Szervusztok!
Zsolti - Bicske Törökverő utcában albérletben élő nagycsaládos roma férfi, kb. 40 éves. Kőműves mellett segédmunkásként dolgozott az általános iskola elvégzése után, de a szakmát olyan mesterien űzi, úgy elleste, hogy gyakran hívják pl. hideg-burkolási vagy más építőipari feladatok elvégzése érdekében.
Zsolt vesebetegként hetente három hajnalon Tatabányára vonatozik dialízisre, a Szent Borbála Kórház kiváló orvosai és nővérei kezelik heti kb. három délelőttön. Mindezek mellett és mindezek ellenére, családja eltartása érdekében a nem kezeléses napokon továbbra is építőipari munkát vállal - segédmunkától szakmunkáig -, amiket jókedvűen és profin készít el az erős fizikumú, alkoholt nem fogyasztó, de dohányos ember.
"Ha dolgozom, akkor nem bánt semmi, nem fáj semmi, akkor érzem jól magam, boldog vagyok, mert úgy elfoglal" - mondja Zsolt, aki durva körülmények között nőtt fel, de fiatalon egy jó nevű és pontos munkát szigorúan megkövetelő bicskei kőművesmester mellé került, aki nem ismeri a tréfát, ha munkáról van szó, s aki mellett tehetsége révén megtanulta a szakma fogásait. Saját akarata mellett ennek is köszönheti a munka szeretetét, hogy egész eddigi életében megőrizte magát.
Zsolt orvosai a napokban mellhártyagyulladást állapítottak meg, ami miatt a kórházban kellett maradnia, ezért valószínűleg nem tud helytállni családjáért és nem jöhet létre az a terve, hogy rendes kályháért és tüzelőért dolgozik.
A téltől tartanak, sem tüzelővel, sem azzal a nagyobb szén és fatüzelésre egyaránt alkalmas vaskályhával nem rendelkeznek, amit a lakás legnagyobb helyiségébe helyezne, s amivel szinte egész lakást ki tudná fűteni.
Azt szeretném kérni, hogy a segíteni tudó bicskei emberek, szervezetek ebben az összefüggésben, az általam leírtak ismeretében is emeljék látókörükbe a nehéz körülmények között is helytálló családfőt, aki a közelgő fűtési szezonra megfelelő módon szeretne felkészülni. Tudom, hogy a családsegítők és a bicskei katolikus szeretetszolgálat részére nem ismeretlenek ők.
Tudom, pontosan tudom, hogy Zsolt esete sajnos nem egyedüli, sajnos nem is kirívó a mai magyar társadalom valóságában, jómagam azonban az ő helyzetét ismerem, ezért aztán neki próbálok segíteni akkor, amikor nyílt segítségkérő levelem azoknak küldöm el, akikre ismereteim alapján úgy gondolom, számíthat a bajba került ember.
Köszönettel, Izing Antal
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Friss kommentek