Fejér megye közútjain fokozott rendőri jelenlétre számíthatnak a közlekedők.
A 2014. október 2-án indított „Látni és látszani” elnevezésű kampány keretei között a rendőrök 2014. november 6-ától fokozott közúti ellenőrzést tartanak Fejér megye közútjain is. A rendőrség teljes körűen és kiemelten vizsgálja a személy-, illetve haszongépjárművek, a motorkerékpárok és kerékpárok világítását, láthatóságát, továbbá a vezetői engedélyben szereplő szemüveg és/vagy kontaktlencse viselését, illetve a tartalék szemüveg meglétét.
A kampány ideje alatt, 2014. december 12-ig a járművezetők továbbra is élhetnek az akcióhoz csatlakozott szervizekben járművük ingyenes átvizsgálásának lehetőségével, illetve az akcióhoz csatlakozott optikákban térítésmentesen ellenőriztethetik látásukat is.
A kampányban résztvevő szervizekről és optikusokról a www.latnieslatszani.hu weboldalon tájékozódhatnak.

Olvasói jelzés alapján értesült blogunk arról, hogy kedden 18 óra tájban mentők és rendőrök dolgoztak Bicske, Prohászka utcán a Csokonai Általános Iskola épülete előtt.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságtól kértünk és kaptunk tájékoztatást, miszerint a Készenléti Rendőrség járőrei 2014. november 4-én 18 óra körüli időben Bicskén a Prohászka utcában igazoltattak egy 50 éves helyi férfit, akit a mentőszolgálat munkatársai erősen ittas állapota miatt kórházba szállítottak.

Ez egy alapvetően jó hír önmagában már azért is, mert a legkevésbé sem érinti iskolásainkat.

A mentők által ellátottnak pedig felépülést kívánunk. Étel, ital, álom, szükséges e három. Negyedik a mérték.    

A Bicskei TC és a Dunafém-Maroshegy SE régi-jó baráti kapcsolat alakult ki. A klub Mezővári Józsefről elnevezett sportpályáján különböző fejlesztési munkálatok miatt nem használható a pálya, ezért most vasárnap 12 órakor az ifik, 14 órától a BTC - Dunafém-Maroshegy SE felnőtt csapatai mérkőznek meg egymással.    

Egy MLSZ utasítás értelmében vasárnaptól a szurkolók félliteres nem nagyobb műanyagból készült poharakat vagy fél literesnél nem nagyobb üdítős/sörös dobozokat vagy PET-palackokat vihetnek a lelátókra.  

 

mi_ta_k_sz_l_k_1415204820.jpg_383x541

Az egyik legnagyobb magyar költő szerelmének, Gyarmati Fanninak korabeli naplója december 5-én jelenik meg. Eredetijét nemrégiben fedezték fel a hosszú életet élt Fifi közelmúltban bekövetkezett halála előtt - egy szekrénye alján. A tankönyvekben, tanulmányokban és mindenütt sokat emlegetett Fanni visszavonultan élt, kétszer nyilatkozott a sajtónak. Radnóti Miklós sírjához pedig azért nem járt ki, mert nem volt benne biztos, hogy ott valóban szerelme nyugszik. Fanni szerint úgy emlékezhetünk igazán, ha olvassuk, értjük és szeretjük a verseit Például ezt a részletet a Páris című verséből: 

"A Boulevard St Michel s a Rue

Cujas sarkán egy kissé lejt a járda.

Nem hagytalak el gyönyörű

vad ifjuságom, hangod mintha tárna

visszhangzana, szivemben szól ma még.

A Rue Monsieur le Prince sarkán lakott a pék.

 

S balról, a park nagy fái közt

az egyik úgy sárgált az égre, mintha

előre látná már az őszt.

Szabadság, hosszucombu drága nimfa,

aranyló alkonyatba öltözött,

bujkálsz-e még a fátylas fák között?" 

 

Ez a vers teszi, hogy nekünk Radnóti nem csak Bor, Lager Heidenau Zagubica fölött a hegyekben, nem csak Szentkirályszabadja, Abda és az ott történtek. Radnóti nekünk "Páris", ahová huszonhárom éves korunkban nagy szerencsével megérkezve és éppen ősszel, első dolgunk volt megnézni, hogyan lejt egy kissé az a bizonyos járda a Boulevard St. Michel és a Rue Cujas sarkán a költő egykori kollégiumi szállása előtt a Montparnasse-on, ahol az utcára lépve balról 1993-ban is láthatta a park (Luxembuorg kert) nagy fáit az utazó. És beülhetett a közelben egy kávéra, amit a francia nyelvből közepesre érettségizettek nyelvén kikérve és egy szál Gauloises cigarettát kérve mellé, valamint azt játszva, amit azóta is minden  városban itthon és kinn, milyen lehet(ett) itt élni.      

"Nem hagytalak el gyönyörű

vad ifjuságom, hangod mintha tárna

visszhangzana, szivemben szól ma még."     

 

(És pékség tényleg van ezen utcasarok közelében, lásd google.maps - ami akkor még nem volt....) 

 

Ez a film a XXI. század legfrissebb, igen igényes műsora.    

 

 

Termelői piac Mányon

Címkék: mány

2014.11.05. 07:32

termpiacm_ny_1415169125.jpg_679x960

Bicskei Dumaszínház

Címkék: program művház

2014.11.04. 23:15

dumi_1415139474.jpg_960x479

November 21-én 19 órakor Csenki Attila és Benk Dénes "David Hasselhoff beájulna" c. közös estje Bicskén, a Petőfi Művelődési Központban! Jegyek kaphatók a helyszínen elővételben 2000, az előadás napján 2200 Ft-ért.

November 4. mécseseihez

Címkék: 1956

2014.11.03. 18:30

“This is Hungary calling! This is Hungary calling! The last remaining station. Forward to the United Nations. Early this morning Soviet troops launched a general attack on Hungary. We are requesting you to send us immediate aid [...] For the sake of God and freedom, help Hungary!"*

 

Ötvenhat izzó ősze volt,

Magyarország remény és pokol.

Gyűlt a tömeg és a harag nőtt,

Egy hazug világ szilánkokra tört,

Megmozdult a föld.

 

Zúgó szél - újra bontsd ki azt a tépett zászlót,

Tűz és vér - ősök vágya, ami bennünk lángol,

Hungary - szólít, hív a remény hullámhosszán,

Tarts még ki - érted éltünk, érted bátran halnánk!

 

Európa mélyen hallgatott,

Most már késő, ezrek vére folyt.

Beleremeg, beleremeg a föld - félelem ébred:

A szabadság lánctalpakon jött,

Lánctalpakon jött.

 

Zúgó szél - széttört álmunk lassan újraéled,

Tűz és vér - hagyták vérbe fagyni ezt a népet,

Hungary - a változás szelét most újra érzed,

Tarts még ki - és ha nincs segítség, akkor most sem félek. - Nem!

 

Zúgó szél - újra bontsd ki azt a tépett zászlót,

Tűz és vér - ősök vágya, ami bennünk lángol,

Hungary - szólít, hív a remény hullámhosszán,

Tarts még ki - érted éltünk, érted bátran halnánk!

 

Hungary...

Egy profi deszkás fotós

Címkék: fotó

2014.11.02. 15:07

 Interjú Pálfi Balázs bicskei fotóssal.... 

 

pb_1.jpg

Aki csak visszamosolyog

Címkék: egyház temető

2014.11.01. 20:24

Az út mindkét oldalán sírjaink, síremlékeink, amik kezdetben rideg kövek voltak, ma sem sokkal többek, de hogy megkönnyítsük vele szívünk százszoros szakadtát, már nem tekintjük őket rideg-hideg köveknek, megszoktuk, visszajárunk hozzájuk - pedig tényleg csakis azok, csakis kövek. 

De azért ez a "világítás", ahogy Erdélyben nevezik a gyertyagyújtást a temetőkben november elején - Bicskén is nagyon szép. Sokkal szebb, mint ez a "zajos" kép. Amit egy percig nézve formákat, csillagképeket keres a szemlélő, mintha tiszta időben éjjel nézné az égboltozatot.  Betűk, vagy inkább egymással szemben lépkedő alakok formáját mutatják a bicskei temetők ma. Van akin hátizsák van. Van aki térdel.  

világítás.jpg

. A református temető kerítése már most, félig készen is sokkal méltóbb formát mutat, mint amilyen volt, bár masszívnak az is masszív Sztálin-barokk vasbeton monumentum volt a nyolcvanas évek eleje óta, legalábbis annak látszott, de annyira, hogy azt hiszem meg is maradhatott az új alatt is. Egyszerűbb is volt így, mint azt lebontani, mert az atombunkerek falaira emlékeztettek. 

Polgárőrök, rendőrök szolgálatban, a városért dolgozva, a bicskei tömeg méltó megemlékezését biztosítva. Köszönjük.  Rengeteg jármű, sűrű összeköszönések az áramló tömeggel, kézfogások, ölelések a tömegből kiválókból, akikkel különösen szeretjük egymást vagy akikkel összetart bennünket rokonság, iskola vagy valódi barátság. Van akivel elég egy fejbólintás, abban is benne van minden. Élünk. Életjeleket adunk. Puszilkodnak és kezelnek egymással azok az élők, akik ott lennének melletted a bajban  avagy már ott is voltak egyszer, akik mellett te is ott lennél nem is egyszer, vagy már ott is voltál. Köszöntik egymást azok, akik egymás halálának hírét döbbenten és szív-szakadtan és némán aztán zokogva fogadnák - ma el sem tudjuk képzelni -,  pedig mindannyian tudják-tudjuk, hogy ez erről szól. Erről is. Akkor is, ha hiszünk az örök életben, ám ez a földi lét tudtunkkal, lehet, hogy tévedésünk alapján, elnézést mindenkitől, aki jobban tud nálunk mindent ezen a téren: de  egyszeri és megismételhetetlen, valamint cefet jó is tud lenni néha. Szóval szeretjük. 

De mi élünk, elmondjuk imáinkat akár mellettünk meghalt, akár utolsó mozdulataikkal életünket megmentő ember sírjánál. Aztán a református temető ravatalozó kápolnája előtt, ahol a búcsúztatók zajlanak, aminek ajtaja most becsukva, fönti lámpája már fehéren világít és fedett előterének éppen hogy kis magaslatán Máté János és Antal Éva lelkészek valamint még öt tagja a  hálaadásokat éneklő kórusnak. Fölöttük a hófehérre meszelt fal, a legnagyobb dísz: a puritán tisztaság.

A másik oldalról, a katolikus temető kápolnájának (lélek)harangja szól a szintén öt órakor, ott kezdődő mise miatt. Tavaly ott voltunk.

Ésaiás próféta - a rettentő szavak tudójának könyve 43. részéből az első három vers hangzik el az esperestől 

1. És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!
2. Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.
3. Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód, adtam váltságodba Égyiptomot, Kúst és Sebát helyetted.

Aztán a tanító szavaiból kiderül, ezt ő azért mondja el, mert Jákob bűnös volt, mégis megbocsátást kapott az Atyától. Aztán jött a szüleinkkel való párhuzam, akik legtöbbünket hasonlatosan szeretnek, vendégelnek, megértenek és mellettünk vannak. Ez most azért fontos - gondolja a hallgató  -, mert ha az emberfiának élnek a szülei vagy a szülei közül egy, hálát kell adni és tiszta szívből szeretni, ha pedig már nem, akkor hálát adni azért, hogy együtt élhettünk vele. Velük.. Mindeközben az esti imádságon részvevők tán hetven fős csoportját áramló tömeg kerüli.

Éva, Antal Éva egy Reményik Sándor verset szaval.  

Ha csönd van, ha szó közötti csöndesség van, hallani a vonuló tömeg lépteinek súrlódó hangját. Ezekben a léptekben rengeteg a fájdalom is, de szerencsére gyerekhangok is hallanak bőven, akiknek aztán a szülők utánaszólnak: ne szaladj el, mert aztán majd nem találunk a tömegben, és kiáltozhatjuk a neved.  Reformátusból mennek a katolikusba és viszont. Itt az esti sötétben, ahol a lehelet látszik, éppen jó hallani a Reményik vers kezdeti idilljében zöld réten játszó gyermekről. Mire négy gyermekes család jő, minden gyermeknél virágcsokor. Éneklés közben bátran énekelnek, a szöveg még nem pontos - mennyire igazuk van őket erre bátorító szüleiknek, hogy nyugodtan tanuljanak, énekelve tanulnak. Figyelnek. Nem is tudják milyen szépek. Tetszikelhető kép. Tetszikelhető pillanat.   

Végül a Miatyánk.  Amiről rögtönk "mianyánk", Édesanyánk és családunk megkeresése következik. Olyasfajta ölelés ki sem mondva, hogy "itt marad velünk anyuka, nem megy maga sehova". (A magázás csak játék.) És nem, nem is mondta, hogy menni akar, nem is érti elsőre, hogy mit akarunk mi ezzel, megint mi jött ránk, ugye, aztán megérti, hát ő ne értené - mondván - ilyenek ezek a gyerekek. 

Aztán elmeséljük a Máté János esperes által idézett, de általunk már valahonnan ismerős anekdotát. Egy idős, mosolygós embertől azt kérdezik: miért mosolyog mindig?  Ő pedig így válaszol: "Ó, kérem, én csak visszamosolygok". Szervesen idetartozik, hogy az idős úr a Teremtőre mosolygott vissza, csak e földi útjain is tükrözte az arca azt, amit ő kapott.  Ahogy a Hold is kölcsönfényű. Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! 

A napokban a nyolcvanöt éves tanárember azt mondta e beszélgetés után: az arcok alapján nem mindig ismeri fel az embereket, régi tanítványait sem, de a mosolyuk, a nevetésük alapján igen. Mert Karádi Imre igazgató úr szerint a mosoly, a nevetés olyan csalhatatlan ismertetőjel, mint az ujjlenyomat.

Maradjunk ennyiben.  

Mosolyogjunk ha lehet. Találjuk meg a módját. De legalább mosolyogjunk vissza. Mintha mi sem történt volna.  

 

ia


         

A GESZ kétkezi dolgozói (tehát nem a soványka kárpótlásként GESZ vezetővé tett polgármester öcsre gondolunk, aki az előző polgármester "kabinettitkárja" lehetett), többször rendbe tették már a gimipálya kapuja melletti területet a Fáy utcában, ahonnan az illegálisan lerakott a mocskot először a környéken élők hordták el, aztán a GESZ.

A Fáy utca elején, a Gimi-pálya kapuja mellett álló trafóház és a középiskola kerítése közé megint elkezdték a szemét behordását. Egyszerűen kerékpáros érkezik és lerakja csomagját. Egy jó képességű oda is guggolt a fedezékbe  és odapakolta bélsarát, egészségügyi papírt a helyszín szerint nem használt. Hosszabb-rövidebb sétáira - mert nem tudhatjuk, a szükség az szükség -, talán vigyen magával kettő darab nejlonzacskót, amibe a tenyere csuklóig belefér és pakolja el maga után a termését a másikba aztán kuka. Ahogyan az ebek után is összeszedik  jó gazdáik.   

A területet megint szépen lekaszálták. Olvasóink, akik a terület közelében élnek és az egész utcával együtt fizetik a Tessely Zoltán  Csabdi lakos által megduplázott bicskei építményadót, arra kérik a testület illetékeseit, képviselőjét, gondolják végig a terület térfigyelését akár a trafószolgáltató bevonásával.

A másik "központi vizelde" a gimnázium és a posta között húzódó közben található. Ha a Fáy felől közelítünk, a posta kerítésének sarki lábazata alján látszik is, hogy mire használódik. Kánikulában az ott élők szerint érezhető rothadó bűze. 

A terület kampányszerűen kedvelt dohányzóhely. Érdemes lenne csikkgyűjtőt rendszeresíteni, amiről egyébként azt mondják az ott élők, hogy sokkal jobb a helyzet mint korábban és a nem dohányzó lakóknak nem kell annyi dekket föltakarítani. 

Egyértelműen közterület-felügyelet, a digitális térfigyelés lenne szükséges a területen akár az érintett szolgáltató és a két intézmény bevonásával, melyeknek tisztasága mellett biztonságát is szolgálhatná mindez.    

     

A válság hatására a súlyos anyagi deprivációban élő gyermekek aránya több mint 10 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2008 és 2012 között, amely ugrással sajnos élen járunk az európai országok között. A gyermekek jólétének alakulását vizsgálta a válság óta a fejlett világban az UNICEF friss tanulmánya, amelyben megnéztük, hogyan is teljesített Magyarország. 

 

      Részletek....

Minőségügyi gyakornok
Feladatok
mérési feladatok elvégzése (betanítással)
bejövő könyvelések lefűzése
korábbi könyvelések rendszerezése, archiválása
címkézések
zárolt anyagok listázása
Elvárások
folyamatban lévő, aktív nappali tagozatos
önállóság, precizitás
délelőttös és délutános műszak vállalása
Előny
műszaki beállítottság
felsőfokú tanulmányok folytatása műszaki területen

Munkavégzés helye

Bicske

Egyéb

Munkavégzés helye: Bicske (Utazást támogatjuk!!!!)

Kapcsolat

Önéletrajzod várjuk a diak@prohuman.hu email címre a vállalt napok megjelölésével. Leveled tárgya legyen BICS-MIN

Forrás: http://www.prodiak.hu/hu/diakoknak/allasajanlatok?id=3322

Aki nem tűr kivételezést

2014.10.30. 13:09

pepe_1414670756.jpg_606x576

A legújabb fotó Uruguay elnökéről, aki forradalmárból lett elnök és lenézi a pénz utáni hajszát. Éppen a sorára vár egy orvosi rendelőben... A föld legszegényebb elnökeként "tisztelik", mivel elnöki fizetésének 9o%-át jótékony célra fordítja és nem tűr semmiféle kivételezést.. Ő maga, a tanyájából él a feleségével és rendszeresen kiakasztja az államfőket megjelenésével(szandál, póló), valamint kizárólag economic járatokon utazik, bármilyen kiküldetésbe is megy.

Forrás: Dél-Amerika Blog

Péntek 18 óra után a Bicske TC pályáján megtartják első nyílt edzésüket Gyimesi László, Gujdár Sándor és Nagy Antal. 

Vasárnap 13 ÓRA 30 PERCKOR KEZDŐDIK az ingyenesen megtekinthető Bicskei TC-Gárdony-Agárdi Gyógyfürdő SE mérkőzése. 

A Bicskei Szó értesülése szerint a Bicskei TC vezetőedzője Gyimesi László labdarúgó lesz, a Budapesti Honvéd egykori játékosa. Kapusedző a nagynevű Gujdár Sándor válogatott kapus, azt hiszem, ott lesz a helyünk például Miklós Balázs edzésein.  Nagy Antal a Honvéd egykori játékosa szakmai segítője lesz Gyimesi Lászlónak.   

cimer.jpg

Vasárnap mindenki, akinek a szíve egy kicsit is BTC-s, jöjjön el a pályára a Bicske TC - Gárdony-Agárdi Gyógyfürdő SE mérkőzésre ebéd után.  Nem lesz könnyű mérkőzés, ugyanis  a klubnál utánpótlás gondok léptek fel, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy a Bicskei TC felnőtt csapata a megye I. osztályban a 16 helyen áll.  

A neves szakemberek négy hétig társadalmi munkában dolgoznak, azután az eredményesség alapján megint tárgyalnak a klubvezetéssel.    

Márton Imre szakosztályvezető visszatér posztjára, Sándor József Benedek pedig ismételten helyettesként dolgozik együtt Márton Imrével.  Földes Gábor az U 21-es korosztálynál marad továbbra is. Ágoston László sportpedagógus edző  pedig U7-U11-ben dolgozik a Bozsik programban. 

Az elnökség megköszöni Erdész Ferenc edző áldozatos munkáját, mert ő rengeteget dolgozott a BTC-ért  és életben tartotta azt.  

- Ha a mester úgy gondolja, hogy szerepet vállalna az utánpótlásban, akkor azt nagy öröm lenne, mert Erdész Ferenc tudása, felkészültsége és fanatizmusa páratlan. Írjuk le, amit mindenki tud: Pozsgai Misi, Balogh Kocka, Vörös Zoli, Vörös Robi, Horváth Peti, Oláh Kálmán játékosaink az ő ifjúsági csapatából nőttek ki és összefogta őket azon a híres Bicske 2 néven, amiből BTC lett. A szurkolók nevében is köszönjük Erdész Ferenc áldozatos munkáját - zárta mondandóját a szakosztályvezető.

Márton Imre, aki 1984-ben került a klubhoz serdülő játékosként, elmondta, hogy az elmúlt időszak arra figyelmezteti a BTC-t, hogy az utánpótlás háttérbe szorult és vissza kell csalni a gyerekeket és az ifjú felnőtteket mihozzánk, akikkel a klub építkezni tud. A BTC múltja is ebből ered. A 102 éves múlt is úgy kezdődött, hogy fiatalok közössége tenni akart. A szomszéd várak pályáiról, klubjaiból vissza kell hoznunk azokat, akik csalódtak bennünk.  Mindenkit vissza kell hoznunk, hogy jól működjünk - mondta Márton Imre.  

Hozzátesszük a nagy pillanatot:  2013-ban négy bicskei játékos a BTC történetében először U16-os válogatott keretbe kerültek. Ez Klopfer Endre és Földes Gábor munkájának volt köszönhető. Kissé szomorúbban jegyezzük meg, hogy a négy labdarúgó tehetség közül egy maradt nálunk. A Bicskei Szó mindig is szívesen írt a BTC életéről, akkor erről így adtunk hírt, és reméljük, születnek még hasonlók.   

- Jó munkát kívánunk a Bicskei Szó olvasói nevében. Hajrá BTC!  

 

ia

leon_1414587653.jpg_960x720

2014. október 20-án indultunk el Spanyolországba, Leónba, ahol Drops című Comenius projektünk negyedik találkozóján vettünk részt. A három kiutazó tanuló (Bónus Veronika, Lődy Dóra és Vakán Péter, mind a 8.d osztály tanulói) előzetesen herbáriumot készítettek Magyarországon honos növényekből, laminált könyvjelzőket készítettek a vendéglátó diákoknak és  Magyarország nemzeti parkjaiból készültek fel egy prezentációval. A spanyol fogadóiskola az IES San Andrés koordinátorai rendkívül gazdag programmal készültek számunkra. Az öt napos ott tartózkodás alatt megnéztük León városát idegenvezetővel, ellátogattunk Astorgába, ahol megnéztük azt a püspöki palotát, amit António Gaudi tervezett és építetett. Eljutottunk a Las Medulas néven ismert területre, ahol a római időkben aranybánya működött. Mivel a program fő témája a természet volt, így túráztunk egy elvarázsolt erdőben, mely az el Faedo de Ciñera nevet viseli és lehetőségünk volt megnézni Valpoquero cseppkőbarlangját is.

Természetesen a gyerekek tanórákon is részt vehettek, tanáraik pedig megbeszéléseket tartottak. Értékelték a programot és megbeszélték a következő találkozó előzetes feladatait, programját és egyéb fontos kérdéseit.

Diákjaink vendéglátó családoknál kerültek elszállásolásra, így lehetőségük volt megismerni egy-egy spanyol család hétköznapját is, valamint a hagyományos ételeket. 

Rengeteg élménnyel érkeztünk haza október 25-én. Köszönöm kollégámnak, Sárköziné Csetnek Mónikának mind az előkészületekben mind pedig az út során nyújtott segítségét.

Pató Csabáné Szebényi Éva

koordinátor

A Bicskei Mentőállomás is azon bázisok közé fog tartozni Magyarországon, melyeknek  eszközállományában megyénként két-három mentőállomáson tart speciális védőfelszerelést az Országos Mentőszolgálat - így készülnek a szakemberek az esetleges ebola-gyanús betegek ellátására - értesült a Bicskei Szó. 

A bicskei elhelyezés teljesen logikus a Csabdi úton működő menekülttábor miatt is. Magyarország egyáltalán nem tartozik a nagy kockázatú országok közé. A Mentőszolgálat az alacsony kockázatot még kisebbé teszi ezzel a lépésével - véli a Bicskei Szó.

Az Ebola-fertőzés kockázata jóval kisebb az olyan trópusi betegséggel való fertőződés esélyéhez képest, mint amit például a malária, a sárgaláz, a dengue-láz jelentenek – fogalmaz a tisztiorvosi szolgálat. Még azok esetében is rendkívül alacsony a megfertőződés esélye  – írják  –, akik az Ebola-járvánnyal érintett területre utaznak, ha betartják az általános higiénés előírásokat.   

Az összesen tizenkétmillió forintba kerülő ruhákat azok a speciális egységek kapják majd Bicskén is, akiket a járványgyanús esetekhez riasztanak. A táborlakókról pedig már leírtuk: a Csabdi útra érkezők egy laborleletekkel folyamatosan monitorozott csoportot jelentenek a tábor fennállásának kezdete óta. 


Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr igazgatója a Bicskei Szó kérdésére elmondta: 

- Az Országos Mentőszolgálat mentőegységei eddig is rendelkeztek fertőző betegek ellátásánál szükséges, teljes védőfelszereléssel, így Bicske Mentőállomás is, de most már a legsúlyosabb fertőzés terjedésének megakadályozására alkalmas, kiegészítő védőfelszerelések is rendelkezésre állnak az ország valamennyi régiójában. Az ebolára gyanús betegek szállítása így az előírásoknak mindenben megfelelő, fertőző betegek szállítására kialakított, IV. szintű védőfelszerelésekkel ellátott, speciális mentőegységekben történik.


 ia

Kincses könyvtár

Címkék: könyvtár

2014.10.27. 19:21

cincog_sok_1414433940.jpg_551x667

Roma fiatalok figyelmébe

2014.10.27. 00:36

us_embassy_1414366522.jpg_728x960

gyurkab_1414350054.jpg_960x627

 Babai Róbert, Bakó András, Balázs Péter, Báder Erika, Bárányos Gyöngyi, Becsei Péter, Bíró Teréz, Breuer Tünde, Drienkó László, Halász Róbert, Hercz Zoltán, Hiller Szilvia, Karai Jenő, Kontra Elvira, Kovács Szilvia, Kővári Magdolna, Krasztek Erika, Kutrik Anikó, Méder Gábor, Ollé Éva, Parászka Katalin, Pálffy Péter, Popovics Gyöngyi, Purcsel Tamás, Pusztai Éva, Raffael Gyula, Szabó Tünde, Székely László, Szinger Mátyás, Szintai Éva, Szűcs Sándor, Thoma Csilla, Thurzó Erzsébet, Tóth Erika, Török Béla, Urbánkó János.

Karádi Imre magyar-történelem szakos középiskolai tanár 1956 szeptembere és 1990 novembere között vezette a bicskei Vajda János Gimnáziumot. Október 22-én Budapesten az ELTE ÁJTK épületében 60 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységének elismeréseképpen vehette át Dr. Dezső Tamás dékántól a Gyémántdiplomát. Alkalmasint ő kell hogy legyen Bicske város következő díszpolgári címének birtokosa – állapítja meg a Bicskei Szó.

karádiimre.jpg

Fotó: Izing Máté             Gyémántlakodalom a Gyémántdiploma évében. A bicskei Karádi Imre 1954. július 13-án diplomázott az ELTE magyar-történelem szakán, július 17-én pedig összeházasodtak a Debrecenben nevelkedett Gál Eszterrel, aki az ELTE harmadéves magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója volt. Egymást is az egyetemnek köszönhetik.

 

Karádi Imre 1929. november 5-én reggel félhétkor látta meg a napvilágot családja Bicske, Kinizsi u. 10. szám alatti otthonában – „később megtudtam azt is, hogy Kelemen néni volt a bába, aki világra segített” . Házukat Izing János jó hírű kőműves mester építette – tudtam meg igazgató úrtól, akinek édesapja Izing János (1865-1938) és az én dédapám Izing József (1882-1963) testvérek voltak. A családi történet szerint az övék volt az első bicskei Izing ház - mégpedig a Szél utcában. Édesapja, a vasút alkalmazásában, előbb Bicskén személypénztárosként, majd az érettségi megszerzése után Kelenföldön dolgozó árupénztárosként teljesített szolgálatot - Karádi Antal eredeti nevén Keller Antal volt.

Igazgató úr Nagypapája Keller Mátyás szintén vasutas volt, ő málházóként dolgozott és a Táncsics utca elején fekvő kis házban élt. 

A Gömbös-kormány Keresztes-Fischer belügyminiszter által felügyelt 1933-as névmagyarosítási akciónak az volt a lényege, hogy a közalkalmazásban álló munkavállalók neve mind legyen magyar hangzású. Korabeli források szerint még az a Móra Ferenc sem állta meg a helyét családnevével 1933-ban, akinek géniusza jóvoltából később nemzedékeink tucatjai végezhették életük első magyar anyanyelvi kincskereséseit.

A Keller család egy részéből Karádi lett, ami nagyon szép hangzású név, az Imre is igen szép keresztnév, ez a két tulajdonnév igazán különlegesen jól hat együtt, főleg, mert olyan tekintélyes, higgadt, kedves, segítőkész, áldott és szép szemű ember viselheti, akinek tekintetét, jámbor lelkének emlékét annyi Bicskén érettségizett fiatal őrzi a szívében.

Ő egy olyan igazgató volt, akit ebben a közel négy évtizedes igazgatóságában végig és egyöntetű erővel – kiemelem, hogy titkos szavazáson – 100 százalékos támogatottság kísért a bicskei középiskola tantestülete részéről is. Azt, hogy ez mennyire fontos tényező az életében mind a mai napig, Karádi igazgató úr Bicskén, a Széchenyi utcai otthonuk nappalijában is elmondja.

1940-ben a 11 éves Imre Szegedre kerül a piaristákhoz, ahol a vasúti árvák tanulhattak, de édesapja jónak látta gondoskodni fia ottani tanulmányairól. Bakterruhában jártak iskolába, vasutas egyenruhába, katonai fegyelem jellemzett minden szegedi napot, a testi fenyítés része volt a mindennapoknak. 1944-ben a 15 éves Karádi Imre mint mondja „már nem mentem Szegedre, hiszen oda az oroszok jöttek meg.” 1945 őszén a bicskei ifjú a Feneketlen-tónál fekvő Szent Imre Gimnáziumba (ma Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium) diákja lett. Szavai szerint itt találkozott olyan tanáregyéniségekkel, akik példájuk, magatartásuk alapján a legnagyobb hatást tették rá. Majszolt egy kis kenyeret a bicskei fiú a háború pusztítása után magához térő főváros budai iskolájában.
- Hát te? Mit csinálsz? – kérdezte egy tanár.
- Ebédelek – felelte Karádi Imre.
Aztán az „egy tanárból” hamarosan A Tanár lett.
Merényi Engelbert O. Cist. osztályfőnök ugyanis elérte, hogy Imre napjában egyszer meleg koszthoz jusson – mégpedig a szomszédos idősek otthonában, ahol az ott élők mindig nagyon kedvesek volt a szépreményű fiatallal.

Ruha-ügyben sem volt éppen eleresztve a növendék. Egyszer csak azt hallja Karádi Imre a Vilányi úton: mehettek Kispestre egy ruhagyárba, a tulaj adni fog neked egy öltönyt. „Az Öltönyt nagy Övel” –emlékezik Imre bácsi.

A katolikus lexikon szerint Merényi Engelbert Gyula, OCist (Siófok, Somogy vm., 1913. ápr. 13.-Bp., 1977. jan. 18.): gimnáziumi tanár, cserkészvezető. - 1931. VIII. 29: lépett a r-be, 1938. VI. 23: szerz. fog-at tett, VI. 29: pappá szent. és tört-földr. szakos tanári okl-et szerzett. 1938: Bpen gyakorló tanár. 1939: Nagyesztergáron lelkész. 1940: Pécsett gimn. tanár és házgondnok, 1945: a budai Szt Imre Gimn. tanára. 1948: a budai Szt Imre pléb. kp-ja. 1951-61: polg. foglalkozású. - 1961. III. 3: letartóztatták. A Havass Géza és társai elleni perben 3 havi vizsgálati fogság után a főtárgyaláson bűnösnek vallotta magát. A koholt vádak szerint tagja volt a Keresztény Front papjai elnevezésű szervezetnek. Ezért VI. 14: a M. Népközt. megdöntésére való szervezkedés miatt 4 év 6 hónapos börtönbüntetésre ítélték, melyből 1 év 10 hónapot 1961. V-1963. III: letöltött. 1966: az óbudai főpléb. irodavez-je, 1976: nyugalomba vonult.

Ami a ciszterci rendházat illeti, Karádi Imre visszaemlékezése szerint ott azt mondták: „Jöhetsz a rendházba bármi gondod van, bekopogsz és valamelyikünk biztosan segíteni fog.”

Fölidézzük a szegedi éveket is, ahol latinból felelve ragozta a hic haec hoc -t. Hi-hi-hi-hi mondta el a felszólított Karádi Imre többször, mivel nem jutott eszébe a folytatás, mire az osztályon természetesen végigsöpört az elementáris röhögés. Tiborcz tanár úr feje vörösre durrant és valósággal röpült a kisdiák felé, mögötte szinte úszott a reverenda és olyan ütéseket kapott tőle a bicskei kisfiú, hogy eszméletét veszítette. Az azért hozzátartozik a történet lényegéhez, hogy a hithű nyilas szerzetes a reverendája alatt sem fehér inget viselt, hanem egy nyilas színből választott magának…

Szóval a ciszterciek példaerejű hozzáállása éppen jókor jött és ez tehette igazán olyanná Karádi Imre pedagógust, akit nagyon sokan „bírtunk”- diákok és kollégák egyaránt.

Imre bácsi és Eszter.jpg

Jól éreztem magam a velük töltött három órás beszélgetésben, mert valóban örültek nekem. Ha két tősgyökeres bicskei beszélget, természetesen hamar kiderül nagy nevetésben, hogy nem kizárható rokonságuk. Mint már írtam eredeti családnevük Keller volt, míg az én dédnagyanyám Keller Katalin (1882-1963), aki Izing József (1880-1941) felesége lett. Az öt gyermekük közül a legkisebb volt a mi 1921-ben született nagypapánk, Antal. Bár a Keller egy nagy család és az Izing se kicsi - a lényeg az, hogy nagyon sok érdekes dolgot meséltek életükről, olyat tudok írni belőle, ami nagyon jó lesz. Ezt éreztem végig. Azt is, hogy konkrét és kifejezett célom a Vajdában éppen negyedszázada érettségizettként, hogy a bicskei gimnáziumot 34 éven át jól vezető rendkívül jó nevű nyolcvanöt esztendős Karádi Imre igazgató úr - Bicske város díszpolgára legyen mielőbb hivatalosan is. Az életében. Hic et nunc. Hogy örvendhessen ennek ezen a Földön. Mert nem hivatalosan, de facto  már régen díszpolgár sok ismerője lelkében, akik tudják, hogy ki Ő, legyen díszpolgár de jure. És már hazafelé félúton tudtam, hogy ezt le is fogom írni a holnap megjelenő munkámban. 

A cisztercit 1949-ben államosították. Karinthy Ferenc volt az érettségi elnök. Latinovits Zoltán és Karádi Imre – évfolyamtársak - állhattak egy színpadon, amikor Abody Béla: Társbérlet című színművét adták elő, melyben Karádi Imre a szolgát alakította, aki be-beszólította a lakásba a következőt. Olthy Magda színművész állítólag ekkor figyelt fel Latinovits tehetségére. Nem volt nehéz dolga. Főleg egy nőnek felismerni a tehetséget a Latinovits nevű jelenségben, a melankolikus lovagban, s a tetejébe nő létére meghallani és ízlelni nevének hangzását:

Latinovits?

Latinovits.

(A színművésznő valószínűleg alig kapott levegőt.)    

Iskolatársa volt Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, oktatási miniszter és az a Katona Tamás, aki a bicskei könyvtárban is dolgozott és aki az I. kerület polgármestereként is ténykedett.

Érettségi után nem vették fel azonnal, mert a bicskei káderjelentés szerint, amit a nagyközségi párttitkár írt: Karádi családjával a klerikális reakció része. Ez a párttitkár „vonalas” „szemellenzős” pártkatona volt, akit egyedül a pártérdek és eszme érdekelt. Ő sem volt bicskei, már akkor sem volt ismeretlen ugyanis az a személyzeti „megoldás” pártvonalon, amikor a hatalom véletlenül sem a helyieknek biztosít teret, hanem hithű kiválasztottjainak, akik azt teszik, amit fentről mondanak nekik – más nem is nagyon érdekli őket.  

Karádi tanár úr az érettségi utáni első évben Nándorpusztán dolgozott. Aztán pénzügyi tanfolyamot végzett és Pest megyébe került, a Vác Kláraházai Állami Gazdaság pénzügyi előadója lett és mint mondja, Illyés Gyula: Puszták népe című alapművének lényegét érezte saját érzékszerveivel a döngölt padlójú. puritán szállásán. Pest megyei lakos lett, vagyis valószínűleg Vácról már semmilyen dehonesztáló adat nem érkezhetett az ELTE-re. 1950-ben annyit kérdeztek tőle, hogy elég lesz-e a havi 200 forint ösztöndíj, ő pedig igent mondott, hiszen ételre és kollégiumra éppen elég volt. Édesapja fizetése akkoriban 800 Ft volt. Két évig a Múzeum körúti bölcsészkarra járt, később a piaristáktól rekvirált épületébe, a Petőfi térre.

Eszter és Imre az egyetemen ismerkedtek össze, amikor a fiú negyedéves, a lány másodéves volt. Imre Gyémántdiplomájának évében ülték Gyémántlakodalmuk ünnepét is. Eszter Debrecenben nevelkedett, az ELTE  magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója volt. 
1954. július 13-án Imre diplomázott és július 17-én összeházasodtak, majd a fiatal férj sorállományú honvédelmi szolgálatát töltötte. Akkoriban minden évfolyam után 1 hónap szolgálat következett. A 4. évfolyam után 3 hónapot volt katona, akkor tisztté, honvéd alhadnaggyá avatták, mint minden diplomázót.

Karádi Imre 1956-ban Bicskén a Pedagógus Szakszervezet Forradalmi Bizottságának elnöke volt. A letűnt idők élő tanúja, aki ha 56-os bicskei ünnepségre kap meghívást – mindenkinél jobban tudja hová megy…

1956 végén a honvéd alhadnagyi ragjától a megtorlás keretében megfosztották. A www.bicske.blog.hu a korábbiakban is több ízben közölte a Karádi Imre igazgató személyével kapcsolatban fennmaradt ötvenhatos dokumentumomat a Bicske is Budapest mellé állt 1956-ban című helytörténeti összefoglalónkban.

felhívás a tanulókhoz.jpg

Mint már évekkel ezelőtt kiemelte a szülőföld szeretetéből és tiszteletéből készülő blogunk: „Magyarország egyetlen városát, faluját sem kerülte el az 1956. október 23. forradalmi szele, mely a Rákosi rendszer politikája ellen foglalt állást, s a magyar szabadság megvalósítását tűzte ki célul. Így tehát lakóhelyem, Bicske is részt vett a forradalomban, amelynek közvetlen gyújtómagja a Budapesten kirobbant forradalom volt" – írja tanulmányi versenyre 1993-ban beadott dolgozatában az akkor 16 éves Pokó Diána, bicskei gimnazista. Dr. Pokó Diána ma jogász és Európa-joggal foglalkozik. Történelem tanára, a bicskei középiskolában Karádi Imre, a Vajda János Gimnázium igazgatója volt, aki 56-ban Bicskén elnöke lett a Bicskei Pedagógusok Forradalmi Bizottságának. Ennek tagjai voltak többek között Mészáros Árpád és Kiss László tanárok is, akik haláluk után is megmaradtak Bicske jó emlékezetében.


A Karádi Tanár Úr 1954. november elsejétől kezdett tanítani a bicskei Vajda János Gimnáziumban, aminek termeibe a mai Prohászka utcai sárga iskolaépület, a hajdani polgári reál 2. emeletén toppanhattak eleink. A bölcsész házaspár a mai Szent László Iskola emeletén kapott szolgálati férőhelyet kisgyermekükkel, hiszen ez a Kinizsi utcában napvilágot látott Imre gyermek Szegedre, Budára aztán Pestre ment tanulni, ahonnan hazajött Bicskére feleségével és diplomákkal, majd kislányuk is megszületett 1955.októberében. 

Szerénységem például levelezőre járt a Vajdába 16 évesen, mert egy rosszul választott szakközepet otthagyott a másodév után és nyomdában dolgoztam betanított munkásként egy Maxima vágógéppel ismerkedve. Behívott Karádi Imre igazgató 1986-ban, leültetett és alig leplezve magyarázkodásomra, válaszomra megelőlegezett tengermély unalmát, azé az emberét, aki akkora már nagyon sok kérdésére érdemi választ nem nyújtó magyarázatot végighallgatott bicskei kamaszoktól - azt kérdezte: mit keres egy mai magyar tanköteles 16 éves a nándorpusztai nyomdában tanítási idő alatt az Összetartás MGTSZ melléküzemágának alkalmazásában?! Elmondtam, hogy havi x száz Ft-ot keresek, jók a kollégák, bevisz a TSZ-busz minden reggel és haza is hoz. Ő pedig kérte, hogy hétfőn mondjak föl, ha nagyon akarom adjam meg a módját és maradjak még egy hetet, de jövő hét utáni héttől nappali tagozatra járjak a második bé osztályba – osztályfőnök Somos Ágnes tanárnő -, ebben az évben még vizsgázzak a levelezőn mindenből rendesen, aztán jövőre irány csakis a nappali. Azt mondtam, hogy nem tudok különbözeti vizsgázni se németből, se franciából. Mire Igazgató Úr közölte, hogy én csak tanuljak rendesen, ha elakadok kopogjak be, lesz aki segítsen, minden további ügyintézést bízzak rá és az iskolára. Ennyi. Így lehettem megint nappalis egy nemszeretem szakközép után. 

Karádi Imre 1956 szeptemberében lett igazgató-helyettes és 1990. novemberében vonult nyugdíjba igazgatóként. Büszkén mondja, hogy remek tantestület tagja lehetett végig, akik mindig minden körülmények között kiálltak mellette és ő is kiállt érettük. Amikor a ki legyen az igazgató című titkos szavazások zajlottak, mindig minden esetben 100 %-os eredményt ért el Karádi Imre.

- Szerettem Bicskét, szeretem Bicskét, szeretem a családomat, büszke vagyok unokáimra – mondja Eszter.

- Ha megint születnék, megint Bicskére szeretnék születni, itt szeretnék dolgozni. Nem a nekem diplomázás után lehetőségként ajánlott külügy kellene, nem a honvédelmi pálya, hanem ez a tanári, így, itt, ebben a formában – mondja Karádi tanár úr. – Úgy véli, mindig is akadtak olyanok, akik nem Bicskéért éltek, hanem Bicskéből. Ő ezért a településért, ennek diákjaiért dolgozott. Megérintette feleségével valójában már régen közös és egy szívüket, amikor 2004-ben, az Aranydiploma átvétele után Bölcskey Károly alpolgármester úr kezéből átvehetett egy gyönyörű vázát, Szász Endre alkotását.

A Karádi házaspár minden nyaralásainak kreatív koncepcióját muszáj lejegyezni, annyira szép és különös. Minden évben arra spóroltak, hogy 1969-ben birtokukba került CY 04-71 forgalmi rendszámú Trabant gépjárművel minden középiskolai történelem tankönyvekben megemlített – természetesen Vasfüggönytől keletre fekvő helyszínt fölkeressenek nyáron. Luther dolgozószobája, görög amfiteátrum, Hitler főhadiszállása, a westerplattei csata a német invázió lengyelországi hadjáratának első csatájának helyszíne (ma Gdańsk) kikötőjében, a haláltáborok, de Rómában a Triznya-kocsma, ahol mindent lehetett, csak politizálni nem – a vendégek érdekében. Erdély, ahol Brassó fölött kempingeztek a Barcasági-hegyekben. Erdélyi magyarok mellett táboroztak és éjjel a hegyoldalban ülve tűz körül arról szólt az estve kedves versenye, ki tud több magyar népdalt. Karádiék egyáltalán nem vallottak szégyent. sőt!, mert mindig mindenhová „kutyaház sátrukkal” és hálózsákjaikkal utaztak, tehát kívülről egyáltalán nem hivalkodó csomaggal, a tartalmat, ami az útra indította őket, szívükben és agyukban vitték.  Szóval mindenütt voltak a keleti blokkban, történelem tankönyveik, munkaeszközeik segédletével tervezték meg túráikat és egyedül Albánia maradt ki. Azt gondolom hazaérve az asztalomnál, hogy ennél többet, amit ők, ennél jobb és praktikusabb csomagot európai magyar utasként – mint a történelem és irodalom ismerete – senki nem vihetne. Talán majd egyszer egy hozzám közel álló történelem-földrajz szakos? De most hazabeszélek. Imre bácsi a középkor legvéresebb ütközetének számító Grünwaldi csata (1410. július 15.) helyszínére is kíváncsi volt. Csak egy sík, semmi érdekes, de a középiskolai tanár szerint jó volt neki tudni honnan jöttek a győztes lengyel-litván erők és merre szaladtak a lovagrendiek. Csak egy sík, ahol 504 évvel később tannenbergi csata néven az I. világháború elején, 1914. augusztus 27-30-án a német-orosz erők csapnak össze. Közel 50 ezer orosz halott és sebesült, 90 ezer hadifogoly. A németek 60 vasúti szerelvény harci zsákmánnyal gyarapodnak. Veszteségük „csak” 10 ezer halott és sebesült.
Jártak a caporettói áttörés hadműveletének helyszínén  (a XII. isonzói csatatéren), ahol 1917. október 24. és november 19. között a szövetséges Osztrák–Magyar Monarchia és Német Birodalom erői áttörték az olasz frontvonalat és megindultak Olaszország belseje felé.

A legnagyobb szerelem Görögország, Hellász lett. Az epidauroszi amfiteátrum emlékét idézik fel, a hatalmas kőszínházat, ahol a legfelső szektor egyik ülőhelyére ültették kislányukat. Tanár úr pedig a csodálatos akusztikára kíváncsian, hogy ide mennyire nem kell erősítő, nem hangosan, nem is halkan, de mondani kezdte Balassitól : „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” kezdetű művet. A kislány minden szót jól értett és még eljátszottak a Kr.e. 4. században kiépült akusztikával.

Mint elmondták, Zsuzsi unokájuk diplomaosztóján a Nagy utazás című dal szólt, mivel az "utazás" és az "élet" szinte egy jelentésűek. Tanár Úrnál, a Vajda János Gimnázium címzetes igazgatója és kedves felesége látott minket vendégül Széchenyi utcai otthonában – nem sokkal aztán, hogy a Gyémántdiplomája Budapest, Egyetem téren történt átvétele után azt mondta a dékán, hogy jó erőt, jó egészséget kíván, sok rejtvényt, sok olvasást és 5 év múlva 2019-ben megint szeretettel látja őket. Már elköszönőben voltam, amikor Igazgató Úr azt mondta: „ha nincs nekünk Kauda Béla doktor úr, a mi orvosunk, hát akkor bizony én sem értem volna el a 85 életévet és a Gyémántdiplomám.” Így tartozik össze szervesen két diploma... egy orvosi és egy bölcsész...

A házaspár szeretettel és hálával beszél velük élő unokájukról és dolgos párjáról, akik mindenben örömmel, tiszta szívvel segítik őket, az idős nagyszülőket. Kettejük kapcsolatában érezhető, szinte kézzel kitapintható valami nagyon békés, szeretetteljes. Azt a tisztaságot érzem, amit Rédei nagyszüleim otthonában érezhettem itt a telepi végeken három utcával nyugatra.        

Jó egészséget, örömet, boldogságot kívánunk olvasóink nevében Gál Eszternek és Karádi Imrének, valamint egész családjuknak és minden szerettüknek.  
A Széchenyi utcára kilépve balra néztem a Máléhegy, a Mogyorós felé és azt mondtam magamban:

„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?”

 

Izing Antal

A tatai vár

Címkék: tata

2014.10.25. 23:49

Bicske is Budapest mellé állt 1956-ban

Címkék: 1956

2014.10.22. 18:37

zszlo_1413995779.jpg_110x110

                   Részletek....

_vpolg_1413736933.jpg_401x800

A Magyar Polgárőr Szövetség elnöksége a polgárőr munkában végzett tevékenységének elismerésére 2014-ben a Pató Ferenc elnök által vezetett Bicskei Kertvárosi Polgárőrséget részesíti az Év Polgárőr Egyesülete kitüntetésben a Fejér megyei közösségek közül. 

Év Polgárőr Egyesülete kitüntetésben 2014 oktober 17-én Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Kulturális Központjában részesültek a Bicskét valóban szerető, a városért önérdek nélkül sokat dolgozó polgárok. 

Gratulálunk és köszönjük a közbiztonság érdekében végzett önkéntes, lokálpatrióta munkájukat.