Katinka elképesztő világcsúcsa

Címkék: sport úszás

2015.08.03. 20:54

Nagyon kedves, jószívű, kiváló kertész és mezőgazdász technikus, nem ad ki a kezéből olyan terményt, amire nem lenne büszke. 

Konrád Krisztina - különben -, és itt találjuk Kriszti kertjéből című oldalát....

Minden PÉNTEKEN 15-19 óráig VEGYSZERMENTES, FRISS, HÁZTÁJI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS VÁSÁR!
KRISZTI-KERTJÉBŐL Bicske Zrínyi u.23.
Tojás, burgonya, padlizsán, cékla, paprika, paradicsom, cukkini, tök, CSEMEGEKUKORICA!!!, alma, körte, szőlő...

A katolikus temető kerítésével kapcsolatban merült fel változtatni való, amiről a Bicskei Szó Varga Imre címzetes esperes urat kérdezte meg. 
                                                                                          temetojok2.jpg
                                                                            Kedves Imre atya! 
Szíves segítségét kérem. 
Azt hallottam, hogy a nagykaputól a Jókai sarokig eső kerítésszakaszon a sírok, kripták olyan módon épültek össze a régi kerítéssel, hogy a kivitelezőnek a minőségi munka érdekében a járdából kell igénybe vennie néhány centit, talán ha 20 cm-t annak érdekében, hogy valóban jó lábazat legyen és a sírok is békében maradjanak és a rossz állapotú kerítés helyett új épüljön.  
Szerintem ezzel a világon semmi baj. Úgy vélem, egy okkal több lesz, hogy a város új, tisztességes és széles járdát építsen a vasúttól a Vass-sarokig (Bogya u.). 
Előre is köszönöm,
Antal  
Imre atya válasza: 
"Igen. Arról van szó, hogy a tervezésnél nem lehetett igazán tudni, hogy mi van az alapok (a talajszint) alatt. Azzal még nem lett volna baj, hogy a kerítésre épült síremlékeket (fejfákat) megtámasszuk az építkezés alatt, hiszen ez benne is volt a tervben (elég vaskos összeggel beárazva). Viszont annak idején a kripták kialakításánál olyan mértékben támaszkodtak a kerítés adta lehetőségekre, hogy néhány esetben, ha most kibontjuk a kerítés alapjait, akkor szó szerint kinyitjuk az utca felől a kriptákat. De nemcsak hogy kinyitjuk, hanem nagyon sok kripta el is veszítené stabilitását. Kegyeleti szempontból nem engedhetjük meg, hogy ezt figyelmen kívül hagyjuk.
Ezért szükséges, hogy bent maradjon a régi kerítés alapja, sőt meg is erősítjük azt, hogy megvédje a kriptákat és a kerítés alapjainál jóval magasabb belső terepszintet, és kizárólag az új kerítés szélességének mértékében használjunk a most meglévő járdából kb. 15 m2-t összesen, hogy szeretteink földi maradványai békében nyugodhassanak.  Ehhez az önkormányzat a pénteki döntésében hozzá is járult, azzal a feltétellel, hogy geodéziai méréseket készítsünk, hogy kiszámíthassák, hogy hogyan tudják majd a további gyalogos és járműforgalom és a parkolás számára biztosítani a közlekedést, aminek lehetetlensége - ismétlem - nem azon a pár centin múlik, amivel most keskenyebb lesz a járda az esetenként járdán parkoló autók irányába. 
Azért az mindenki számára világos, hogy nem a temetőkerítés néhány cm-nyi kijjebb hozatala fogja lehetetlenné tenni a közlekedést a Kisállomásnál, hanem ami eddig is megvolt, hogy az autók esetenként a járdán parkolnak. Sőt, a valaha talán megvolt - a járda és az út közötti - zöld sávot sem tartották be soha. Én magam csodálkoztam, hogy az az út, ha egyáltalán útnak lehet nevezni, eddig kétirányú gépjárműforgalom számára volt / van papírforma szerint kijelölve. Remélem - a bicskei lakosság érdekében - ezen mihamarabb változtatni fognak, függetlenül a temetőkerítés néhány centivel való kijjebb hozatalától.
Ez a kerítés ügy talán csak még inkább felhívta a figyelmet arra, hogy a meglévő helyzetet a felüljáró építésénél kellett volna mérlegelni. De talán megoldódik a helyzet azzal, hogy az önkormányzat által a református egyháztól megvásárolt temető-területen épül majd parkoló."
temetojokai.jpg

Egy hete érkezett egy olvasói levél, miszerint a Kodály Zoltán utca Május 1. és Török Bálint utcák közötti szakaszon nem világít egy lámpa a három közül. 

Olvasóink figyelmébe ajánlom a következőket: sajnos még a www.bicske.hu nem jutott el addig az egészen európai, itt már 0 Ft+ÁFA/hó javasolt megoldásig, hogy városunk hivatalos honlapján is jelezni lehessen a közvilágítási problémákat, ahogy az országszerte egyre inkább terjedőben.

Ám a városházán dolgozik egy ezzel (is) foglalkozó munkatárs, aki sok más mellett azon is dolgozik, hogy a közvilágítási panaszokat kézbe vegye. Ha olvasónk bemegy a recepcióra, ott meg fogják mondani, hogy ki ez munkatársnő avagy egyszerűen ott a portán felírathatjuk, vagy már otthon lerajzolhatjuk-írhatjuk, hogy pontosan mi a gond, mióta és hol.

Sőt, akár telefonon is be lehet jelenteni a 22/566-500 számon.
Azt azért tudni kell, hogy rossz esetben előfordulhat, hogy két hét alatt történik meg a javítás, mert nem minden nap jön a szerviz.

 

Jómagam két vagy három lakóhelyünk körüli lámpát jeleztem így és ott: napokon belül szakemberek szervizelték, azóta is prímán működik.

 

ia 

A bicskei rendőrök vádemelést javasoltak azzal a helyi férfival szemben, aki pénzügyi nézeteltérés miatt bántalmazta ismerősét.

 

A Bicskei Rendőrkapitányság önbíráskodás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást P. István 56 éves helyi lakossal szemben.

Bicskén, a Baboshegyen intézkedtek rendőrök 2015. május 3-án, mert bejelentés érkezett, hogy egy nőtől mobiltelefonját eltulajdonították. A helyszín közelében a járőrök elfogtak egy 56 éves férfit, aki a rendelkezésre álló adatok szerint a sértettet bántalmazta, majd a földön fekvő nőtől telefonját elvette. A járőrök P. Istvánt a helyi rendőrkapitányságra előállították, ahol a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki és bűnügyi őrizetbe vették. A rendőrök megállapították, hogy a férfi előzetes szóváltást követően, korábbi pénzügyi viták miatt bántalmazta az asszonyt, aki ennek következtében súlyos sérüléseket szenvedett.

A Bicskei Rendőrkapitányság a napokban befejezte az ügyben folytatott nyomozást és az illetékes ügyészségen vádemelést javasolt - olvasható a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság közleményében.   

 Baráti jobb kedves Olvasónknak, akinek ezt a tartalmat köszönheti a Bicskei Szó olvasótábora és még nagyobb köszönet a készítőknek.  

drond.jpg

 

dronc.jpg

 

dronb.jpg

 

drona.jpg

 

dron1.jpg

 

dron7.jpg

 

 

dron2.jpg

 

dron5.jpg

 

dron4.jpg

 

dron3.jpg

 

Olvasói jelzés és fotóküldeménye után fordult a Bicskei Szó az FM RFK Sajtószolgálatához. Információnk szerint tegnap éjjel három ittas menekült és öt-hat bicskei, köztük két nő között alakult ki konfliktus a City Sörözőben a szemtanúk szerint ittas személyek viselkedése miatt. 

Mint azt Sipos Mónika r. főtörzsőrmester, az FM RFK szóvivője elmondta, a három külföldi személy hangoskodással inzultálta 23 óra tájban a személyzetet és a vendégeket. A pultban dolgozó nő volt kénytelen rendőrt hívni, rövid időn belül meg is érkeztek a Bicskei Rendőrkapitányság és a Készenléti Rendőrség járőrei. A három külföldit előállították és egyikükkel szemben szabálysértési eljárás indult.

Kérdésemre válaszolva Sipos Mónika szóvivő elmondta, hogy verekedés szerencsére a rendőrök gyors fellépése miatt sem alakulhatott ki.  

Tartja magát Bicskén egy olyan téves megállapítás, hogy a menekülttáborba csak fiatal férfiak érkeznek. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóságának válasza a Bicskei Szó érdeklődésére. 

 

"SAJTÓVÁLASZ

bicske.blog.hu megkeresésére

 

Szíves segítségüket kérem a tájékoztatás érdekében végzett munkához.

A bicskei tábor teljes létszáma mellett

- a kísérő nélküli kiskorúak

- időskorúak, a hatvan év felettiek jelenléte érdekel.

Minderre azért kérdezek, mert a szóban és írásban megfogalmazott vélemények már ott

tartanak, hogy csakis fiatal férfiak jönnek. A sorkötelesség - mint lehetséges magyarázat -

 

A bicskei befogadó állomáson 2015.07.29-én rögzített létszámadatok szerint 1336 kérelmező tartózkodik, de számuk folyamatosan változik. A korcsoport szerinti megoszlásuk

- a családjukkal itt tartózkodó 18 év alatti kérelmezők esetében 230 Fő,

- 170 fő a női

- 4 fő 60 év feletti

Az intézményben nem tartózkodik kísérő nélküli kiskorú ugyanis a kísérő nélküli kiskorúak gyermekvédelmi intézményben kerülnek elhelyezésre."

   

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője fokozott ellenőrzést rendelt el 2015. július 31-tól 2015. augusztus 11-ig a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén.

A fokozott ellenőrzés célja a települések közrendjének és közbiztonságának fenntartása, a lakosság személy- és vagyonbiztonságának megteremtése, a bűncselekmények és szabálysértések számának visszaszorítása, a jogellenes cselekmények megakadályozása, valamint a közlekedési balesetek megelőzése. A megyei rendőrök munkáját a Készenléti Rendőrség munkatársai is segítik.

Az ellenőrzés keretében az egyenruhások személyeket igazoltathatnak, ruházatukat, járművüket átvizsgálhatják, a közbiztonságra veszélyt jelentő eszközöket lefoglalhatják.

A Rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy a fokozott ellenőrzés az állampolgárokat ne zavarja, célja kizárólag a jogsértő cselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.

13 olyan kérdésre adunk választ, amelyet gyakran intéznek a Helsinki Bizottság munkatársaihoz. A menedékkérők miért nem a rendes határátkelőket használják, miért nem repülővel jönnek? Mennyibe kerül ellátásuk az országnak? És egyéb toptémák.

Mi okból indult meg a jelenlegi tömeges migráció Európa irányába? A migránsok többsége menekült vagy gazdasági okokból hagyta el otthonát?

A napjainkban zajló, hazánkon áthaladó tömeges migráció kiváltó oka elsősorban a Közel-Keleten, Afganisztánban, Kelet-, Közép-, Nyugat-, Észak-Afrikában és egyéb konfliktuszónákban jelen lévő káosz. Sokan a közvetlen életveszélyből, szeretteik tragikus halálát megtapasztalva menekülnek el. Az évek óta tartó, enyhülni nem látszó bizonytalanság és a kilátástalanság miatt emberek milliós tömegei kényszerültek otthonuk elhagyására. Túlnyomó többségük nemzetközi védelemre jogosult. A magyar menekültügyi rendszer fejlesztése és támogatása pedig garanciát jelenthetne a pusztán gazdasági céllal érkezők kiszűrésére.

 

  • A menekültek miért nem a rendes határátkelőket használják?

A tapasztalatok azt mutatják, a menedékkérők nem Magyarországra igyekeznek, „célállomásnak” sokkal inkább Németországot, Franciaországot, Svédországot tekintik. Az európai szabályozás szerint viszont az a tagállam köteles lefolytatni a menekültügyi eljárást, amely területéhez „először hozzáfért” a menedékkérő. Éppen ezért szép számmal vannak olyanok, akik igyekeznek elkerülni a Magyarországon való regisztrációt, és megpróbálják elérni, hogy hazánknál nyugatabbra találkozzanak először hatósági személyekkel, így ott kerüljenek bele először a rendszerbe. Az igazi problémát azonban az okozza, hogy az Afganisztánból, Irakból vagy Szíriából menekülők (ők adják március óta a menekülők kb. 70%-át) szárazföldön, csupa menekültügyi szempontból kockázatos országon(Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián) keresztül jutnak el idáig. Ezekben az országokban gyakorlatilag nem működik menekültügyi rendszer, gyakori a hatóságok önkénye, olykor éppen azok a rendőrök fosztják ki, bántalmazzák a menedékkérőket, akiknek meg kellene őket védeni. Így aztán ezeket az országokat egyetlen uniós tagállam sem tekinti menekültügyi szempontbólbiztonságosnak. Ahhoz, hogy valaki a magyar határátkelőnél jelentkezzen, addig valahogy el kell jutnia, a menedékkérők túlnyomó többsége azonban nincsen érvényes úti okmánya, és hiába is szeretnék, vízumot nem kapnak, így a legális utazásnak náluk semmi esélye, marad hát az illegális vagy irreguláris megoldás. Ahhoz, hogy valaki legálisan beléphessen Magyarországra, előbb legálisan ki kell tudnia lépni Szerbiából, ez azonban érvényes papírok nélkül nem lehetséges.

 

  • A menekültek miért nem „egyszerűen repülővel” jönnek?

A konfliktusokkal sújtott országokban jellemzően szinte lehetetlen érvényes úti okmányokhoz jutni. Ezen túlmenően az Európai Unió tagállamai következetesen elutasítják az említett térségekből származó vízumkérelmeket. A lehetőségeket jól mutatja, hogy Szíriában 2012 óta nem működik semmiféle magyar külképviselet, Afganisztánban és Irakban pedig nincsen magyar konzulátus. Azon légitársaságokat pedig, akik megfelelő papírok nélkül utazó külföldieket reptetnek, hatalmas bírságokkal sújtják. A légitársaságok egyfajta „előretolt helyőrség” gyanánt működnek a konfliktuszónákban, és inkább senkit nem engednek fel a gépeikre.

A repterek fizikai megközelítése is számos esetben csak a menekült és családja életének veszélyeztetése mellett kivitelezhető. Egy, Szíria északi részéről menekülő keresztény családtól például az Iszlám Államon (IS) és a tomboló polgárháborún átvágva, érvényes dokumentumok nélkül kellene damaszkuszi reptéren repülőjegyet vásárolni.

 

  • Mekkora mértékben terheli a magyar költségvetést a menekültügy finanszírozása?

Tavaly, amikor kiugróan sok, mintegy 43 ezer menedékkérő regisztrált Magyarországon, 2,6 milliárdot fordítottunk menekültügyi célokra, ez a költségvetéshez viszonyítva az állam költéseinek a 0,02%-át tette ki. Mindez egy olyan országban, amelyik egyre jobban teljesít, 1,3 milliárd forintot költ idegenellenes „nemzeti konzultációra” és idén 97 milliárdnyi adóforintot áldoz stadionok, sportlétesítmények építésére, nem tűnik óriási kiadásnak.

Az Európai Unió 2014 és 2020 között menekültügyi célokra fordított költségvetési forrásából Magyarország 8 millió eurót (kb. 2,5 milliárd forintot) kap. Ez egyenletesen elosztva mintegy 360 millió forintot jelentene évente. Lehetőség lenne országunknak uniós krízis pénzeket igényelni és egyéb segítséget kérni, ahogyan tette ezt a migrációs kihívásokkal küzdő Málta, Ciprus, Spanyolország, Görögország vagy Olaszország. A támogatás elnyerésének viszont sokat árt a kormány uniós megoldásokat elvető hozzáállása.

Az egyetlen jelentősebb menekültüggyel összefüggésbe hozható idei költségvetési tétel a „kerítés” építése lesz, amely nem fog megoldást jelenteni, viszont többszörösébe kerül, mint a menekültügyi rendszer teljes fenntartása.

 

  • Más országok, köztük az Egyesült Államok, szintén fenntartanak határzárat. Amennyiben nekik lehet, nekünk miért nem?

Az, hogy más országok hatalmas költségekkel létrehoztak és működtetnek határzárakat, még nem jelenti azt, hogy azok hatékonyan működnének. Sem az amerikai, sem a görög, sem a bolgár „kerítés” nem képes megállítani az irreguláris migrációt. A szuverén Magyarországnak valóban lehetősége van a fizikai határzárra. Ugyanakkor a Helsinki Bizottság álláspontja szerint ez az intézkedés nagy eséllyel nem éri el a célját, hiszen a nemzetközi tapasztalatok alapján pusztán egy kerítés nem alkalmas a jelenlegihez hasonló méretű tömegek megállítására, a belügyminiszter jelentése alapján pedig az irreguláris határátlépők 97–98%-át egyébként is elfogja a magyar rendőrség. Ennek fényében elképesztő az összeg, amelyet a kormány a megépítésére költ. A Helsinki Bizottság a belügyminiszterhez írott levelében összegezte az új vasfüggöny elleni érveit.

Még a „kerítésnél” is veszélyesnek tartjuk azt a „jogi határzárat”, amelyet a kormány a közelmúltban elfogadott, augusztusban hatályba lépő jogszabály-módosítással kíván felállítani. Az új rendelkezések kiüresítik a menekültügyi eljárást Magyarországon, a gyakorlatban megszűnik az Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben garantált menedékjog hazánkban. Szerbia biztonságos harmadik országként való elismerése pedig beteljesíti a folyamatot: Magyarország lényegében megszűnik a menedékjogi rendszer, nem csak nem lesz érdemes, de lehetetlen is lesz nálunk menedékjogot kérni.

 

  • Mekkora egészségügyi kockázatot jelentenek a menekültek? Orvosi kezelésre milyen lehetőségek léteznek?

A menekültügyi eljárás részeként a menedékkérők egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely kifejezetten közegészségügyi, járványügyi szempontokra összpontosít. A hatóságok túlterheltsége nyilvánvalóan nem javítja a vizsgálatok hatékonyságát. A Helsinki Bizottság javaslata szerint éppen ezért lenne helyes az új vasfüggöny helyett a menekültügyi rendszer fejlesztésére költeni a pénzeket.

Ezzel együtt a rendelkezésünkre álló adatok alapján elhanyagolható a komolyan fertőző menedékkérők száma. A legtöbb egészségi ellátásra szoruló menekülő vészesen kimerült, kiszáradt vagy alultáplált – „köszönhetően” annak, amilyen körülmények között hozzánk érkeztek. Minőségi orvosi segítséghez csak nehezen férnek hozzá. A menedékkérők jelentős része valóban fiatal férfi, de 20–30 százalékuk nő és legalább tizedük gyerek; ők külön odafigyelést igényelnének egészségügyi értelemben is.

Nagyon sok menedékkérő pszichiátriai ellátásra szorul, mert kínzásáldozat, poszttraumás stressz-szindrómás, hazájában és a vándorlás során annyi lelki sérelmet szenved el, amelyet nagyon nehéz segítség nélkül feldolgozni.

A menedékkérők biztosítottnak számítanak, így jogosultak alap- és sürgősségi egészségügyi ellátásra.

 

  • Mi jár a menedékkérőknek?

Az eljárási jogosultságokon túlmenően a menedékkérőknek az egész menekültjogi eljárás alatt joga van humanitárius tartózkodási engedélyt kapni, amellyel tartózkodását legalizálja. Ha ez az első menedékkérelme, nincs menekültügyi őrizetben és nem magánszálláson lakik, akkor menekülttábori elhelyezésre és kisebb összegű havi zsebpénzre is jogosult. Jogosult továbbá alap- és sürgősségi egészségügyi ellátásra, 16 éven aluli gyermekei iskolába járatására, illetőleg korlátozottan munkavállalásra (az eljárás első 9 hónapjában a tábor területén belül, ezt meghaladóan munkavállalási engedéllyel a táboron kívül is). Augusztus 1-jétől közfoglaltatásban is dolgozhat.

 

  • Milyen jogi lehetőségek vannak a menedékkérők táboron belüli, illetve táboron kívüli foglalkoztatására?

A menedékkérők az eddigi szabályozás szerint kifejezetten csak a menekülttáborokon belül vállalhatnak munkát a menekültjogi eljárás első 9 hónapja során. A táborban végezhető munkák köre azonban rendkívül korlátozott, valamint a fizetések havi maximuma nem érte el a 30 ezer forintot. A 9 hónap elteltével a menedékkérők jogosulttá váltak a táboron kívüli munkavállalásra, amennyiben érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkeztek.

A közelmúltbeli változtatások után a menedékkérőknek lehetőségük lesz a közmunkaprogramokban való részvételre is, noha ez a gyakorlatban olyan kérelmezőknek, akik nem beszélnek magyarul, nem lesz könnyű.

 

  • Az európai társadalmak elöregszenek. Szükségünk van-e bevándorlókra?

Amikor bevándorlókról beszélünk, nem menekültekre gondolunk. Utóbbiak, az üldözöttek (időleges vagy tartós) befogadása erkölcsi kötelességünk, amelyet Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezmények kötelezettséggé szilárdítottak. A bevándorlás más kérdés. Míg a menekültek befogadásánál leginkább a szívünkre kell hallgatni, addig a bevándorlók esetében az ész parancsa a meghatározó. Az Európai Unión kívüli bevándorlás szabályozásában országunknak szabad keze van, azt engedi bevándorolni (tartósan letelepedni, dolgozni, tanulni), akit jónak tart.

Az Európai Unió előrejelzései szerint, a jelenlegi trendek mellett 2060-ra már a jelenlegi 4 helyett mindössze átlagosan 2 dolgozó embernek kell majd egy inaktívat (gyermek vagy nyugdíjas) eltartani. Bevándorlás nélkül 2060-ig az uniós előrejelzések szerint 70 millióval is csökkenhet az EU lakossága. Magyarországon 1982 óta folyamatosan többen halnak meg, mint ahányan születnek, és ezen egyetlen hangzatos politikai program sem tudott változtatni. Természetesen fontos a születésszám növelése és az ezt ösztönző környezet kialakítása (bölcsődei-óvodai ellátás, gyermekvállalást segítő adórendszer stb.), ez azonban önmagában nem fogja biztosítani az európai jóléti államok és nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, ahhoz elengedhetetlen a munkaképes korú, gazdaságilag aktív bevándorlók „bevonzása”. Ráadásul már most is sok a hiányszakma mind Magyarországon, mind Európa legtöbb országában. Az egészségügyi vagy informatikai szakemberhiányt Magyarországon pusztán a képzés átszervezése nem fogja megoldani, hiszen a „többletgólyákból” csak 5–10 év múlva lesznek szakemberek, ráadásul, amennyiben a magyar szakemberek számára egy terület anyagilag nem vonzó (mint például a magyar egészségügy), akkor nem lehet őket kényszeríteni a hazai munkavégzésre.

 

  • Elveszik-e a munkát a bevándorlók?

A bevándorlók – különösen a magyarhoz hasonló rendkívül szigorú idegenrendészeti szabályok mellett – jellemzően vagy olyan állásokban helyezkednek el, ahol nincs elérhető hazai munkaerő, vagy kifejezetten új gazdasági tevékenységet folytatnak, és ezáltal állásokat teremtenek. A magyar szabályozás például előírja, hogy csak akkor lehet egy EU-n kívüli bevándorlót alkalmazni, ha a munkaadó bizonyítja, hogy ugyanarra az állásra nincs hasonló képességekkel rendelkező magyar (vagy EU-s) munkaerő. Magyarországon sem találkozni olyan esetekkel, amikor például egy ukrán orvos számos magyar orvos elől halászná el a vidéki kórházban felkínált „zsíros” állást, ahogyan a kínai vagy török vállalkozó sem vesz el állást azzal, hogy büfét nyit, hanem pontosan új, addig nem létező állásokat teremt magyar állampolgároknak is.

A „nem dolgoznak” érv is hamis: Magyarországon a bevándorlók munkaerő-piaci aktivitása jócskán meghaladja a magyarokét: 2013-ban az uniós bevándorlók 10, az unión kívüli bevándorlók 7 százalékkal magasabb arányban dolgoztak (fizetnek adót, járulnak hozzá a tb-hez, nyugdíjrendszerhez stb.), mint a magyar állampolgárok.

Mindezzel együtt fontos leszögezni, hogy a menekültek (tehát nem a bevándorlók!) döntő többsége nem Magyarországon szeretne új életet kezdeni, hazánkat csupán tranzitországnak tekintik. Ezért is hamis őket a magyar munkahelyeket veszélyeztető „megélhetési bevándorlóknak” beállítani.

 

  • Miért káros a kormány bevándorlással kapcsolatos, idegenellenes propagandája?

Úgy látjuk, a migráció területén a kormány nem a hosszú távú, érdemi és előremutató lépések megtételére törekszik, hanem csakis rövidtávú politikai érdekeit követi. Politikája nem a feszült menekültügyi helyzet oldását szolgálja, hanem egyenesen élezi az egyébként sem könnyű helyzetet. Az idegenellenes propaganda nem csak a menedékkérők ellen hangolja a lakosságot, hanem általánosságban az itt élő külföldiek ellen is. A kormánypropaganda megtéveszti és tudatlanságban tartja a közvéleményt a menekültügy és a bevándorlás valós tényeiről, folyamatairól. Egész Európában kihívásként jelentkezik a migránsok társadalomba történő integrálása. Ezen a téren a kormány semmiféle erőfeszítést nem tesz, hogy megkönnyítse a magyar társadalom és az itt élő külföldiek dolgát.

 

  • Mi célból fordul a Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz, illetve ennél fórumnál léteznek-e alkalmasabb fórumok belföldön?

A strasbourgi bírósághoz fordulni nem bűn, pont ellenkezőleg: a Helsinki Bizottság – az Európa Tanács egyik tagországában működő civil szervezetként – a jogérvényesítés és jogfejlesztés fontos fórumaként tekint az Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB). A strasbourgi bíróság része a magyar jogi rendszernek, döntései formálják a hazai joggyakorlatot, és sok esetben hatékony jogorvoslatot jelentenek olyan panaszosoknak, akik a magyar jogi fórumok rendszerszintű problémák miatt utasítanak el. Az EJEB-hez csak akkor lehet fordulni, ha az összes hatékony jogorvoslati lehetőséget kimerítettük, a Helsinki Bizottság is így tesz. Az utóbbi évek jelentős változása, hogy az Alkotmánybíróság kontrollfunkciója meggyengült. Emellett megszűnt a korábban létező actio popularislehetősége, így a Helsinki Bizottság nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz. Szervezetünk több beadványát is tárgyalta a strasbourgi bíróság, amelyben a panaszosok egykori menedékkérők voltak. Ezek leginkább a jogtalan fogvatartásukról szóltak, és megnyertük őket. Ma is vannak olyan ügyfeleink, akiknek ügyét az EJEB tárgyalja például azért, mert jogellenes őrizetük ellenére nem kaptak kártalanítást a magyar államtól. A Magyar Helsinki bizottság mindaddig a strasbourgi bírósághoz fog fordulni, amíg ügyfelei érdekei úgy kívánják, és amíg problémákat érzékelünk a hazai jogalkotásban és jogalkalmazásban.

 

  • A Helsinki Bizottságnak milyen hosszú távú javaslatai vannak a migráns-probléma, a kultúrák találkozása problémájának kezelésére? A Helsinki Bizottság miként kívánja megoldani azokat a problémákat, amelyek az integráció menekültek részéről való tudatos elutasításából fakadnak?

A Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet. Egyik szakterületünk a menedékkérők jogvédelme. Célunk, hogy az üldözöttek minél nagyobb eséllyel kapjanak menedékjogot Magyarországon, és mindenki részesüljön benne, akinek szüksége van rá. Ez nem afféle úri passzió vagy szépelgés, kötelezettség – nemzetközi egyezmények írják elő, amelyeket hazánk is elfogadott. A Helsinki Bizottságnak nem az a feladata, hogy megrendelésre stratégiákat dolgozzon ki olyan komplex kérdések megvalósítására, mint az Európába irányuló nemzetközi migráció kezelése, a külföldiek integrációja vagy különösen a kultúrák megértésének elősegítése. Ezzel együtt mi is látjuk, Magyarország képtelen lesz egyedül, „unortodox” módon eleget tenni a nemzetközi migrációból ráháruló kihívásoknak. Uniós vagy akár összeurópai szintű együttműködés nélkül vagy egyenesen – ami most történik – idegenellenes kormányzati offenzívával országunkban tartós migrációs krízis és ellenségesség alakulhat ki. Ezt a problémát nem megoldani, hanem súlyosbítani látszik a kormány aktuális kampánya és döntései.

A székelyföldi Merkúr üzletlánc hirdetése, mint jó példa. Így is lehet. 

A kolozsváros.ro vette át a Magyar Patrióták Egyesületének honlapjáról a Bicskén és Szegeden élő Izing Máté  egyetemi hallgató Ojtozi-szorosról írott és fotózott munkáját.  

sosmezo.jpg

A Fejér Megyei Diáknapok – 2015 Honismeret kategóriájában a tizenhét éves Palusek Fanny, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója hozta el az ezüstérmet Az oskolaháztól a Csokonaiig című munkájával. Fő forrása Jakab István László Bicske története című kincse volt, mint már sokunknak.  Külön öröm látni, micsoda tanárszemélyiségek nevét hozza felszínre nagymamája elmondása alapján és Kósa Dezső és Krajczár Gyula tanár urak zánkai munkája sem marad ki leírásából. Ezt a  kiváló munkát hetekkel ezelőtt kaptam. Szeretnék elnézést kérni a szerzőjétől, hogy indoklás nélkül megvárakoztattam a közléssel.  

polgaeri_real.JPG

 Kisdiák korom óta érdekelt a városom Bicske, ahol felnőttem, az iskolám, ami a második otthonom volt egészen 2012-ig ameddig el nem ballagtam. Most jó alkalmam nyílt rá, hogy kutassak a kialakulásával, „életével” kapcsolatban.

Bicske történetének forrásanyagából kiderül, hogy a lakosság a 16. századtól református vallású volt. Ennek megfelelően ez időtől már működött a református oskolaház és 1696-tól már az iskola rektorainak nevét is ismerjük. A város földesurai a Batthyányiak, erőszakkal vissza akarták téríteni a lakosokat a saját, katolikus hitükre, ezért az akkori tanítóknak nagyon küzdelmes életük volt. A hittérítés egyik fontos része volt, hogy elvették az iskolaházukat, melyet aztán a másik felekezet kapott meg. 1877-ben a református egyház felépítette a város főutcáján (Sárköz),- a jelenleg is ott álló egyemeletes épületet- mely ma zeneiskolaként funkcionál. Nem sokkal később a katolikus egyház is új épületet emelt a diákjainak, és ott folytatta tovább az oktatást. Az intézmény az 1945. évi államosítás után 50 évvel újra az egyház iskoláinak számát gyarapítja.

Most azt is megtudtam, hogy az I. világháborúig Bicskén két oktatóintézmény is volt, református és katolikus, melyek csak hat osztályosak voltak, az akkori törvényeknek megfelelően. Ez a két iskola biztosította a városi polgárság gyermekeinek elemi oktatását. Az

évtizedek alatt a városvezetők rájöttek arra, hogy a városnak szüksége van egy olyan intézményre is, ahol nem csak az elemi ismereteket tanítják meg a gyerekeknek. 1918-ban a város kérelmére a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium leiratban engedélyezte polgári iskola alapítását. Ebben az engedélyezési iratban olvastam, hogy azzal a feltétellel engedélyezik ezt, ha az iskolavezetés biztosítja a lány, és fiú tanulók elkülönítését. Számomra, és a mai diákság számára elképzelhetetlen és indokolatlan lenne az ilyen fajta lépés. Az iskola megalapításától egészen 1927-ig a meglévő két egyházi épületben, az óvodában és a községházában folyt a tanítás. A lányok az óvodában, a fiúk a római katolikus iskola termében és a községházán kaptak helyet. A diákoknak természetes volt, a váltakozó tanrendű délelőtt, délutáni tanítás. Bicske község testülete 1925. június 6-án határozott az új iskolaépület felépítéséről. Az építményt az 1926-27-es tanévben Lechner Lóránd műépítész tervei alapján kezdték el építeni. A következő tanévben már itt indulhatott meg az oktatás. Az iskolaépület teljes átadására azonban csak 1928. nyarán került sor. A ház egy kétemeletes épület, homlokzatán kiszögelésekkel. A középső része kiugrik és az ablakok között függőleges pillérek tagolják. Az utcafronton az ablakok 4-5-4-es elosztásban helyezkednek el.

A pártafalon „Magy. kir. Állami Polgári Iskola” felirat volt olvasható. A fal tetején a 2,40 méter magas, műkőből készített magyar címer állt a koronával. A címer mögött 12 méter magas árboc volt a nemzeti lobogó felvonására. A létesítmény középső részén két félköríves bejáró külön a leányok, külön a fiúk számára. A tanítás nyolc tanteremben folyt, ezen kívül speciális termek is szolgálták az oktatást, mint természettudományi előadó, tornaterem, rajzterem, két kézimunkaterem, szertárhelységek, könyvtárszoba, hittanterem és cserkészotthon. A szép, korszerű iskolaépület hosszútávra biztosította a bicskei és a környékbeli lakosok gyermekei számára a tanulás feltételeit. A szomszédos falvakban élő gyerekek nem a fővárosba vagy Székesfehérvárra jártak tanulni, hanem Bicskére. Az iskola dokumentumaiból kiolvasható, hogy az 1948-as, a polgári iskolákat megszüntető rendelkezésig a bicskei iskolát 8 igazgató vezette.

 Szeifart Vilmos

 Böngérfi Géza

 Dr. Vanek Géza

 Országh Kálmán

 Mészáros Mihály

 Zsoldos József

 Vitéz Gerenday Ádám

 Magyary Béla

A polgári iskola megszűnése után ez az épület fogadta be a megszűnt felekezeti iskolák tanulóit, valamint a környékbeli tanyákról, pusztákról bejáró gyerekeket. Ők már az új nyolc évfolyamos rendszerben tanulhattak.

1952-ben már újra szűk lett a hely, mert ez az épület adott helyet az ekkor megalapított Vajda János Gimnáziumnak is. Ezekből az időkből nem csak írásos emlékekből, hanem közvetlen emlékekből is tudtam anyagot gyűjteni. Nagymamámtól tudom, mert akkor már ő is ide járt, hogy a földszint és az első emelet a kisdiákoké volt, míg a második emeleten a gimnazisták tanultak.

Az általános iskolát ezekben az időkben Szabó György, Gyurka bácsi igazgatta egészen 1967-ig. Gyurka bácsi egy nagy tudású pedagógus volt, egy mindenre odafigyelő igazgató és egy empatikus személyiség. Rónay László egyetemi tanár, irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, volt bicskei általános iskolai magyar szakos tanár így emlékezett meg róla: „Neki köszönhettem, s mellette Kósa Dezsőnek és a többi egykori kántortanítónak, hogy ráéreztem a tanítás ízére, amely akkor is jó érzéssel tölt el, ha nem valamelyik mintaiskolában gyakoroljuk. Összegyalulódtunk. Feloldódtak, nagyokat nevettek. Egyik óralátogatása után Gyurka bácsi ennyit mondott: „Így kell, Lacikám!” Ettől kezdve már nem „kartársa” voltam, hanem barátja, megbecsült kollégája. Neki is köszönhettem, hogy otthon éreztem magam, gyerekeimnek a tanítványaimat, barátaimnak a kollégáimat, mindegyikükből ellestem egy morzsányi emberséget.”

Az iskolában nagyon sok kiváló tanár tanított akkor és tanít ma is. De közülük az egyik legkiemelkedőbb talán Kósa Dezső bácsi, aki az iskola aktív irányítójává vált, a Pajtás szövetkezet megalapításával. Többek között a mamám is szövetkezeti tag volt, és elmesélte, hogy szünetekben a tagok segítettek a diákok füzet, tanszer és édesség igényeinek a kiszolgálásában. A szövetkezet nagyban hozzásegítette a Pajtás tagok és az úttörők táborozását. Az első nyári sátortábor a Vértesben, Körtvélyespusztán volt 1957-ben. A nagymamám elbeszéléseiből tudom azt is, hogy a tábori előkészületekben a nagyobb diákok és tanárok vettek részt, úgy hogy előző nap teherautóval elvitték a felszerelést (katonai sátrak) a táborhelyre, és felállították a sátrakat. A szalmafekhelyek kialakítása és a sátor körülárkolása már az úttörők feladata volt. Az árkolás azért volt fontos, mert ha esett az eső, az árok elvezette az esővizet a sátor mellől. A lillafüredi táborozás alkalmával még így is előfordult, hogy egy nagy felhőszakadás miatt úgy hömpölygött a víz a Garadna patakban, hogy még a sátrakat is elmosta. –meséli nagymamám.

Több éves sátras táboroztatás után felmerült az igény egy állandó táborozási hely kialakítására. 1976-ban Dezső bácsi, Gyurka bácsi és Krajcár Gyuszi bácsi közreműködésével a Pajtás szövetkezet tartalék alapjából megvásároltak a Balaton parton egy 2244 □-öl erdős területet Zánka községben (Bánkőhegyi erdő, 0,8 hektár - A szerk.). Bicske lakosai, üzemei illetve a városi önkormányzat nagyban segítette a tábor épülését a munkaanyag és a munkaerő biztosításával.

Az 1970-es évek elején merült fel az az igény, hogy az iskola két felé váljon. Az egyik részében csak délelőtti oktatás, míg a másikban napközi és iskolaotthonos ellátás legyen.

1973. szeptemberétől a szülők választhattak már, hogy gyermekük melyik iskolatípusban tanuljon. Tíz évvel később, az iskolaotthonos diákok új épületbe költözhettek. Az új épület kétemeletes, modern és világos volt. A tantermek jó technikai felszereltséggel rendelkeztek és szakelőadó-termek is voltak. 1-4. osztályban délelőtt-délután felváltva tanulták a humán és reál tantárgyakat. A felső tagozatosok pedig délután- felügyelet mellett- a tanulószobában készülhettek a másnapi órákra.

Mind a két intézményben szerveztek a diákoknak különböző szakköröket, foglalkozásokat, mint énekkar, sportfoglalkozások, néptánc. Az iskolákban rendszeresen tartottak az országos versenyekhez igazodóan szaktantárgyi versenyeket, mint matematika, helyesírás, anyanyelvi, idegen nyelvi és sportversenyeket. Hagyományosan megemlékeztek az évfordulókról, mikulás napról, karácsonyról, melynek a műsorkészítését megszokottan mindig ugyan az az évfolyam volt a felelős.

2003-ban az egyik Fenyvesi Endre igazgató úr nyugdíjba vonulásával, jött a lehetőség a két iskola újraegyesítésére. 30 évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy a két iskola újra egy kézbe kerüljön. Ez idő óta két épületben, de egy irányítással folyik az oktatás Bárányos József igazgató úr személyében. Majd több évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a mai elhelyezés kialakuljon. Mivel a diákok nem fértek el egy épületben, így olyan döntés született, hogy 2010/2011-es tanévtől az alsósok a régi, a felsősök pedig az új épületben tanuljanak. Úgy  gondolom, hogy szokatlan és nehéz helyzet volt mindazon diákok és pedagógusok számára, akik másik épületbe kerültek. Az iskola ma is nagy hangsúlyt fektet a diákok magas színvonalú képzésére. Ebben az intézményben el tudják sajátítani azt a tudást, mellyel népszerű középiskolákba is bekerülhetnek. A középiskolák elismerik az innen jövő diákok tudását és a pedagógusok munkáját. A tanulók jól szerepelnek a nívós tanulmányi versenyeken. Az itt dolgozó pedagógusok jó része a betűvetést ebben az épületben kezdte, majd, a középiskola elvégzése után főiskolákon és egyetemeken szerezték meg a szaktanári képesítésüket, és örömmel jöttek vissza régi iskolájukba tanítani. A jelenlegi igazgató is ide járt, itt tanított majd mai napig is itt igazgató. (Ugyanez természetesen igaz a Szent László Általános Iskola eredményeire is - A szerk.) 

Míg nagymamának a már említett Rónay Laci bácsi, édesanyámnak és nekem is Klopfer Edit néni mutatta meg a magyar nyelv szépségét és sokszínűségét. Édesanyám is a pedagógusi pályát választotta hivatásaként, és ebben az iskolában tanít.

Még nem írtam az egyik kedvenc helyemről, a könyvtárról, ahová a legtöbb kisdiák szívesen járt. Itt megtalálta a kötelező olvasmányokat, mindenféle számukra érdekes könyvet, vagy ha az órát tartó tanár küldte őket a tanórához szükséges könyv miatt. A könyvtáros néni, Márti néni, mindenkit szívesen fogadott. Mindkét épületben van könyvtár jelenleg is, habár a diákok egyre inkább a számítógépre, internetre támaszkodnak.

2005. szeptemberében az iskola vezetősége úgy döntött, hogy felveszi Csokonai Vitéz Mihály nevét. Akkor és most is sokakban megfordul a kérdés, hogy miért is ez lett az iskola neve. Bárányos József igazgató úr erről így nyilatkozott: „Egy ilyen név történelmünk, múltunk tiszteletére nevel, a nemzeti érzést erősíti. A felvilágosodás korának kiemelkedő lírikusa kötődik településünkhöz. 1796-1798 között többször időzött Bicskén.” Azt olvastam róla, hogy Kovács Sámuel református lelkésznél gyakran vendégeskedett és a történet szerint innen írt levelet Vajda Juliannának (Lillának). Versei közül a Reményhez címűt is a városban írta. A tanulmányaim során megismerkedtünk élettörténetével, mely szerint szívesen tanult, és már diák korában tanította az alsóbb osztályosokat. Önképzéssel nyelveket tanult, és nyolc nyelven beszélt. Szorgalmával ma is példaképe lehet a diákoknak. Tudta és látta, hogy az emberek boldogulásához szükség van tudásra. Az egyszerű embereknek is meg kell tanulni írni és olvasni és kellenek a jó tanítók. Erről így ír a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című versében:

Hány jó ész lett vaddá,

Hogy nem mívelték?

Hány polgár búnyikká?

Hogy jóba nem nevelték!

Dudva lenne a dudvák

Közt az ananász:

Kanász marad akiken

A nevelője kanász.

 

A református iskola a Sárközön

A Magyar Királyi Polgári Iskola

A polgári iskola a leégett tetejével (a világháború után)Az alsó tagozatosok iskolája

A felső tagozatosok iskolája:

A ma is katolikus iskola:

A jelenlegi zeneiskola:

 Jakab István László: Bicske története

 Jubileumi értesítő, 1993

 Jubileumi kiadvány, 1998

 Rónay László: Gyurka bácsiék szólongatása

 Bárányos József: Bemutatkozik a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola

 Arra kért kedves olvasónk, vessek egy pillantást a Tatai úti hajdani óvodácska épületére és környezetére. Vetettem hát néhány pillantást és úgy döntöttem, hogy felelősséget érző emberként nem teszem meg városommal, hogy ilyen képekkel rontom imágóját.

Önkormányzati tulajdonú épület. Elhanyagolt, elhagyatott. Mintha majdnem teljesen közömbös lenne létezése.  Nem fontos már. Igaz, kaszálják és a sövényt is nyírják... A sövényt például az óriás poszter éléig, hogy látszódjék rendesen. A csálén álló szegény vaskapu összeláncolt két szárnyának mindig megörülök, hogy sikerült megmaradnia mindkettőnek és nem lett még leadva kilóra. Ahhoz azért van ám itt forgalom. 

Ez a közösségi tulajdon esetén egyáltalán nem helyes bánásmód arra biztathat egyeseket: nem fontos, itt azt csinálunk, amit akarunk. Letapossák például a kerítés hálóját.   

Tulajdonosa a kaszáltatáson (GESZ) kívül inkább úgy bánik vele, mintha nem is létezne. Mellőzi.   

 „Szebbé tettük városunkat” című óriás poszter ennek az épületnek az udvarán hirdeti azok „dicsőségét”, akik a város fejlesztésére tettek esküt és ezért meg is kapják a maguk anyagi ellentételezését. Mintha a bicskei családfők kiírnák a házuk homlokzatára: „Eltartom a családomat”. Vagy még pár jó headline hasonlat: „Kék az ég és a zöld a fű”. „A hó fehér”. „A víz folyik”. „Végezzük a munkánkat”.   

Mindegyik elöljáróság azért dolgozott itt eddig is, hogy szebbé és jobbá tegye a községet, a későbbi nagyközséget és azután a várost. Tették, amit lehetett. Amit tudtak.   

De most valójában a kontrasztról szeretnék gondolkodni. Értem, hogy így volt olcsóbb ezen a telken, de miféle érzéketlenség a „Szebbé tettük városunkat” posztert egy igénytelenné vált, lelakott, karban sem tartott romhalmaz telkére tenni? Bocs, de mintha egy szovjet film snittje lenne, amikor az operatőr véletlenül körbe-svenkel és azt is felveszi, amit nem kéne. A valóságot is. Ki is vágják. Konyec filma.    

Ilyen alapon mehetett volna a poszter a Nagyállomásra, ahol a Móricz utcai családi (!) házak küszöbétől pár méterre  bányarakodó működhet nagy lendülettel. Kamionok hozzá, leborítják. Kanalas gép vagonba dobja. Á, nincs ám por, se zaj. Kamion se ver port, nem is zajos. Dehogy. Szebbé tettük városunkat. Termelési riport. Mehetne például a rendszeres árvizek miatt térdig befalazott bejáratú Kölcsey utcai családi ház kertjébe. Szebbé tettük városunkat. Vagy az egyik legszebb részhez, az Erőmű-tóhoz, amit éppen lekerítenek. Városfejlesztés városunk hagyományos pihenőterületén, ami ugyan sosem volt Bicskéé. De szebbé tesszük városunkat. Szép kerítés. majd kijárunk és nézegetjük. Gyönyörködünk. Szebbé tettük városunkat. Hiszen eleink mindig úgy mondták, hogy kimennek a határba. Márpedig ha határ, akkor kell határzár. Kell kerítés. Ennyi.    

Különben ez a "tettük" kicsit ködös. Kettős értelmű. Rejtett. Nem egyenes. Maszatolás. Ti, a belső körben mondjátok ezt saját magatokról vagy mi együtt, közösen mondjuk? Melyik többes szám használódik ehhez a múlt idejű igéhez ebben a politikai érdekből szétzilált világban? Legközelebb kicsit őszintébben, egyenesebben. Abból ért a magyar. Ne takarékoskodjunk az igazsággal.       

Könyörgök, ne a saját romos, elhagyatott ingatlanja telkén gyújtson már önfény-görögtüzet közpénzből Bicske egy szegény-szakadt, lepattant, hajdan sokaknak kedves és mindig rendben tartott intézményház mellett.  

Tették volna például a Bicske Szíve Parkba ezzel az intelligensebb, jövőbe mutató  szöveggel:

Önökkel, Veletek közösen tehettük szebbé Bicskét. Köszönjük. Folytatása következik!

 

Izing

Bicskei látkép

Címkék: fotó

2015.07.29. 22:30

Fotó: Szűcs Matyi 

"Sziasztok! Borszőlő, must eladó!

Szeptembertől folyamatosan szüretelve, akár ”felvásárlói” mennyiségben is.

A szőlő igény szerint darálva, lebogyózva.

Vörösek: Otelló (!), Zweigelt. Fehérek: Cserszegi fűszeres, Bianka, Zalagyöngye. 
Nagyobb tételű rendelés esetén szállításban segítünk!"

A Migration Aid önkéntesei által kórházba kísért 56 menedékkérő közül összesen kettő, azaz 2 személy van kórházban.

 Mint azt az MTI hírében olvastuk, a kedd éjjel kórházba vitt ötvenhat külföldi közül kettőt kezelnek, állapotuk nem súlyos – közölte a budapesti Egyesített Szent László és Szent István Kórház orvos igazgatója szerdán.

Egy felnőttről és egy gyermekről van szó, kezelik őket, állapotuk nem súlyos. 

Zárójelentésükben ott áll majd, hogy mi volt az oka a hasmenésnek. Nem hivatalos helyen enyhe mérgezésről beszélnek. 

Egy önkéntes írja: 

"Katasztrofálisak a körülmények, nincs se mosdó, se zuhany, (az útjuk során - A szerk.) ez egy dolog, de kissé légből kapottan járványt kiáltani, megkeresni a hatóságokat, majd meglepődni, hogy tele lesz vele a sajtó, miközben az orruk előtt történt, az szerintem az egyik legnagyobb öngól, ami megtörténhetett. Pár napja a Köztársaság téren a máltaiak szépen csendben elláttak minden hasmenéses beteget mindenféle felhajtás nélkül."

Köszönik, jól vannak. 

Korábban kitakaríttatta, ma pedig szétszedeti és elszállíttatja a kis köz végén, a főúttól pár méterre fekvő, a zöldségpiachoz tartozó - de folyamatosan rongált, szétlopott illemhelyet a CBA, amiről áprilisban írtunk először.    

Jelenleg is dolgoznak a területen.  

Úrnapi körmenet

Címkék: fotó egyház

2015.07.29. 11:07

Úrnapja (Jézus Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe) - idén június 7-én volt

Fotó: Bicskei Katolikus Egyházközség  

Augusztus 8., 20:00 (Zárdakert)
Nő az időben

Ráckevei Anna estje Falcsik Mari verseire
Zenél és rendezte: Kováts Kriszta

Ráckevei Anna mindent tud a női sorsról. Hangjával és lényével mindent ki is tud fejezni. Kereste azt a mai költőt, akinek a szavaival el is tudja mondani a gondolatait és érzéseit. Megtalálta Falcsik Marit (Sanzon nehéz időkben, Változatok a szabadságra – Magvető Kiadó), akinek a verseiben magára ismert. Megtalálta Kováts Krisztát is, aki rendezőként és zenei partnerként is segíti. Megtalálta Gallai Pétert, aki dalokat írt neki néhány versre. És a versek által – szinte egy nagy monológban - láthatunk egy nőt az időben. Egy mai erős nőt, aki intenzíven éli meg a hivatását és a szerelmeit,  sikereit és kudarcait. A gyengeségeit is.
És Ráckevei Anna megmutatja ennek összes színét és fonákját.


Augusztus 9., 20:00 (Romtemplom)
Farkashajsza

Vlagyimir Viszockij műveit előadja Hobo

Vlagyimir Viszockij (1938-1980) szovjet (orosz) színész, költő,előadóművész 1964-től haláláig volt a moszkvai Taganka Színház tagja, több mint húsz szerepet alakított, köztük Hamletet. Harminc filmben szerepelt. Gitárral kísért dalai, orosz sanzonjai már életében túlnőttek rajta, holott ezek zömét életében nem adták ki és versei sem jelentek meg akkor.
„ Sosem láttam őt, nem hallgathattam Viszockij dalait. Ő belehalt a létező szocializmusba, én túléltem. Dalait meg sem próbáltam úgy előadni, ahogyan ő tette. Nem tudok gitározni, így harmoniáit, dallamait, sorait a rockzene hangzásával játszom el magyarul. És kizárólag azokat, melyek saját hazámban és saját utamon érvényesnek érzek.”

Augusztus 11-12., 18:30 (Műemlék Rakétabázis)
Sztalker - Játék egy zarándoklatban

a Zsámbéki Színházi Bázis produkciója
Rendező: Jámbor József

Szereplők:
Sztalker - Jámbor József
Író – Boros Ádám
Tudós - Erdei Péter
Luger – Szinovál Gyula
Feleség - Szoták Andrea
Nő - Selmeczi Bea
Majmocska – Pásztor Márk

Tér - Jámbor József -Trón Árpád+
Díszlet - Jelmez: Jámbor József - Trón Árpád+
A rendező munkatársa: Gábor Anna

Az alaptörténet követi a Sztrugackij-novella és a Tarkovszkij-film vonulatát: Valamikor 20 évvel ezelőtt ismeretlen, hatalmas erők – földönkívüliek, angyalok, ki tudja? – látogatták meg a bolygónak ezt az Isten háta mögötti szegletét, s egy pillanat alatt eltüntették az ott lakókat. A terület Zónává változott, a földi fizikának ellentmondó különös – és szinte minden esetben gyilkos – belső törvényekkel a külvilág elõl szigorúan elzárva. Csak Sztalker  és a vele hasonszőrűek reszkírozzák meg – a Zónában talált földönkívüli itemekért kapott nyomorúságos keresmény reményében – a behatolást, s olykor-olykor útitársak becsempészésére is sor kerül, némi baksisért. A Zóna ugyanis titokzatos tulajdonsággal bír – közepén, a cirill-betűs varázsjelekkel telepingált Szobában (Kómnata) állítólag teljesülnek a legtitkosabb álmok, vágyak.


Augusztus 14., 20:00 (Zárdakert)
Parti Nagy Lajos – Darvas Ferenc: Ibusár

A Csavar Színház (Szlovákia) előadása
rendező: Gál Tamás

Szereplők:
Sárbogárdi Jolán – Molnár Xénia
Amália – Kiss Szilvia
Léopold, Bajkhállóy, Talphigy - Gál Tamás
Látvány – Gál Tamás
Zene – Madarász András, Lakatos Róbert

Parti Nagy Lajos – Darvas Ferenc: Ibusár című műve Sárbogárdi Jolán tragikomédiája, ki többet várt életétől, mint ami jutott neki, mi több elhiszi magának, hogy magasztosabb hivatás betöltésére született. Egy kis falu vasútállomásán jegyeladó, mikor úgy érzi, hogy zseniális operetteket ír. Egyik operettjét látjuk megvalósulni a színpadon, miből a néző számára kiderül, hogy még a giccs szintjén is komikus és nevetséges ez az alkotás. Bizony sok ember él úgy, hogy azt hiszi, sokkal többre hivatott. Egyeseknél megállja a helyét ez a gondolat, másoknál nevetséges. Ez a tragikomikus mű sokakat elgondolkoztatott azon, vajon érdeme van-e ennyit tépelődni, egyeseknél akár éveken át, azon, hogy mivé lettünk s ha ezt vagy azt nem cselekedtük volna meg, mivé válhattunk volna. Vagy bölcsebb úgy élni, azt a környezetet elfogadni, amiben élünk, s örülni a mának s nem a múlton keseregni vagy a jövőt várni áhítattal. Egy jó dráma mindig választ ad legbelsőbb, legtitkosabb önmagunknak is feladott kérdéseinkre. Kis ember az antihőse ennek a műnek, aki mindannyiunkban megtalálható, hiszen ritka az olyan ember, aki feltételek nélkül örül a világnak.
14 éven felülieknek!


Augusztus 15., 15:00 (zsámbéki sportpálya)
Magyar Íróválogatott - Zsámbéki Öreg Fiúk focimérkőzése

Az írók csapatkapitánya: Kukorelly Endre
A meccs után az írók kellemes bórkostolással egybekötött felolvasást tartanak.

Steve Taylor-Szabó pánsípművész a világ legjobbjai közé tartozik, akik a görög, bambuszból készült hangszer nagymesterei. Vásárhelyi János, a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatója a ma megkezdett plakátolás után arról tájékoztatott, hogy a megújult történeti kert, a bicskei arborétum (!) dísztavának szigetén álló színpadon muzsikál a Stockholmban is sokat élt művész augusztus 8-án 18 órától.       

A művész a zongora, a klarinét és a szaxofon után talált rá a pánsípra. Augusztus 8-án este hatkor, a remélhetőleg szép nyári estén találkozzunk mi a Kastélyparkban!  

 

 

 

Új szolgáltatás a bicskei postán

Címkék: posta

2015.07.28. 14:57

A Magyar Posta az elmúlt két évben teljesen megújította pénzügyi portfólióját. Ennek köszönhetően Bicske lakosai is igénybe vehetik a posta modern pénzügyi szolgáltatásait. Már igényelhető a Posta Személyi Kölcsön is, amely ingatlanfedezet nélkül, szabadon, bármire felhasználható, egyszerűen igényelhető, és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek számára is elérhető, hiszen nettó havi 100.000 Ft jövedelmet kell hozzá igazolni.

A Magyar Posta az elmúlt időszakban olyan versenyképes pénzügyi termékekkel lépett piacra, amelyek megteremtették annak feltételeit, hogy szolgáltatási portfóliójában – igazodva a nemzetközi trendekhez – egyre nagyobb szerepet kapjanak a pénzügyi, pénzforgalmi szolgáltatások. Posta Számlacsomaggal már több mint 40.000 ügyfél rendelkezik, a Magyar Posta Befektetési Zrt. pedig 30.000 befektetési számlát kezel.

A Magyar Posta 2700 fiókjával a kistelepüléseken is jelen van, számos helyen az egyetlen pénzügyi szolgáltató. A posta biztosítja a modern pénzügyi termékekhez való hozzáférést a nagyvárosokon túl a kisebb vidéki településeken élők számára is.

Már 345 postán – köztük Bicske postán is elérhető a posta legújabb pénzügyi terméke, a Posta Személyi Kölcsön.

A Posta Személyi Kölcsön ingatlanfedezet nélkül, szabadon, bármire felhasználható (pl.: tartós fogyasztási cikk, gépkocsi vásárlás, lakásfelújítás, stb).  A futamidő során nem kell árfolyam különbözettel számolni, hiszen kizárólag forint alapon igényelhető. A kamat a teljes futamidő alatt fix, előre kiszámítható, tervezhető változatlan mértékű törlesztőrészletet biztosít. 

A Magyar Posta széles ügyfélkört szeretne elérni, így a termék fejlesztésekor és a kondíciók meghatározásakor is ez vezérelte. A cél egy versenyképes kondíciókkal és egyszerű folyamatokkal igényelhető, fogyasztási kölcsön tömeges kihelyezése.

A kölcsön paraméterei teljesen megfelelnek egy átlagos család és a Magyar Posta ügyfélköre igényeinek: 2-4 év közötti futamidőt és 200-500 ezer forint között igénybe vehető kölcsönösszeget biztosít, kedvező kamatozás mellett. A Posta Személyi Kölcsön az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek is elérhető, hiszen nettó havi 100.000 Ft jövedelmet kell hozzá igazolni.

Az ügyfelek két terméktípus közül választhatnak:

  • igényelhető a kölcsön, akár Posta Számlacsomag megnyitása nélküli konstrukcióban, vagy
  • elérhető lesz az újonnan nyitott, vagy meglévő Posta Számlacsomagra legalább havi 100 ezer forint jövedelem átutalás vállalásához kötött konstrukció, amiért az ügyfelek kamatkedvezményben részesülnek a teljes futamidő alatt.

További részletek: https://www.posta.hu/penzugyi_szolgaltatasok/posta_szemelyi_kolcson oldalon.

(x)