Arról beszélgettünk minap a bicskei Bihari utcán autóval áthaladva, hogy mit is jelenthet a "Péró" szó. Eszembe jutott két iskolatársam, akiktől megkérdezhetem és ezt meg is ígértem útitársaimnak. Ígéret szép szó.
Az egyikük édesapja már elmondta nekem nagyon régen a házuk előtt, de bizony elfelejtettem.
Amikor aztán ma általános iskolai évfolyamtársam (akinek az anyukája az én anyukám osztálytársa volt) ezt elmondta, felderengett valami:
"Azt mondja anyum, hogy amikor a romák többen, sokan egy helyen laknak, az jelenti a péró szót!!! Magyar szó, nem cigány nyelven van."
Sem péró, sem pero nincs a több mint négyezer szót tartalmazó cigány-magyar szótárban. A Péróról annyit tudok, hogy a szláv nyelvekben a Péró lehet a Péter becézése. Az sem lehetetlen, (de ez csak találgatás), hogy lakott itt valaha a kezdetek idején például nagy családja miatt meghatározó arc, akit éppen Pérónak hívtak, esetleg ő volt a vajda és az ő nevét őrzi a településrész.
A horvát nyelvben pedig létezik a pero főnév. Két-három jelentése közül (toll, madártoll) azért az "akol" szót emelem ki, mert nem zárható ki, hogy a jószágok tartására elkerített terület állt itt hajdan, amit valamilyen horvát nyelvi kötődés miatt peronak, magyarabbul pérónak kezdett nevezni valaki.
(Ehhez szerintem sok köze nincs, de kedélyes tény, hogy az észak-olasz Milánótól néhány kilométerre nyugatra fekszik Pero település, ami majdnem azonos lélekszámú mint Bicske. Különben a pero olasz főnév magyarul: körtefa. )
Folytatva célra éppen nem vezető nyelvi utunkat, latinul a pero nem más mint rövid szárú csizma.
Amikor anyukám osztálytársának magyarázatát most elolvastam, eszembe jutott a régi magyarázatnak egy olvasata is (szerintük nem cigány szó, hanem magyar, miközben ilyen magyar szó általam tényleg nem ismert, a pér magyar főnév hasonlít, ez egy folyami hal neve, de ennek biztosan semmi köze az elnevezéshez), valóban valami külső elnevezése volt a telepnek, de hogy honnan ered, ezt nem sikerült kideríteni. Az sem kizárható, hogy ennek az elnevezésnek az idő múlásával lett egyfajta minősítő súlya, amit az ott élők nem szerettek, ezért tőlük távol álló, idegen elnevezésnek tekintették.
Forrásunk ugyanis azt szerette volna mondani, hogy a bicskei cigányok azelőtt nem nevezték lakóhelyüket Pérónak, hanem főleg "a faluban", a nem cigányok használták valamiért ezt a nevet.
Ha bárki bármi érdemi gondolatot hozzá tudna adni ehhez, szívesen vesszük magyarázatát, levezetését.
Meg is érkezett az első ajándékgondolat: "A Péróval kapcsolatban jutott eszembe, hogy a Tolna megyei, szép fekvésű és szép nevű Váralja községben is pont így hívják a cigánytelepet, szóval valami köze csak lehet a romákhoz a szónak." Ha a keresőbe beírjuk a Váralja Péró szavakat, számos cikket dob ki a Bonyhád melletti település Pérójáról. Az ottaniakat kellene megkérdeznem arról, mit tudnak a név eredetéről. Meg is tettem, érdeklődve várom válaszukat.
Mint szmoli olvasónk kommentjében írja, ennek a Kethano drom - Közös út című oldalnak a keresőjébe érdemes beírni a Péró szót. Megtettük. Sok helyen jelenti a település szélső utcáját, ahol a romák élnek. Ebben találtam rá a a nagyszerű Móricz Zsigmond (kedvenc művem tőle A boldog ember) írására:
|
Ajánlott bejegyzések:
-
Forgács Antal öccse 1986-ban írta ezt a levelet a Prockl családnak Bicskére
-
Felcsúti származású volt a filozófus professzor, két magyar egyetem díszdoktora
-
Bicske utolsó főrabbija Tusnádfürdőn született 1902-ben, mely gyöngyszem 2006-ban Bicske testvérvárosa lett
-
A művészettörténetet csak két diktatórikus korban nem tanították - Most megint ezt teszik
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
szmoli2 2017.03.09. 10:47:13