Édesanyának lenni lelket gyönyörködtető feladat. Egy gyermek születésével, egy addig ismeretlen érzéssel ismerkednek meg a szülők, olyan feltétlen szeretettel, amelyet csak az tapasztalhat meg, aki édesanya. Őket ünnepeljük egy hét múlva, május első vasárnapján.

orgona5.jpg



Az anyaságig általában hosszú út vezet. Egy fiatal lány megismerkedik a szerelemmel, majd összeköti vele az életét. Ő és a férje megismerik egymást, és megtanulják azt, hogyan bánjanak egymással. Megtanulnak ketten családdá válni, és boldognak lenni. Majd megszületik egy gyermek, mely szerelmük beteljesedését jelképezi, és hirtelen minden megváltozik. Ha eddig nem volt, innentől az élet biztosan egy végtelenségig tartó tanulási folyamattá válik. Megmaradni nőnek, szerető feleségnek, és gondoskodó anyának úgy, hogy minden területen maximálisan helyt tudjon állni.

A baba sír és ő nem tudja, hogy miért. Megetette, megitatta, elringatja, de mégis sír. Ez mindennapos folyamat, az anya pedig minden alkalommal megkérdezi magától, hogy mit csinál rosszul? Majd a gyermek nagyobbacska lesz, óvodába, iskolába indul. Az édesanya elkészíti a ruhácskáját, becsomagolja az uzsonnáját, hazatérve pedig megtanulja vele a számtan leckéket, és az olvasási gyakorlatokat. A gyermek néha mégis rossz jeggyel állít haza, az édesanya pedig ismét megkérdezi magától: mit csináltam rosszul?



Serdülőkorban lázadunk, mindennel ellenkezünk, a világnál nagyobb ellenségeink pedig csak és kizárólag a szüleink. Még véletlenül sem csináljuk azt, amit ők szeretnének, fura módon öltözködünk, feleselünk, és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy teljes mértékben kiborítsák a szüleiket. Ismét felteszik a kérdést: mit csináltunk rosszul?

A válasz pedig az, hogy semmit. A szülők mindent megtesznek gyermekük érdekében, és feltétel nélkül szeretik őket, mindig, minden körülményben. Egy szülő számára nincs rossz gyermek, csak szeretet és megbocsájtás. Egy édesanya annyira alázatos, hogy bármit megtesz gyermeke érdekében, és mindig elsőként magában keresi a hibát, ha negatív dolgok történnek.

Az anyaságot nem lehet elképzelni. Csak tudni lehet akkor, ha már azzá váltunk. Anyák napjára készülve pedig szükségünk van arra, hogy átgondoljuk mennyi minden történt az életünkben mostanig, és mennyi minden történt, amíg idáig eljutottunk:



1. Ne kritizáld!

Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy egy-egy félreértés, vita esetén azt gondoljuk, hogy a szüleink mindent elrontottak, és majd mi biztosan másképpen fogunk viselkedni. Ez egy olyan zsákutca, amelybe mindenki betér, ugyanis abban a percben, hogy szülővé váltunk, megértünk mindent atyai jó tanácsot, hogy mit, miért tettek és mondtak. De ne feledd, az okos ember más hibájából tanul, nem a sajátjából!

2. Szeress!

Tökéletes ember nincs ezen a földön, én sem vagyok az, és te sem. Szülőként bizonyára mindenki követ el hibákat, ám azt kell szem előtt tartani, hogy minden a mi érdekünkben történt, azért, hogy nekünk jó legyen. Ebben a tudatban kell őket szemlélni, és szeretetünkkel visszaadni azt a sok jót, amit tőlük kaptunk.

3. Segíts:

Amíg gyermek voltál, a szülő jelentette a biztos pontot, a támaszt, és a biztonságot, hiszen ők mindent el tudnak intézni. Az idő azonban megy, még felettük sem áll meg, és bizony már nem mennek olyan könnyedén azok a dolog, amely régen két perc alatt végbementek. Nem biztos, hogy létrára tud állni az édesanyád, hogy megpucolja az ablakokat, de az sem biztos, hogy az édesapád nem fárad el túlságosan abba, hogy rendbe szedje a kertet a tavasz közeledtével. Segítsünk nekik, hogy minél könnyebbé tegyük életüket, csókoljuk meg dolgos kezüket, és forró szeretettel gondoljunk rájuk.

 

 SZ.S.E

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.