Az Egészségügyi Központ közel 300 millió forintos Európai Uniós pályázati eredménye alapján ultrahang készüléket, mammográfia vizsgálatok végzéséhez röntgenkészüléket és sok más kisebb, de annál fontosabb dolgot fog beszerezni az ellátás érdekében.   

Tessely Zoltán ennek örömére kiállt a Kossuth térre és visszatért az "eladósodott város" kampányelemhez. A bicske.hu, a hivatalos honlap szintén hozza a kampányüzemmódot a Fejér Megyei Hírlap cikkét idézve:

"A polgármester elsőként kiemelte: a most elnyert közel 300 millió forintos támogatásból tovább tudják növelni a város és vonzáskörzetének egészségügyi ellátási színvonalát."

(Ez rendben van, ez kötelesség, tovább kell haladni a megkezdett úton.)

" A rendelő 1973-ban nyitotta meg kapuit, és 2004-ben vette át az önkormányzat a Szent György Kórháztól. Az épület felújítására és modernizálása 2009-ben 371 millió forint pályázati pénzt költöttek."

(Finom kis elhallgatás húzódik e mondat mögött. Hiszen az igen nagy szakmai megbecsülésnek örvendő igazgató nyilvánvalóan nem 2009-ben kezdte munkatársaival  a 371 millió forintra való a pályázást, hanem korábban. A képviselő azért szerepelteti tollbamondásában 2009-t, semmi egyebet, mert akkor már megkezdődött saját hivatali időszaka is. Sikert összefüggésbe hozni olyan időszakkal, amikor ő még nem volt pozícióban..?!  Helytörténetünk kiváló, egészen más, de emlékezetes  példája, hogy amikor 2009. augusztus 20-án tartotta meg Tessely Zoltán a Bicskei Tanuszoda átadó beszédét, abban nagyon ügyelt arra, hogy ki ne ejtse száján polgármester elődje nevét, aki Bicske legkomolyabb beruházását az akkori adottságok és lehetőségek között megteremtette.)

"A csőd szélén álló város 100 millió forintos hitelt is felvett a fejlesztés megvalósításának érdekében."

(Ez 2010 előtt történt. Hitelt 2010 után már nem volt egyszerű felvenni, Magyarországon kormányzati engedélyhez kötötték, vagyis e területen az önállós mérlegelés lehetősége megszűnt a magyar településeken. Nem is biztos, hogy rossz ez, hiszen nem tudnak/akarnak valójában számolni, gondolkodni ilyenkor sem, hogy képesek-e teljesíteni később. Mert a szükség és a kényszer nagyon nagy úr és láthatjuk, súlyos gondokkal küszködik a magyar vidék ma is. A magyar vidék sajnos - többnyire - továbbra sem hitelképes. Bicske és környéke a főváros és immár Felcsút közelsége miatt óriási előnyben van - például a Csereháthoz, Ormánsághoz stb. tartozó községekhez képest.   

Ám egyes vélemények szerint annyi a gazdasági tudás a vezetésben, hogy a konszolidációt és a támogatást jól értik (hiszen jön a pénz, örüljünk), annak elszámolása már igénybe veszi a képességeket. Önálló gazdálkodásról, saját bevételi forrásfejlesztésről  tehát jobbára szó sincs.

A konszolidációnál, amikor az állam kifizette az eladósodott települések terheit - ez a képviselő által is emlegetett 100 millió is leírásra került. Köszönet illeti azt a városvezetést, amelyik felvette, mert ha tudták volna, hogy milyen központi döntés születik az adósságok rendezése érdekében néhány év múlva, akkor még kellett volna adósságot keletkeztetni infrastruktúra fejlesztésre, hisz az állam leírta a nagy közösbe.

Mind az évtizeddel ezelőtti, mind a mostani pályázat első mozgatója és motorja is egyértelműen az Egészségügyi Központ vezetője. Ha még határozottabb lenne támogatása, a mainál sokkal határozottabb, akkor ez a jó hír többről vagy sokkal többről szólhatna mint 300 millió, hiszen ennyi támogatás más területeken úgy szétporlik a településeken, egy-egy településen, akár Bicskén, hogy szinte nem is látható.

Nagyon fontos szerepe van állampolgári véleményünkben annak, hogy szabad szemmel látható egyéb bevételt teremtése 2009 óta sem történt meg. Pedig ez lenne az igazi, választások idején is főleg ezt ígérték növelni. Ez esetben már beszélhetnénk gazdálkodásról.  Többek között a valódi gazdálkodás hiánya miatt - az elmúlt években nem történt meg Bicske város adóbevételeinek növelése (hacsak nem az építményadóink duplázása by Tessely), mármint nem érkeztek nagy cégek területeinkre és még az is öröm, hogy a nagyon régiek és a régiek jól működnek vagy működnek. 

Mert a valódi gazdálkodás nem az, amikor aputól zsebpénzt kapunk és ha elfogy, adja vasárnap este a következő heti summát, hanem a valódi gazdálkodás az, amikor autonóm entitásként, felnőtt ember módjára magunk teremtjük meg önálló bevételünket.   

Némi iróniával kell megjegyezzem, hogy azért nem is érzik feltétlen szükségét az önálló gazdálkodásnak, mert a lélegeztető gépen éppen kapnak annyi levegőt, amivel köszönik, a maguk részéről éppen jól megvannak, a szabad levegőzés ráér. Azért sem kapkodnak, mert nem úgy kapnak jövedelmet az ún. politikusok, mint menedzserek, akik motiválva vannak erre a feladatra. Ha már kevesebb jön Bicskére EU-aputól, költséghely pedig mindig van, egyik kiadás szüli a másikat, akkor jövünk rá majd arra, hogy az igazi siker itt az agglomeráció nyugati szélén a saját bevétel megnövelése lenne kereskedelmi és bizonyos korlátok között - ipari cégek telepítése lenne. 

Jut eszembe.

Hol is van az a 15 ezer négyzetméteres tápszergyár a Csabdi úton?

      "A polgármester és a képviselők akkor lemondtak a tiszteletdíjukról, az egészségközpont vállalta a 30 millió forintos önrészt."

(Egészen pontosan Bourgla Ossamah háziorvos, képviselőként  előterjesztette: lemondanak tiszteletdíjukról az Egészségügyi Központ fejlesztése érdekében. Az MSZP-sek akkor kevesebbet kaptak a várostól, mert a bizottsági helyek szerintük igazságtalan leosztása miatt bojkottálták a bizottságokban való részvételt, azért nem is kaptak bizottsági pótlékot. A FIDESZ csatlakozott az MSZP-s felajánláshoz. Lemondtak ők is a képviselői fizetségükről, de mivel ők bizottságokban is benne voltak, ottani javadalmukról nem mondtak le.)

Információink szerint  Európai Unió-s tagságunkon alapuló pályázati sikernek köszönhetően a 300 millió forintból Bicskén orvosi eszközöket, ultrahang készüléket, mammográfiához szükséges röntgengépet  és sok kisebb, de nagyon fontos dolgot fognak venni.

Az persze további nagy kérdés, hogy csökkenteni fogja e a várólistákat, ebben csak reménykedni lehet, hiszen szakorvos is kell hozzá. Ez azért nagy és jogos kérdés, nagy feladat az intézményvezetésnek, mert nincs több pénz a rendszerben.

Még jó, hogy a remény bírja legtovább, még jó, hogy a reményt nem engedjük betegszabadságra, már akik így születtünk. 

Ő mindig dolgozik. Az Egészségügyi Központ dolgozóinak pedig jó egészséget. Aki idén még nem járt ott, azt hallja, hogy igen nagy a forgalom, mint amekkora tél végén mindig.

Addig is sok gyümölcs fogyasztása ajánlott, a magyar alma mellé napi minimum  3 narancs például igazi csemege.   

Reggel. Délben. Este.

ia

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.