Az alapcikk....  

Kedves olvasónk ezzel a két képpel reagált tegnap megjelent posztunkra - mindannyiunk épülésére. 

(Ezt nem muszáj elolvasnod, alig tartozik a tárgyhoz, személyes lábjegyzet. Nem írhattam volna meg nektek a biai tornádó esetét, ha nem hívom fel tegnap szülinapja alkalmából - természetesen pár nappal megkésve - édesapám 1943-as születésű nővérét, nagynénénket, Seres Lászlóné Izing Etelkát, aki a jó kis beszélgetésünkben azt is elmondta, hogy a kistószegi szülői házban az ötvenes évek első felében az ő 1882-es  születésű nagymamája, Izing Józsefné Keller Katalin, a mi apai dédnagymamánk, mennyit tudott mesélni a világ dolgairól. És hogy egyszer azt is elmondta - tudom, hogy melyik szobában -, hogy akkora szél volt, hogy egy kutyaházat is átfújt Biáról Bicskére.... És hogy egyszer olyan hideg nyár volt, hogy télikabátban arattak. (Bohumil Hrabal a kedvenc íróm, nála olvashatók hasonló jelenetek).  Beszélgetésünk abból indult ki, hogy akkoriban mennyit beszélgettek egymással az emberek, s hogy ma nem egymáshoz, hanem az érintő-képernyőhöz fordulnak.Ezt a beszélgetés után magam is megtettem. Beírtam a keresőbe a "Bia tornádó" szavakat.)      

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.