. Hozzátette kissé indulatosan: "ha ezeknek a madaraknak valami baja lesz, itt vért fog folyni". Ha megemelnék a fészek helyéül szolgáló tányért egy rúddal, ha gyakorlatilag nem a villanyvezetékeken fészkelnének, jelentősen csökkenne a balesetveszély. Az igényesebb helyeken mindenütt van gólyakosár, lásd Nyugat-Magyarország számos települése vagy éppen a Vál-völgyi községek némelyike. Az aláhelyezett hulladékfelfogó tányér pedig a lakott környezetet kímélheti, bár természetesen plusz munka, hiszen évente néhányszor ki kell takarítani.   
golyakosar.jpg 
Olvasónk, a bicskei polgár emlékeztetett: a korábbi sikertelen gólyafészek költöztetési próbálkozás idején is megígérték a preventív fészekemelés kialakítását, ami még sehol. Indulatos volt. Ettől függetlenül szeretném leírni mindezt - higgadtan, persze -,  mert voltaképpen arra próbálom ösztökélni a várost, hogy becsüljék már annyira kistószegi kincseinket, amennyire máshol. 
Ez a kép tavaly tavasszal készült a cikkeink megjelenése után helyszínre érkező polgármesterről és a fészket összehordó gólyáról. Ugyanis a fészkét korábban leszedték és egy üzemen kívüli villanyoszlopra helyezték a Kistószegen, ami valóban védett lett volna, amit még Szalonczai Kati néni állíttatott saját költségére a madarak védelme érdekében. Arra a fészekrakóhelyre sem költöztek be madaraink fészkük hűlt helyét látván, amit Szent László utcai család a kertjébe épített, a nádashoz, a tóhoz, a patakhoz közelebb. De a "konok" gólyák azóta is mindig régi helyükre jöttek, ami képünkön is látszik. A kistószegi fészekrakóhely pedig sajnos azóta is ugyanolyan. Nincs megemelve. Erre a a munkára idén lenne még pár hét és annak a figyelmességnek bizony az egész város csodájára járna....
A Magyar Madártani Egyesület szerint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal kell felvenni a kapcsolatot. 

Egy ilyen fészekmagasítót csak az áramszolgáltató munkatársai helyezhetnek ki, és ehhez fontos, hogy konzultáljunk a helyi természetvédelmi őrrel. (Ő volt az első, akihez levéllel fordultunk - A szerk.) De az MME sorai alapján a probléma leírását elküldjük a Parknak és kérjük, hogy próbálják meg elintézni a kihelyezést.

Valószínűleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság fészektartót is tud biztosítani, de az is lehetséges, hogy az áramszolgáltatónak is van raktáron.

Mindez megfelelő előzetes munkát is igényel, mert általában le kell kapcsolni az áramot, amit 15 nappal előtte be kell jelenteni a lakosoknak.

"A fészek kiemelése nagyon fontos, mert a fészket fizikailag eltávolítja az elektromosságtól, úgymond a fenntartó és a gólya is boldog.

 Az is fontos, hogy a fészek közvetlen közelében ne legyen transzformátor oszlop, ami a kirepülő fiókákra nagyon veszélyes. Ezek általában a legmagasabbak, így arra repülnek első alkalommal. Nem ritka, hogy ezeken az egész fészekalj pár óra alatt elpusztul.

A fészek stabilitása miatt is jó a tartó kihelyezése (...)" - olvasható a Magyar Madártani Intézet munkatársának válaszlevelében.  

palfigolya.jpg 
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása