Ez egy nagyon szép előzetese annak a 15 perces, 3D-ben készült animációs filmnek, amit részben egri és egerszalóki barátaim készítettek. A Budai Vár koronázó főtemploma mögötti várfalszakaszon, a Halászok bástyája alatt elhelyezkedő Szent Mihály kápolnában folyamatosan vetítik. A címe: Magyar Történelem.   

Ez az előzetes számomra nem kevésbé a szintén egri középiskolás baráti társaságból alakult Ethnofil zenéje és Okos Viola (hegedű/ének) hangja miatt tetszik, Vörösmarty Mihály hazafias költészetének ékköve mellett, hiszen az 1836-ban írt Szózatot a magyarok második himnuszának is nevezik valamint „a nemzet béke s hadi dalának” (Pesti Hírlap, 1843).    

Magam is láttam vagy háromszor a filmet tegnapelőtt teljes egészében  és meg is fogom nézni az április 30-ára meghirdetett sajtóbemutatóját az Egri várban is, ahol május 1-től szintén folyamatosan vetítik. Nem tervezik, hogy a film jogát eladják, nem lesz látható a megosztókon egészében, hanem Buda mellett vetítik az ország számos településén, Székesfehérvárott, Esztergomban,  Győrben, Gyulán és Kecskeméten is. 

Írtam róla dolgozatot egy országos lapnak is, ha majd online elérhető lesz, behozom azt ide is.   

 Szemüveget adnak. Angolul, spanyolul, németül, franciául, olaszul, oroszul is hallhatjuk a fordítógép fülesével. A diák és nyugdíjas jegy 1000 forint. A bevételből egy másfél órás, egész estét betöltő filmet fognak készíteni Magyar Történelem címmel és egy olyan fiatal nagyvállalkozóval a szponzori háttérben, akinek fontos magyarsága és kereszténysége. 

Iskolásoknak - általánostól az egyetemig -, kifejezetten ajánlott élmény egy Budai Várban tett sétával együtt - a családok kedvezményes jegyet kaphatnak. A filmen 2 évig ötven ember  dolgozott. A Halászbástyától alig 200 méterre él gyerekkori barátom nagy családjával, neki már a Gránit lépcsőn a Vérmező és a Déli felé ereszkedve megtelefonáltam, hogy ezt tényleg ne tessék kihagyni. 

Hunor és Magor, akik vadászként a szarvasünőt, a csodaszarvast vették üldözőbe, ami aztán eltűnt a szemük elől, de a film szép sorai alapján így juthatott  el Hunor és Magor ide, ahol élünk. Ahol Arany János költőóriás erről szóló műve szerint „Selyem a fű, édes a víz.” 

Az egyik alakhoz Magyar Ádám alkotó és testvére, Magyar Dániel kölcsönözte külsejét. Édesapjuk, Magyar Elemér írta a film forgatókönyvét Ádámmal, ami aztán három történész segítségével nyerte el végső formáját.

"Azoknak ajánljuk ezt a videót, akiknek a magyarságuk más emberek, kultúrák, népek elfogadását és tiszteletét is jelenti." 

Tiszta sor. Köszi. 

izing

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.