Bicske városa negyedszázada befogadó városként él együtt a menekülttáborral. Sokak számára munkahelyet is jelent.  Befogadó városként egészen másképpen tekintünk a rossz világfolyamatok miatt megerősödött menekülthullámra. Ellentétben azonban az elterjedt tévhitekkel, Magyarország volt az az állam, ami a legtöbb menedékjogi kérvényt utasította vissza  2014-ben. 
Az Eurostat kedden közzé tett adatai szerint az EU tagállamai közül Magyarországon volt a legalacsonyabb 2014-ben a pozitívan elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az Európai Bizottság szerdán elfogadandó új migrációs stratégiája a védelemre szoruló személyek EU-tagállamok közötti elosztásának kötelező rendszerére vonatkozó javaslatot is tartalmaz - írja a bruxinfo.hu 
Az Eurostat adatai szerint 2014-ben az EU egészében Magyarországon volt a legalacsonyabb - az első fokú döntéseknél 9 százalék – a kedvezően elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az EU statisztikai hivatala egy nappal az Európai Bizottság új migrációs stratégiájának elfogadása előtt hozta nyilvánosságra a legutóbbi, 2014-es helyzetet tükröző menekültügyi adatokat.

Ezekből kitűnik, hogy hazánkban a tavaly benyújtott 5445 menedékjogi kérelemnek kevesebb, mint 10 százalékát, 510 beadványt bíráltak el pozitívan a hatóságok. A fellebbezésre született 840 végleges döntés közül 40-et bíráltak el kedvezően a hatóságok, ami a másodfokon benyújtott kérelmek 5 százaléka volt. Magyarország után Horvátországban, Luxemburgban és Görögországban volt a legnagyobb az elutasító döntések aránya, illetve a legalacsonyabb a jóváhagyások aránya. A horvátoknál a benyújtott kérelmek 11 százalékát, a luxemburgiaknál 14, míg a görögöknél 15 százalékát bírálták el pozitívan a hatóságok.

A nem Schengen-tag Bulgáriában ezzel szemben a menekültügyi kérelmeknek mindössze 6 százalékát utasították el. Svédországban 77, Cipruson 76, Máltán pedig 73 százalékos volt a jóváhagyott menekültügyi kérelmek aránya. Az EU28-ak átlaga 45 százalék volt.

Az adatsorból az is kiderül, hogy 2014-ben abszolút értékben Németországban, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon nyújtották be a legtöbb menekültügyi kérelmet. Németországban 203 ezer, Svédországban 81 ezer, Olaszországban 65 ezer, Franciaországban 63 ezer, míg Magyarországon 43 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be a hatóságoknál.

Az EU 27 tagállamában (Ausztriáról nincs adat) 2014-ben összesen 185 ezer személy kapott menekültstátuszt, ami majdnem 50 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Németországban 47 600 menekültet, Svédországban 33 ezer, Franciaországban és Olaszországban 20 600, míg Magyarországon 550 főt fogadtak be. Közülük 260-an menekültstátuszt, 265-en kiegészítő védelmet élveznek, 25 személynek pedig humanitárius okokból nyújtottak védelmet.

A befogadott menekültek több mint egyharmada (37%) tavaly Szíriából érkezett. A második legnagyobb etnikai csoportot (8%) az eritreaiak, a harmadikat pedig az afgánok (8%) alkotják. A több mint 68 ezer menedékjogban részesült szíriai több mint 60 százalékát Németország és Svédország fogadta be.

Az Eurostat adatai szerint nálunk 185 szíriai (a teljes létszám 33,6%), 100 afgán (18%) és 65 szomáliai (12%) lelt 2014-ben menedékre.

A menekültügyi statisztikáknak különös aktualitást ad az, hogy az Európai Bizottság szerdán fogadja el az új migrációs stratégiáját, ami átfogó, rövid- és hosszú távú lépéseket magába foglaló választ kíván adni az Európát elsősorban déli irányból elérő menekülthullámra.

A stratégia Bruxinfo birtokába került tervezetének értelmében (ami tehát még változhat) a Bizottság jelzi, hogy már rövid távon (május végéig) olyan szabályokat kíván javasolni, amelyek lehetővé teszik az Európába elsősorban Szíriából és Eritreából tömegesen érkező személyek azonnali védelmét. A javaslat része lesz egy olyan ideiglenes elosztórendszer, amelyből minden tagállam tisztességes és arányos módon kivenné a részét.

A Bizottság azonban nem állna meg itt, és még idén nyáron jogszabályi javaslatot kíván előterjeszteni a védelemre rászoruló személyek EU-n belüli áthelyezésének állandó rendszerére (lényegében egy kvótarendszerre), amikor a külső határok egy szakaszán tömeges menekültáradat jelentkezik. A mechanizmust vészhelyzetekben világos kritériumok alapján az Európai Bizottság aktiválná. Az egyes tagállami kvóták megszabásánál figyelembe vennék a GDP nagyságát, a lakosságszámot, a munkanélküliség szintjét és a múltban menedékjogot kérők számát, továbbá az önkéntes alapon már korábban tett erőfeszítéseket is.

Megfigyelők várakozásai szerint ez a javaslat ütközik majd várhatóan a legnagyobb ellenállásba nem egy tagállam részéről. Többek között Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Nagy-Britannia és Bulgária is elhintette már, hogy harcolni fog egy ilyen javaslat ellen. Más kérdés, hogy – miként azt az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn megerősítette – Nagy-Britannia és Írország az uniós szerződéssel összhangban eldöntheti, hogy belép-e vagy sem a rendszerbe (opt in), míg Dániának eleve kimaradási lehetősége van (opt out). Ha a britek és az írek a csatlakozást választanák, azt a jogszabály elfogadását követő 3 hónapon belül jelezniük kellene.

Brüsszel emellett május végén ajánlással kíván fordulni a tagállamokhoz egy uniós áttelepítési rendszer létrehozására, amelynek keretében egyelőre nem meghatározott számú, az EU határain kívüli menekülttáborokban tartózkodó menekültet (akiket az UNHCR annak ismer el) osztanának el a fentebb már említett kritériumok alapján a tagállamok között. A Bizottság plusz 50 millió euró pénzügyi támogatást kíván nyújtani 2015-ben és 2016-ban a tagállami erőfeszítésekhez.

A migrációs stratégia részét képezi még kísérleti alapon egy menekültügyi központ létrehozása az év végéig Nigerben, ahol a kivándorolni szándékozók menedékjogi kérelemért folyamodhatnak, anélkül, hogy az életveszélyt vállalva útra kelnének a tengeren át Európába.

A Bizottság ezenkívül egy új legális bevándorlási politikát is meghirdet, többek között a kékkártya rendszer kiterjesztésével, azzal a céllal, hogy elsősorban magasan kvalifikált bevándorlókat csábítsanak Európába. A Bizottságnál emlékeztetnek rá, hogy ezek az emberek nem a helyiektől vennék el a munkahelyeket, hanem a kutatási és mérnöki szakmákban már most is meglévő munkaerőhiányt pótolnák.


Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti „érzékeny egyensúlynak” minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai „menekültügyi stratégiáról”, ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia.
A bizottsági javaslat – amely a megelőző hetek bejelentéseihez és a kiszivárgott tervezethez képest igazából nem sok meglepetést tartalmaz – különbséget tesz „azonnali intézkedések” és hosszútávú menekültügyi elképzelések között.

Az előbbi mindenekelőtt azokra a már tervbe vett intézkedésekre összpontosít, amelyek révén újabb tömeges katasztrófák elkerülését remélik elérni, illetve amivel összehangolt lépéseket tehetnek az embercsempészek kiszűrésére és hajóik befogására. Kiegészül mindez a menekültáradattal elsőként találkozó európai uniós „frontországok” támogatásával, valamint egy leendő befogadási kvótarendszer tesztelésének tekintett, összesen 20 ezer Törökországban, Jordániában és máshol tartózkodó menekültnek az EU-ba, annak tagországaiba történő áttelepítését célzó kezdeményezéssel.

Az életmentő műveletek hatékonyságának javítását egyebek között attól remélik, hogy a már az áprilisi rendkívüli csúcson a tagállamok vezetői elhatározták, mostantól – erre az évre és jövőre - megháromszorozzák a földközi-tengeri kereső- és mentőjárőrözésre (a Triton és Poszeidón műveletek) fordított anyagi eszközöket. Ennek kapcsán a szerdai sajtóértekezleten Frans Timmermans bizottsági alelnök megerősítette, hogy éppen aznap intézkedtek a költségvetés módosításáról, 80 millió euróra kerekítve az idei szükséges keretet.

A tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb tehermegosztás érdekében a Bizottság május végéig ajánlást nyújt be egy áttelepítési programra. Ennek értelmében 2015-2016-ban, országkvóták mentén összesen 20 ezer, az EU-n kívüli menekülttáborokban várakozó menekültön „osztoznának” a tagországok, (a rendszer alól kivételt élvezhet – ha él ezzel – Nagy-Britannia, Írország, és Dánia, amelyeknek szerződésben biztosított kimaradási lehetőségük van bel- és igazságügyi intézkedésekből).

A kvótákat a tagországok hazai összterméke, népessége, a helyi munkanélküliségi ráta, valamint a korábban befogadott menekültek száma alapján határozták meg. A Magyarországra jutó hányad eszerint 307 fő lenne. Ez az összes menekült 1,53 százaléka.

A Bizottság egyébként az áttelepítési program idejére összesen 50 millió eurós támogatást biztosít majd a tagországok számára. Amíg a kísérleti projekt zajlik, Brüsszelben – bizottsági ígéretek szerint még az idei év végéig – kidolgoznak egy olyan, véglegesnek szánt elosztási mechanizmust, ami alapján a jövőben a beérkező menekült elhelyezése kapcsán eljárhatnak majd.

Az áttelepítési program ugyanakkor csak főpróbája lenne egy, a tagállamok közötti jogilag kötelező, ideiglenes áthelyezési programnak, ami nagyobb menekülthullámok esetén lépne hatályba. Ez az áttelepítési programmal szemben már jogilag kötelező volna minden tagállam részére, mégpedig az EU-szerződésnek a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozó 78/3-as cikkelye alapján. (Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Bizottság majdani javaslatáról minősített többséggel az EP-vel folytatott konzultáció után dönthet a Tanács).

Az áthelyezési program értelmében valahányszor az EU külső határain tömeges menekülthullám lépne fel, a tagállamok egy előzetes százalékos kulcs alapján elosztanák maguk között azokat a menekülteket, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak. Ez lenne a helyzet például minden szíriaival.

Magyarországnak az áthelyezési programban résztvevő menekültek 1,79 százalékát kellene befogadnia, hangsúlyozottan ideiglenesen. Tőlük ujjlenyomatot vennének és kizárólag a fogadó államban részesülhetnének hivatalos státuszban és élvezhetnének szociális támogatást. Ha a schengeni rendszeren belüli szabad mozgást kihasználva, azzal visszaélve más országokba mennének, akkor azok a tagállamok a Dublin-rendszer alapján visszaküldhetnék őket a hivatalos befogadás helye szerinti országba.

Az áthelyezési programnak két dimenziója van, az egyik rövid, úgyszólván azonnal határidőre szól és a jelenleg Olaszországba érkező menekültek tagállamok közötti elosztására irányul. A másik egy állandó mechanizmus lesz, és a jövőben előforduló tömeges exódusok esetén lépne működésbe, a már említett kulcsokkal.

A befogadandó menekültek konkrét száma mindig az aktuális vészhelyzettől és a menekülthullám által érintett emberek számától függ majd.

Még mindig az „azonnali” (ez évi) leendő intézkedés lehet a csempészhajók feltartóztatása és az embercsempészek elleni – részben katonai eszközökkel történő – eljárás. Ez utóbbi kidolgozásával az áprilisi EU-csúcs Federica Mogherini külpolitikai főképviselőt bízta meg, és ennek kapcsán fogalmazódott meg a csempészhajók „elkobzásának és megsemmisítésének” a deklarált szándéka is.

Ez utóbbi kapcsán Mogherini a szerdai sajtóértekezleten ismét megerősítette, hogy a kilátásba helyezett intézkedést nem szabad „Líbia elleni katonai műveletként” tekinteni, hanem szavai szerint éppen, hogy „az illetékes líbiai hatóságokkal együttműködve” kívánnak majd eljárni, biztosítva egyúttal a művelethez szükséges ENSZ-felhatalmazást is. (A főképviselő ez ügyben a napokban New Yorkban járt, megfigyelők ugyanakkor úgy vélik, hogy mindehhez – mindenekelőtt a „megsemmisítéshez” – nem lesz könnyű megszerezni az ENSZ-mandátumot, tekintettel a valószínűnek vehető orosz és kínai ellenkezésre.)

Ami viszont bizonyosság: jelen esetben egy, a Triton és a Poszeidon műveletet kiegészítő ESDP (azaz a közös kül- és védelempolitika keretében végrehajtandó) haditengerészeti akcióról van szó, amire Mogherini szerint már hétfőn rábólinthatnak a kül- és a védelmi miniszterek. A főképviselő hangsúlyozta, hogy erre az akcióra is a líbiai hatóságokkal együttműködve kerítenek sort, és szó sincs arról, hogy Líbia területén bármilyen katonai műveletbe kezdenének.

Hosszútávon a bizottsági stratégia egy négy pilléren nyugvó új menekültügyi rendszer elfogadását ajánlja. Fontos része ennek, hogy különböző intézkedések révén csökkentsék a migrációt kiváltó, illetve lehetővé tevő okokat és feltételeket. A már korábban jelzett terveknek megfelelően európai migrációs összekötő tisztviselőket küldenek majd kulcsfontosságú harmadik országokba; mi több, Nigerben – az egyik kiemelt jelentőségű tranzitország – menekültügyi fogadóiroda felállítását is tervbe vették, (az utóbbi megvalósításának a határideje 2015 vége).

További fontos intézkedés lehet a FRONTEX jogalapjának módosítása (megerősítve az ügynökség szerepét), valamint fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási együttműködés a potenciális forrásországokkal, (így az észak-afrikai országokkal, valamint Szomáliával – erre a térségre a javaslat 30 millió euró fejlesztési programot szán mindennek keretében).

Szintén a hosszútávú intézkedések részeként szorgalmazza a bizottsági anyag a közös menekültügyi politika erősítését, így mindenekelőtt a közös európai menekültügyi rendszer teljes mértékű, koherens végrehajtását, valamint az ehhez szükséges feltételek biztosítását, beleértve a migránsok szisztematikus azonosítását (köztük az ujjlenyomatvétel intézményesítését).

Az utóbbit a jelenlegi Dublin-2 rendszer vonatkozó előírásai miatt egyebek között Olaszország vonakodik végrehajtani, mivel attól tart, hogy így „nyakán maradhat” minden nála beléptetett menekült. Frans Timmermans ennek kapcsán sietett is hangsúlyozni, hogy – miként az írott anyag is utal rá – elkerülhetetlen lehet a Dublin-2 felülvizsgálata, (ez utóbbi értelmében ma minden menekültet az „érkezési országban” kell regisztrálni, akik ha más tagállamban illegálisan tűnnek fel, akkor a „regisztrációs országba” visszatoloncolhatnak).

Timmermans emlékeztetett, hogy jelenleg öt tagállam osztozik a menedékjogi kérelmek 72 százalékán, ami mai formájában nyilvánvalóan fenntarthatatlanná teszi a dublini rendszert. (Tavaly 625 ezren kértek menekültstátuszt illetve menedékjogot, közülük 200 ezren Németországban, 43 ezren Magyarországon. Az utóbbiak elsősorban Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeztek.)

Végül, még mindig a messzebb tekintő intézkedések részeként a bizottsági stratégia hangsúlyozottan sürgeti a harmadik országbeli bevándorlók legális munkavállalását lehetővé tevő „kékkártya-rendszer” felülvizsgálatát és reformját. (Ez utóbbi aspektust az áprilisi csúcson nem vitatták meg, de Jean-Claude Juncker már a csúcsot követő záró sajtóértekezleten értésre adta, hogy bizottsági részről mindenképpen napirenden akarják tartani a kérdést.)

A szerdai sajtóértekezleten több kérdés firtatta a Bizottság véleményét arról, hogy a brit kormány már előzetesen bejelentette: London biztos nem kíván csatlakozni a stratégiában foglaltakhoz, így mindenekelőtt a kötelező kvótarendszert minősítették elfogadhatatlannak.

Timmermans a brit álláspontot firtató kérdésekre válaszul diplomatikusan csak annyit mondott, hogy „várjuk meg előbb azt, mi lesz a brit kormány álláspontja, ha majd elolvasták a jelen javaslatot”.

A holland bizottsági alelnök egyúttal visszatérően megerősítette, nincs arról szó, amit több előzetes sajtóértelmezés tudni vélt, hogy ugyanis az új migrációs stratégia „be akar majd fogadni minden bevándorlót”. Szerinte csak a „tényleges menekült státuszt” érdemlők maradhatnak majd az Unióban, a többieknek „vissza kell térniük”, csak így lehet hiteles az uniós politika. Amihez Avramopulosz annyit tett még hozzá, hogy a kitoloncolásnál minden esetben törekednek majd „a humanitárius szempontok” tiszteletben tartására.

 "Mindenben igazuk van" 

apolo.jpg

         Fotó: Németh Dani - Magyar Narancs 

A Bicskei Gazdasági Szervezet munkatársai idén is teljes erőbedobással dolgoznak a holnap kezdődő 34. Bicskei Napok 2015. május 14-17. megnyitása előtt.

Munkájukkal ahhoz a feltéthez készítenek megfelelő köretet, ami a Művelődési Központ, a Gyermekotthon dolgozóinak közös, nagy munkája hosszú évek, évtizedek óta az itt élők szolgálatában.   

Bicske Város Önkormányzatának intézményei, a Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár rendezi. Társrendező a Bicskei TC és a Bicskei Szabadidő Sportegyesület. Mint mindig, most is sokat tesznek az ügyért a Bicske Barátok Egyesületének tagjai. Zenekarjaink idén is hozzáteszik a maguk műsorát. Támogatók az RFM Dekor, az Arany Sas Gyógyszertár, a K&H Bank, a Béres, a Batthyány-kastély Bicske, Ödön major Etyek vagyis a Bicskei Mezőgazdasági Zrt, aki a főhelyszínért is sokat tett, a SPAR, a MAVIR, a Pro Vértes, a Suzuki Szigeti és a Vincotech.   

 Fűnyírás ma is szinte reggel hattól. A mai porcióhoz tartozik még számos katonai sátor felállítása a Bicskei Szíve Parkban, színpadépítés és más finom feladat mellett. Tegnap hercig kis traktorral lett lekaszálva ez a néhány bicskei család, a favásárlók és a Bicskei Mezőgazdasági Zrt.  összefogásának köszönhetően sitt-telepből önkéntes munkával zölddé és vállalhatóvá tett központi - kb. hat hektárnyi önkormányzati  terület. Ezt az Összefogás Bicskéért nevű pártonkívüli, lokálpatrióta szervezet javaslatára vásárolta meg a város 400 tulajdonostól Szántó János polgármester és a testület támogatásával sport és szabadidős célok érdekében a 2000-es évek elején a város kellős közepén.

Javaslatom szerint emeljék meg a városgazda munkások és minden más Bicskei Napokért dolgozó bérét legalább olyan arányban, mint a képviselőkét...         

A Budapest Bár május 15-én este héttől örömzenél, Mészáros János Elek május 16-án szombaton 14 órától dalol a Bicskei Szíve Parkban. Valószínűleg ez lesz a két legnagyobb "tömegvonzást" kifejtő rendezvény.        

A 2009 augusztus 20-án átadott Bicskei Tanuszoda Batthyány utca felőli leromlott, leázott vakolatát ugyan nem a városgazdák, de letisztították és szigetelt homlokzatot visznek fel. További jó hír, hogy az elterjedtekkel ellentétben nem alulról történt a felázás a különben valóban vizes területen, hanem a bádogozással volt baj.

(A címben azért szerepel a "városgazda" kifejezés, az önkormányzati  cég korábbi neve, mert ekkora hórukk munkában kiérdemesültek rá, másrészt  sokkal kifejezőbb és élettel telibb volt a hajdani Városgazda, mint a milyen a mai Gazdasági Szervezet című rendkívül ízes és fantáziadús elnevezés valaha is lesz.)    

 

ia    

 

          Részletek.....

 

no_money.jpg

Május 17-én vasárnap 14 órától a Bicske Szíve Parkban indul a bicskei gyereket támogató sütivásár. Akik hozzák, önkéntes, jótékony szándékkal érkeznek a bicskei családok által szalonképessé tett területre. Árusítják a sütiket és minden fillér bevétel bicskei gyerekek érdekeit fogja szolgálni.  Ők azok akik sütnek ezen a "nagyon vasárnapon" 

 

Kispál Zsuzsa

Rizeg Tímea

Kerekesné Vincze Judit

Bölcsőde

Dellinger Fruzsina

Kóborné Lehoczki Noémi

Madarász Katalin

Dénesné Bálint Krisztina

Csipánszky Katalin

Éhmann Gáborné Havas Mária

Mariann Krennert

Bancsiné Daru Edina

Dóbiás Zsuzsa

Szendefi Gabriella

Kovács Ágnes

Pálfiné Marosán Gabriella

Makayné Blaskó Lilla

Lukács Tamara

Soltész Veronika

Németh Mária Mari

Balogh Ágnes

Kóczán Viktória

Haluska Katalin

Kovács-Varga Judit

Lovas Erzsébet

Gengeliczky Hella

Barnáné Orbán Dóra

Papp Tímea

Varga Antalné

Szakácsné Homa Viktória

Kruczler Andrea

Csornai Teodóra

Ispány Mónika

Komlós Veronika

Kószó Andrea

A mára már végképp romokban heverő területről, amit többek között a Nagy Károly Csillagászati Alapítvány igyekszik méltón megőrizni, ez az Alapítvány szerezte be ezt a bicskei közönség által tán még sosem látott felvételt.

"1951-es légifelvétel Nagy Károly birtokáról. A csillagvizsgálónak már csak a tornya áll. Jól láthatóak az egyes épületek romjai. Külön figyelmet érdemel, hogy időközben a gazdasági épületek területe túlterjeszkedett a birtok eredeti területén. A csillagvizsgáló és a gazdasági épületek között számos "bombatölcsér" látható.

(A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtárának szívességéből.)"     

Bár a két MSZP-s nemmel szavazott, a jobbikos tartózkodott legjobb tudomásunk szerint, de a bicskei képviselő-testület tiszteletdíjai ettől még május 1-től jobban teljesítenek a fideszes képviselőknek köszönhetően. A bizottsági elnökök 127 ezret visznek haza havonta, a bizottsági tagok 108 ezret kapnak havonta Bicskétől.  

a.) Képviselő tiszteletdíja:                                                       69.000,-Ft/hó

b.) Bizottsági tag tiszteletdíja:                                                 39.000,-Ft/hó

c.) Bizottsági elnök tiszteletdíja:                                             58.000,-Ft/hó

Ha valaki tag és elnök is, akkor nyilván az elnöki javadalomból részesül, ez esetben a bizottsági díjból nem kaphat.  

 

A műszaki mentéseknél használt kisgépek kezeléséből vizsgáztak önkormányzati és önkéntes tűzoltók május 10-én, vasárnap Bicskén. A több mint harminc vizsgázó eredményesen számolt be az elmúlt egy hónapban elsajátított ismeretekből a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ vizsgabizottsága előtt.

A bizonyítvány megszerzésével a váli, a polgárdi és a bicskei önkormányzati tűzoltók, valamint a vértesboglári önkéntes tűzoltó egyesület tagjai a benzinmotoros láncfűrész, a korongos roncsvágó, a hidraulikus feszítő-vágó, a pneumatikus emelőpárna és az átemelő szivattyú kezeléséhez szerezték meg a jogosultságot. A tanfolyam résztvevői a szakmai ismereteket a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ segítségével sajátították el, míg a gyakorlati foglalkozásokat a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat tartotta - adta hírül Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó hadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. 

vizsga.jpgFotó: bicskei önkormányzati tűzoltó-parancsnokság

 Közismert tény, hogy az egyébként tisztán tartott intézményben legjobb tudomásunk szerint nincs főállású takarító, akit aztán plusz egy új közfoglalkoztatott is segíthetne. Ebben is érdemes gondolkodnia a fenntartónak....  Kézenfekvő  javaslatunk 0 Ft + ÁFA/hó.   

       Részletek.....

 

Biatorbágyon is üzembe helyezték az új traffipaxokat.

A VÉDA nevezetű intelligens közúti rendszerhez csatlakozó mobil kamerák egyelőre négy alapfunkcióval rendelkeznek: haladási sebességmérés, forgalomszámlálás, torlódásfigyelés és rendszámfelismerés. A rendőrség tájékoztatása szerint városunkban elsősorban a főközlekedési útvonalakon – Nagy utca, Szabadság út, Ország út – valamint a lakó-pihenő övezetekben –Kossuth utcák, Rákóczi utca, Nyugati lakópark – várható ezentúl folyamatos ellenőrzés.

Minden gyorshajtás ügyében eljár a rendőrség, de a mérőrendszert úgy állítják be, hogy elsősorban azokat fülelhessék le, akik szabálysértési határon túli büntetőjogi felelősséggel járó sebességtúllépést követnek el. A rendszer bevezetésének célja, hogy a közlekedők tartsák be mind a sebességre vonatkozó, mind az egyéb közlekedési szabályokat. A kamerák adatait központi rendszer rögzíti, így senkinek nincs kegyelem a büntetések alól. Vezessenek a szabályokat betartva, óvatosan!

Keressük őket a Facebook-on: Bicskei Gyerekek. A Bicske.blog folyamatos együttműködésben dolgozik velük kezdetektől - a valódi kincseinkért.  

macaron.jpg

 

Kedves Tagok!
A csoport azért jött létre, hogy bicskei gyermekeknek nyújtson segítséget! 2015. május 17-én a Bicske Szíve Parkban sport és családi napot rendez a művelődési központ, s ezen alkalomból újra megrendeznénk a már kétszer sikeresnek bizonyult SÜTIVÁSÁRT!
14 órakor kezdődik a rendezvény, ekkortól lehet hozni a sütiket, s lehet vásárolni!
Az idei támogatottak: Baba-Vár Városi Bölcsőde és a Pedagógiai Szakszolgálat.
Mindkét helyen kitűnő fejlesztő munkát végeznek a pedagógusok, viszont sok fontos eszközre nem áll rendelkezésükre anyagi keret. Így most, ha csak egy kicsit is, de próbálunk nekik segíteni.
Kérjük, hogy aki idén is szívesen sütne, legyen kedves jelentkezni itt vagy üzenetben Csipánszky Katalinnál vagy nálam.

kamena.jpg

 

Azt kérdezte olvasónk is, hogy a város központjától északi irányból mi történt.   

Címmel, névvel, állampolgárként érdeklődtem telefonon a Bicskei Rendőrkapitányságon jó munkát kívánva és hangsúlyozva, hogy nem panaszos vagyok.  Megtudtam, hogy a városszéli 1-es főútvonalon is az autópályán történt baleset következtében forgalomelterelésen dolgoznak a bicskei rendőrök.  

Mindez a poszt megjelenésének idején történt. Később rábukkantunk erre a cikkre a képekkel, ami azt írja, hogy több baleset történ a pályán Budapest közelében, a legkésőbbi Herceghalomnál. A rendőrség a dugó elkerülése érdekében döntött úgy, hogy az M1-ről Bicskénél leterelik a járművezetőket az 1-es főútvonalra és Biatorbágynál mehetnek fel újra.

    A részletes híradás itt

 

"Április 28. óta van így van. Bombatámadást intéztek a Vajda János utca ellen. Kiástak egy munkagödröt, a földet odab@szták a járdára. Zemberek menjenek amerre akarnak a járdán".  

A polgármesternek javasoljuk, hogy önállóan, bátran lépjen a rendtétel érdekében, hiszen a Vajdában is megduplázott építményadót fizető bicskeiek élnek, akik már kinőtték az akadályversenyes korcsoportból. 

"Szerintem a Vajda János utcai lakókat nem nagyon érinti, hanem inkább a sarkon lakókat a Tatai úton, mert ott a ház teljes hosszában felásták a járdánál és az árkot. Füvet nyírni nem lehet" - tette hozzá egy Tatai úti olvasónk. 

aprilis28_titi.jpg

Május 1.

Címkék: budapest film

2015.05.08. 12:09

Jövő héten szombaton kitelepülünk az útszakaszra fesztiválozni egyet a Bicske Napok keretein belül!

Lesz minden ami szem-, száj-nak és fülnek ingere!!! mile hangulatjel

Martonvásár térségében egy személygépkocsi a szalagkorlátnak csapódott, ketten meghaltak a baleset során.

Az M7-es autópálya bal pályáján a Budapest felé vezető oldalon egy személygépkocsi a szalagkorlátnak ütközött 2015. május 7-én 22 óra 35 perckor a martonvásári kihajtó előtt.

A rendelkezésre álló adatok alapján a gépkocsiban négyen utaztak, akik közül ketten olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy a helyszínen életüket vesztették.

A helyszíni szemle idején a rendőrök az autópálya érintett szakaszát teljes szélességében lezárták, a forgalmat a Váli völgyi kihajtónál a 7-es főútra terelik, ahonnan a martonvásári felhajtónál lehet visszatérni a M7-es autópályára - írja az FMRFK. 

     Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár 

zsambeksebestyen.jpg

Súlyos mentőbalesetet szenvedett két mentőbajtársunk 2015. május 6 -án 1101-es úton, az M1-es autópálya herceghalmi lehajtója közelében. A mentőgépkocsi-vezető bajtársunk életveszélyes, a mentőápoló bajtársunk súlyos, többszörös sérüléseketszenvedett.

amentokocsitorve.jpg

 

 

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége – támogatva több bajtársunk kezdeményezését – gyűjtést indít, ezért alszámlát nyitott a balesetet szenvedett bajtársak és családtagjainak megsegítésére.

 

Ezért kérjük a bajtársakat, a kollégákat, az együtt érző embereket és mindenkit, hogy aki teheti, bármilyen csekély összeggel segítsen a bajba jutott bajtársainkon, mert másra nem számíthatnak.

 

Nem az összeg nagysága, hanem a segítő szándék a legfontosabb! Sok kicsi sokra megy!

 

A segítséget a következő bankszámlaszámra várjuk:

 

Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége által erre a célra létrehozott alszámlája a következő:

 

Raiffeisen Bank: 12010422-01324000-00200000

(a közlemény rovatban mindenképpen kérjük feltüntetni: „13/202 Zsámbék”)

 

aaamentes.jpg

kovi.jpg

Visszaszámlálás

Címkék: balaton pályázat összefogás

2015.05.07. 12:31

Lapunk biztos forrásból származó információja szerint Bence számolja a napokat, hogy mikor mennek nyaralni a Balatonra édesapjukkal és három testvérével.  

A visszaszámlálás tekintetében 17 nap múlva pillantja meg életében először a Balcsit a 4 bicskei testvér: Ádám, Bence, Laura és Botond. 

 

 

 A szülés levezetése érdekében megkülönböztető jelzéssel haladó zsámbéki Ford mentőautó elé egy pótkocsis teherautó hajtott - emeli ki az OMSZ tegnapi közleménye.    

 Részletek.....

amentokocsitorve.jpg

 

 

....Luigi a Super Marióból....

Címkék: tessely

2015.05.07. 10:36

     Részletek....

 

Bakterfest Vol. 2 május 9-én

Címkék: koncert

2015.05.07. 09:43