Több mint három évtizede ismertem. Akkor Ő az ifjú tanár,én és kortársaim a tanítandó nebulók. Annyi emlékezetes pillanatot élhetem át diákjaként,sportolójaként. Nagyon jó pedagógus volt,mert nemcsak tanított,hanem nevelt is minket, tiszteletre és tisztességre egyaránt a pályán és azon kívül is.

Szabad délutánjait feláldozva iskolabajnokságokat szervezett az osztályok között,fociban kézilabdában. Az öreg kombi Trabiban néha nyolcan szorongtunk mikor a suliválogatott valahol vidéken játszott.1986 tavaszán lejátszott tanár-diák meccs örök emlék marad, nemcsak azért, mert 5-2 lett a vége, hanem mert igazi kis gálameccset szervezett ahol átadták a megyei úttörő olimpia bronzérmeit nekünk. Nekünk akik tűzbe mentünk volna érte, Peinlich Atis, Sándor Józsi, Bukó, Nagy Karcsi, Vajda Pisti,a kicsi Grünfi és mások.

Maradandó sztori marad 86-os magyar-brazil meccs napja, mert terem-tornán szerepeltünk Csákváron és jól álltunk.Szinte percenként az óráját leste, mert duplán izgult a csapat és a délutáni válogatott találkozó miatt ahová több órás sorban állás után szerzett jegyet.Szinte repült a torna után a Trabant velünk Bicskére, mert mi nyertünk és Döméék is 3-0 arányban. Hétfőn nem is volt hangja, mert úgy be rekedt Endre bá.

Klopfer Endre ott volt azon a meccsen, amit mi tévén néztünk.

Iskolás éveink után is sokszor találkoztunk a közös nevező a foci által.Megalapították a Budapest BANK kispályás focicsapatot ami szinte csak tanárokra épült, és ellenfelek lettünk.Néhány meccs erejéig játszott a BTC-ben is a megye II-ben 88-89 es idényben. Nevelőedző lett a BTC csapatánál,ahol aztán az nbIII-as kiesés után serdülőcsapat edzőjeként dolgozott megalkuvást nem ismerve, immár "Gyeris" nevelőként.Csodáltam az energiáért,és csodáltam azt is, hogy nem kopott meg a Klopfer kraft, mert a gyerekek ugyanolyan szeretettel és tisztelettel voltak iránta ,mint mi 30 évvel korábban.

A gyerekek között nem volt különbség,mindenkit elfogadott és Őt is elfogadta mindenki egyből.Néztem sportvezetőként, a pálya szélén álló egykori tanárom és csodáltam, mert értett gyermekül.Nevelt ,tanított,szeretve korholt,és dicsért,de azt sokszor.Emlékszem örömére amikor négy játékosa lett U16-os válogatott,bátorította őket és bízott bennük.Sajnos csak emlékszem,pedig olyan jó lenne még hangosan köszöni Neked        amint a bringádon ülve munkába menet,vagy onnan jövet összefutottunk a Prohászkán, hátadon a hátizsák és néhány percre megállva beszélgettünk. Sajnos már ilyen alkalom nem lesz.

Nyugodj békében TANÁR ÚR. Nyugodj Békében Endre Bácsi.

Márton Imre

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.