Vasvári utca. A 79 éves bicskei lakos délelőttől telefonon érdeklődött több helyütt is arról az önkormányzatnál és másutt, hogy kivel lehetne elvitetni a házuk előtt fekvő, elütött macskát.   

Délután öt óra tájban még nincs megoldás. Akkor már a fia fordul a bicskeiek blogjához. Ő is leírja - nevekkel - a felháborodás hangján, hogy ki mindenkivel beszélt. S hogy senki semmit nem tud segíteni és szerinte senkit nem is érdekel a probléma.  Elmondom, hogy ez szerintem ez nem így van. Ők sokat dolgoznak, már akikkel beszélt. Nincs bennük közöny, csak nagy leterheltség és munkaszervezési problémák valamint a kellő tájékoztatás hiánya. 

Elmondja, hogy a Bicske Újságban keresett számokat. Itt egy idő után (ismeretlen nevek) intézkedéseket ígértek és telefon le.

Február 23-án 20 órakor a macska ugyanott van, ahol reggel egy utolsót lélegzett.

Lehet, persze, mondani, hogy miért nem ragadott meg telefon helyett egy lapátot és egy ásót a nemzeti Együttműködés Rendszerében, hiszen ott a kertje vége. De azt is el lehet mondani, hogy egy olyan, hivatalosan városnak nevezett településen, ahol a képviselők, az alpolgármester  és a polgármester éves szinten súlyos összeget csatornáznak be maguknak tiszteletdíj gyanánt - igazán számolhatnának a "mezőváros" közterületein elhullott állatok maradványainak elszállításának szükségességével.

Kevés rá az ember?  Nincs rá ügyelet reggelt 8 órától este 8 óráig? Legyen. Kapjon talán több eszközi és munkaerő támogatást az az egység, aminek sok más mellett ez is a feladata aminek sok más mellett ez a feladata kellene legyen.  Avagy ezt a feladatot (is) lepasszolta olyan módon, hogy kipipálta, mint megoldottat, de a végrehajtása egyértelműen nem lehet rendben a távolság, a gyors  operatív intézkedés elmaradása miatt.
Ha pedig az operatív intézkedés, pl. kóbor kutya azonnali begyűjtése és elszállítása, akkor az biztosan drágább már, mint helyben, mert a kiszállási költség jelentősen eltér.

Szóval ez így nem megoldás. Hogy miért? Mert nem jól működik. Amikor a bicskei lakosok a közvetlen szomszédjukban lévő kutyatelep elköltöztetését kérték, nem Pest megyére, Törökbálintra  gondoltak. Annyit kértek, hogy ezt a jövőben lakott területtől távolabb helyezzék el, mert 40 sivalkodó kutyával a szomszédban nem lehet élni. A bicskeiek blogja az Állatvásár teret javasolta. Ott pedig most se hulladékválogató, se kutyamenhely.    

Egy korábbi olvasói észrevétel szerint az önkormányzati vezetése részéről nagyon kényelmes dolog volt elfogadni, hogy a Bicskei Gazdasági Szervezet irányított pályázaton elnyerte a gyepmesteri feladatokat, amely szervezet ezzel végül nem tudott megbirkózni, mert a gyepmesterség helyett ebrendészeti telepet kezdtek üzemeltetni.
Aztán ez a szervezet 1-2 éve önkormányzati vezetők  jóváhagyásával alvállalkozásba adta a feladatot.
Olyan alvállalkozónak, aki messze van Bicskétől. 

Igen érdekes lenne, ha pl. a kóbor kutya megvárná Törökbálintról az akár azonnal induló embert pl. a Bányász utca sarkán.

(- Helló, már vártalak, én vagyok a kóbor kutya, ugye, értem jöttél Törökbálintról? Jó hely? Szukák vannak rendesen? Mert én azok után indultam el otthonról. ) 

De ezzel a városvezetés és a saját cége is kipipálta a feladatot. Ja, hogy az így van ellátva?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása