Előbb a hím landolt most is, ő teszi lakhatóvá a fészket a tojó érkezésére, akivel többnyire a kirepülésig maradnak csak egy pár - ellentétben a holló párokkal akiknél "'A halálig bébi!" effektus érvényesül, de ha választékos akarok lenni, a hollópár holtomiglan-holtodiglan egy pár marad.  

Réges-régi barátommal, az általános iskola első osztályát végző 7 éves tanulóval érkeztünk a helyszínre. Az ő fotói biztosan sokkal jobbak, még videózott is, de azokat még nem láttam.

Nem látszik a mi madarunk sem sérültnek, sem betegnek, de még csak megviseltnek sem. Láttam már példányt "lelakottan" fészket érni... Ma ötkor legfeljebb nagyon fáradtnak látszott, leginkább olyannyira begubódzva álldogált, hosszú csőrét a melle alá bedugva, hogy a kelepjéből nem is látszott semmi. Amikor mi megjöttünk és mások is csodálták a fészek alól figyelve őt, akkor vette fel ezt a nyitottabb, figyelősebb testhelyzetet, ami a képen is látszik. Pihen. Rá is férhet.        

Mindig nagyon drukkolok, hogy megjöjjenek. Már csak azért is, mert a blogomon javasoltam ezt a biztonsági fészekemelést, amit más településeken láttam. Olvasónk is mondta, hogy itt vér fog folyni, ha a gólyának valami baja lesz, ha megüti az áram, ő imigyen szorgalmazta a fészekemelést.  A Duna-Ipoly Nemzeti Park, az E.ON, a Bicskei Önkormányzati Tűzoltóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével jött létre. Madárbarát Magyarországban madárbarát Bicske!  Örültem, amikor elkészült, de ezután már  azért kezdtem aggódni, mi lesz, ha valamilyen különös ok miatt fészket sem hajlandó rakni az új szerkezetre és elmegy inkább a "faluból" egy másikba. Azt felelték nekem a gólyát jól ismerő madarászok, hogy erre kicsi az esély, de nem kizárható. Így aztán nálam mindig nagy ám a hurrá, ha megjön a gólya a Szent László utcába.

Ma fél kettő tájban hívott Pötördi Lajos. Elég a nevét megpillantanom a csörgő telefonon - bennem ez feltétlen reflexet vált ki. Mert ha Pötördi Lajos hív, az azt jelenti, hogy megjött Bicskére a gólya. Fölveszem és köszönés nélkül kérdezem: "Megjött a gólya? Jaj, köszi, gurulok." Akkor leereszkedtem a Kistószegen kerékpárommal, vártam, nézelődtem, sehol nem láttam. Betértem a közeli McEde büfébe, visszafelé azonban továbbra sincs sehol a gólya. Ez a kép már majdnem öt órakor készült, akkor már autóval mentünk vissza. Most is Lajos szólt, hogy ő már látta, nem csak a hírét hallotta. Így megy ez. Mert Lajos is a közelben lakó Zsuzsától tudta meg. Lajos ugyanis csak ezért, a gólya érkezése miatt hív engem egyszer egy évben, no és akkor, (de ez nem biztos), amikor útra kelnek, elindulnak délnek, amikor kirepül a teljes kicombosodott fészekalj és pát int  Bicskének.

Úgy tudom, hogy a munkáját oly lelkiismeretesen és lelkesen végző Klébert Antal természetvédelmi őr arra készül, hogy a fiókákat meggyűrűzze, ebben az esetben gyönyörűen követhető lesz vándorútjuk, mindig tudhatjuk, akár online is követhetjük, hogy hol vannak éppen a Bicskén született példányok.  A madárgyűrűzés a madárvonulás kutatását, a madarak védelmét segíti. 

Ez a film pedig tavaly készült. A Bicskei Tv-nek is le kellene adnia, ha még nem tette. Vörös Zoltán készítette, gyorsított felvételként mutatja be a 2016-os fészekrakást.  

Ebben a videóban 2640 kép látható a bicskei gólya első, kiemelt, biztonsági fészekrakóhelyen végzett fészekrakásáról. Mivel 22 órán át 2 percenként készült fotó ugyanarról a  pontról, csak a fészek látható biztosan mindig a képen, a gólya jön megy mint az életben.   

ia