Nem vették fel azonnal a tanárképzőre érettségi után. A mi negyedik osztályunkat kapta képesítés nélküli nevelőként az 1979/80-as tanévben, úgy emlékszem délutánra, napközire. De az olvasás és a fogalmazás órákat is ő tartotta nekünk a Járási Bíróság melletti iskolaépületben.

És szerintem alsóban még nem volt osztályfőnök, mégis érezhettük magunkat már felsősnek, amikor szinte osztályfőnöki, megbeszéléses negyedóráink voltak. 

Sok szeretetet és biztatást kaptunk tőle. Minden gyereknél azt kereste, hogyan segítheti, mi érdekli, mihez érez tehetséget, mert akkor abba az irányba kell menni. Egészen nyolcadikig, van akinek mindmáig megmaradt vele egy szinte baráti ismeretsége például a sakk-kör miatt, ahová ötödiktől jártunk "a kultúr" akkor még zöld bejárati ajtajától balra nyíló terembe.

Ha család, ha iskola, ha közösség, ha város fordul hozzá, mindent megtesz értük. 

Ő az, aki bár csak egyetlen évig volt velünk a nyolcból, de általános iskolai osztálytalálkozóink mindegyikére meghívtuk - közfelkiáltással  - egy-kettőre még el is jött. 

Egyszer már megtámadták ezzel. Akkor is, most is sokan vagyunk mellette. És ahogy telnek a napok, egyre többen teszik mérlegre, hogy ki-mondta-mit-miért és a hírbe hozott személyét.   

Azt szeretnék, hogy legyen erőd, kitartásod ezt a meghurcoltatást is túlélni.

Születnek találgatások köreinkben, hogy valójában kinek és mi kell még Bicskéről. Kinek állhat érdekében súlyos meggyanúsítása, lehetetlenné tétele és miért. A jó dolgok rombolása folyamatos, tehát belefér a képbe. 

Az is különös, hogy két, szegény körülmények között fővárosban élő húszéves és környezetének most jut eszébe, ennyi év után. Ja, hogy mostanra tudták feldolgozni? Eddig ki sem kívánkozott? Igen, lehet ilyen lassú a lelki feldolgozás. 

És hogy ne sikkadjon el úgy mint az első, rögtön egy egész ország előtt vádolják meg, jól szervezetten, amit ezt követően az életben nem tud lemosni magáról. Nemrégiben egy fővárosi otthonban volt botrány. Talán ennek a farvizén látták talán jónak megint.... 

Jól belekeverik a közelmúltban történt öngyilkosságot is, miközben van olyan vélemény, miszerint ez csak szenzációhajhászás. 

A mai világ olyannyira lecsúszott, hogy sokkal durvább sorsokat, nehezebben megoldható problémákat vet fel a gyermekotthonokban is, mint valaha. A bicskeinek is mindig voltak problémái, de a decemberi balesettől máig valóban nagyon nehéz napokat és eseteket éltek át. Ezer, számomra ismeretlen ok lehet. De még ez sem engedi meg azt, hogy egy ilyen lebegtetést már lárva formájában elfogadjunk késznek és az ökleinket rázzuk az informálisan megvádolt felé. 

Sokan törvényszéki jogerős elítéltként kezelik már azért is őt, hogy az egykori növendékek  belemondják a kamerába amit belemondanak. Oké, a megvádolt is belemondhatta volna a magáét, de gondoljuk végig: akarnánk és tudnánk-e mi ezek után kamerák előtt magyarázkodni?      

Először is nyomozás zajlik, azután a rendőrségi nyomozati munka irányítója vagyis az ügyészség eldönti, vádképes-e egyáltalán az ügy. Ha vádat emelnek, még az sem egyenlő az elmarasztaló ítélettel. Várjuk ki a végét. Ártatlanság vélelme. Vagy mi.

Továbbá az eljárás miatt hivatalosan nem ő vezeti az intézményt.  

Azt szeretném ezzel kifejezni, ha bicskeiek vagyunk, ha szeretjük Bicskét, ha tiszteljük a velem együtt sokak egyértelmű véleménye szerint megrágalmazott ember munkáját, akkor ne álljunk be abba a kórusba, ami most rákezd - esetleg szóljunk másnak is, hogy nem eszik olyan forrón a kását.  

Örülök, hogy sokaknál látható: mellette vannak. Először én semmit nem akartam írni, nem is tudtam volna. Aztán sokaknál megláttam, hogy nem csak a "vádat" osztják, hanem vannak bőven, akik kiálltak mellette pár sorban.

Már akkor gondoltam, hogy leírom, mit gondolok erről. Az utolsó csepp ez volt:  

"Szia.Gondolom olvastad a megjelent lejárató kampányt János ellen. Tudom és sok ott dolgozó ismerősöm is tudja hogy mindene ez az egész, hogy sokat (mindent) megtesz ezekért a szomorú sorsú gyerekekért.... Tudnál valami tenni a felbukkant borzasztó rágalmakkal szemben? Elkeserítő és felháborító a János ellen indított hadjárat. remélem van sok-sok pozitív gondolat,emlék,történet a tarsolyodban ami kicsit ellensúlyozhatja a jelenlegi helyzetet. Köszönöm. Szép napot Neked!"   

Ez a levél a hozzászólás a poszt megjelenése után íródott: 

Emberszámba veszi vagyis tiszteli a másik embert, legyen fiatal vagy idősebb egyre megy. Meglátja a segítségre szorulót és azonnal keresi megoldásokat, hogyan tudjon segíteni a másikon! Igazi nagy segítő!!! Teljesen felháborodtam ezen a gyanúsítgatáson, és azon, hogy emberek hogy tudnak véleményt alkotni úgy, hogy nincsenek meggyőződve arról, hogy igazuk van-e. Miért kell bemocskolni a másik embert és a lelkét taposni? Felháborító! Azért nem hittem volna, hogy ilyen világban élünk. Végtelenül szomorú és dühös vagyok, hogy ilyen megtörténhet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.