„Black man go back to Africa. Here is Hungary, not Africa”

Az elefántcsontparti menekült, Aziz ezt hallotta 2013. október 27-én hajnalban Bicske belvárosában, mielőtt Ádám először tenyérrel, majd ököllel ütni kezdte a fejét.

Aziz menedékkérőként élt Magyarországon a bicskei menekülttáborban, aznap hajnalban az állomásra igyekezett, mert munkalehetőség látszott Budapesten, és arra a megbeszélésre igyekezett. Mikor a táborból a vonat felé menet átkelt a bicskei Kossuth téren, akkor vette észre őt Ádám és Dávid, akik felkeltek az egyik padról, hogy Aziz  útját állják.

A két fiú előtte egész éjszaka ivott, a közeli (...) sörözőben összeszólalkoztak egy helyi romával, ezért és a közelgő záróra miatt onnan kitették őket, így kerültek a Kossuth tér egyik padjára, amíg ki nem szúrták maguknak a fiatal afrikait.

Aziz megpróbált elmenekülni a támadói elől, vissza a bicskei tábor irányába. Az út mellől magához vett egy kerítéslécet, hogy megvédje magát. Mikor azt hitte, hogy lerázta Ádámékat, akkor visszafordult, és megpróbálta elérni a budapesti vonatot.

Ádámék azonban egy percre nem adták fel az üldözést, pont azért fordultak le egy mellékutcába, hogy Azizt félrevezessék. Amikor az afrikai fiú visszafordult az állomás felé, akkor Ádám észrevétlenül mögé került, és lesből újra rátámadt. Verekedni kezdtek, Aziz védekezett, a dulakodás közben Ádám bal kezének kisujja eltört, az afrikai pedig menekülni próbált. Az állomásig jutott, de a bicskei fiatalok ide is követték, ekkor már Ádámnál volt az a léc, amivel korábban Aziz védekezett. Az állomáson várakozó afrikai menekültek csomagjaikat hátra hagyva futásnak eredtek, amikor meglátták a fadarabbal közelítő fiúkat. Dávid először a hátizsákoknak esett neki, egy eritreai házaspár négy hónapos kisgyerekének a ruháit szórta a sínek közé.

Azizt az "A" peronnál érték utol.

„Meg mertél ütni? Eltörted az ujjamat? Megdöglesz!”

Ezt mondták neki, aztán addig ütötték az afrikai fiú fejét a fadarabbal, amíg a kerítésléc darabokra nem tört. Az eszméletlen menekültet a sínek közé fektették, majd „Nem vagyunk mi gyilkosok” felkiáltással kiemelték a peronra. Ott üldögéltek, áldozatuk testétől nem messze az állomáson, amikor a telefonhívásra érkező rendőrök megtalálták őket. Azizt mentő vitte kórházba, nyolc napon belül gyógyuló sérülései voltak, de a jogerős ítélet szerint ez csak a szerencse műve, ha a szemöldöke helyett a szemét találják el, sokkal komolyabb baja is eshetett volna.

Először a feketéket gyűlölték, aztán már csak dühösek voltak

Ádámot és Dávidot a rendőrök a helyszínről előállították, de egyetlen percet sem kellett rács mögött tölteniük. A városban mindkettőjüket skinheadként ismerték, korábban nem titkolták fajgyűlölő nézeteiket, és mindkettejüknek volt már összeütközése a törvénnyel önkényuralmi jelképek, horogkereszt használata miatt. Azizt korábban nem ismerték, látható ok nélkül támadtak rá.

Mindezek ellenére a rendőrség először nem gyanakodott rasszista támadásra, és csak garázdaság miatt nyomoztak. Az első rendű vádlott, Ádám édesanyja a helyi önkormányzat fideszes képviselője, a bicskei rendőrség egy ponton ki is szállt az ügy nyomozásából elfogultság miatt.

A vádiratba viszont később hiába került be a fajgyűlölő motívum, az ítélet nagyon sok embert meglepett. Az ügyet helyben kiemelt figyelem kísérte, az egyik tárgyaláson nézőként megjelent a város fideszes országgyűlési képviselője, Tessely Zoltán is.

Az első fokú bíróság lényegében azt állapította meg, hogy Ádám és Dávid a téren valóban rasszista indokból támadták meg Azizt, ám az állomáson, ahol a fadarabbal eszméletlenre verték, ott ez már nem volt hangsúlyos.

Az ítélet úgy okoskodott, hogy a bicskei fiúkat feldühítette az áldozat védekezése, amikor a vonatnál érték utol, akkor már nem azért verték, mert fekete, hanem azért, mert dühösek voltak rá.

Nem nehéz belátni, hogy ezt az érvelést követve végképp nagyon le lehetne szorítani a rasszista bűncselekmények számát Magyarországon. Bármilyen verekedés indulhatna fajgyűlöletből, de aztán ha az áldozat bármilyen módon védekezik, akkor két ütés között változhatna a motívum.

A dolognak nem csak elvi jelentősége volt. Miután a bíróság szerint a felfegyverzett támadás nem volt gyűlöletbűncselekmény csak garázdaság, ezért a fiúk büntetése is enyhébb lehetett: mindketten csak felfüggesztett börtönt kaptak.

Az ítéletet a vádlottak és az ügyészség is elfogadta, így már első fokról jogerős lett.

Egy idegen védekezni merészelt ellenem

Azizt az eljárásban a Helsinki Bizottság ügyvédje, Győző Gábor képviselte. Ő tavaly májusban, a jogerős döntés után írta össze blogjukon, hogy milyen abszurdnak gondolja az ítéletet.

„Nehéz ép ésszel belátni, hogy egy ilyen bántalmazássorozat során, amikor bizonyítottan szélsőjobboldali, rasszista előéletű vádlottak üldöznek az egész városon keresztül egy fekete fiút, mégpedig csak azért, mert éppen ott volt és fekete a bőrszíne, a vasútállomáson a gyűlöleti motívum egyszerre csak elillan.”

Győző és a Helsinki nem adták fel a dolgot. Levelet írtak a Legfőbb Ügyészségnek, hogy az ügyészek kérjenek felülvizsgálatot a Kúriától. Valószínűleg ők maguk is meglepődtek, amikor néhány hónapja kiderült, hogy az ügyészség eleget tesz a kérésüknek.

A héten kedden tartott felülvizsgálati eljárásban a Kúrián pontosan azzal érvelt az ügyészség, amivel az áldozatot képviselői szerint végig kellett volna. Azt mondták, hogy a 2013-as támadás végig egy gyűlöletbűncselekmény volt, Ádámot és Dávidot felfegyverkezve elkövetett, közösség tagja elleni erőszak miatt kell elítélni.

„Napjainkban igen fontos kérdésre kell választ adni: az idegenekkel szembeni türelmetlenség növekedése során a büntetőjog szerint meddig értékelhető az idegengyűlölet”

– így kezdte a keddi tárgyaláson az ügyész, aki az ítélet súlyosítását kérte a bíróságtól. Arról beszélt, hogy a bicskei fiúk tettében végig a rasszizmus volt a legerősebb motívum. Ezért támadták meg a téren Azizt, ezért üldözték a városban, ezért dobálták a sínekre az állomáson a négy hónapos eritreai csecsemő ruháit, és ezen az sem változtat, ha közben valóban dühösek lettek tőle, Aziz megpróbálta megvédeni magát.

„Egy idegen ember védekezni merészelt ellenem?”

– az ügyész szerint ez munkált a támadókban.

A fiúk védői részben azzal érveltek, hogy rendben volt az első fokú ízélet, részben azzal, hogy Ádám és Dávid nem rasszisták, csak ittasan buta hibákat követtek el.

A Kúriát ez az érvelés láthatóan nem hatotta meg, ás az ügyészségnek adtak igazat. Az ítélet vonatkozó részét felfegyverkezve elkövetett garázdaságról felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszakra változtatták. Az első rendű vádlott börtönbüntetését 2 évről 2 év 6 hónapra súlyosították, ez már nem felfüggesztett büntetés, a fiúnak börtönbe kell vonulnia. A másodrendű vádlott, 1 év 8 hónap helyett 2 évet kapott, továbbra is felfüggesztve.

Az ítélet indoklásában a Kúria kiemelte: ez a maximum kiszabható 11 évhez képest kifejezetten enyhe a üntetés, gyakorlatilag a minimum, de sok idő telt el a támadás óta, az elkövetők rendezték az életüket, iskolába járnak, egyiküknek kisgyereke született, ezért

„ennél súlyosabb büntetés a fiatal felnőttek esetében megtorló ítélet lenne.”

---

A gyűlöletbűncselekmények esetében kialakult rendőri, ügyészségi és bírói gyakorlatról egy januári cikkünkben írtunk részletesen. Az egy közmunkások ellen elkövetett brutális támadásról szól, amiben egy rendőr is közreműködött.

---

A címlapos és a többi Bicskén készült fotót Botos Tamás készítette, és csak illusztrációk, nem a történet szereplői látszanak rajtuk.

Forrás: 444