Nálunk volt 2014-ben a legtöbb elutasítás - 300 fő lenne az első magyar menekült kvóta
Címkék: eu európa menekültek menekülttábor
2015.05.13. 21:35
Bicske városa negyedszázada befogadó városként él együtt a menekülttáborral. Sokak számára munkahelyet is jelent. Befogadó városként egészen másképpen tekintünk a rossz világfolyamatok miatt megerősödött menekülthullámra. Ellentétben azonban az elterjedt tévhitekkel, Magyarország volt az az állam, ami a legtöbb menedékjogi kérvényt utasította vissza 2014-ben.
Az Eurostat kedden közzé tett adatai szerint az EU tagállamai közül Magyarországon volt a legalacsonyabb 2014-ben a pozitívan elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az Európai Bizottság szerdán elfogadandó új migrációs stratégiája a védelemre szoruló személyek EU-tagállamok közötti elosztásának kötelező rendszerére vonatkozó javaslatot is tartalmaz - írja a bruxinfo.hu
Az Eurostat adatai szerint 2014-ben az EU egészében Magyarországon volt a legalacsonyabb - az első fokú döntéseknél 9 százalék – a kedvezően elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az EU statisztikai hivatala egy nappal az Európai Bizottság új migrációs stratégiájának elfogadása előtt hozta nyilvánosságra a legutóbbi, 2014-es helyzetet tükröző menekültügyi adatokat.
Ezekből kitűnik, hogy hazánkban a tavaly benyújtott 5445 menedékjogi kérelemnek kevesebb, mint 10 százalékát, 510 beadványt bíráltak el pozitívan a hatóságok. A fellebbezésre született 840 végleges döntés közül 40-et bíráltak el kedvezően a hatóságok, ami a másodfokon benyújtott kérelmek 5 százaléka volt. Magyarország után Horvátországban, Luxemburgban és Görögországban volt a legnagyobb az elutasító döntések aránya, illetve a legalacsonyabb a jóváhagyások aránya. A horvátoknál a benyújtott kérelmek 11 százalékát, a luxemburgiaknál 14, míg a görögöknél 15 százalékát bírálták el pozitívan a hatóságok.
A nem Schengen-tag Bulgáriában ezzel szemben a menekültügyi kérelmeknek mindössze 6 százalékát utasították el. Svédországban 77, Cipruson 76, Máltán pedig 73 százalékos volt a jóváhagyott menekültügyi kérelmek aránya. Az EU28-ak átlaga 45 százalék volt.
Az adatsorból az is kiderül, hogy 2014-ben abszolút értékben Németországban, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon nyújtották be a legtöbb menekültügyi kérelmet. Németországban 203 ezer, Svédországban 81 ezer, Olaszországban 65 ezer, Franciaországban 63 ezer, míg Magyarországon 43 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be a hatóságoknál.
Az EU 27 tagállamában (Ausztriáról nincs adat) 2014-ben összesen 185 ezer személy kapott menekültstátuszt, ami majdnem 50 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Németországban 47 600 menekültet, Svédországban 33 ezer, Franciaországban és Olaszországban 20 600, míg Magyarországon 550 főt fogadtak be. Közülük 260-an menekültstátuszt, 265-en kiegészítő védelmet élveznek, 25 személynek pedig humanitárius okokból nyújtottak védelmet.
A befogadott menekültek több mint egyharmada (37%) tavaly Szíriából érkezett. A második legnagyobb etnikai csoportot (8%) az eritreaiak, a harmadikat pedig az afgánok (8%) alkotják. A több mint 68 ezer menedékjogban részesült szíriai több mint 60 százalékát Németország és Svédország fogadta be.
Az Eurostat adatai szerint nálunk 185 szíriai (a teljes létszám 33,6%), 100 afgán (18%) és 65 szomáliai (12%) lelt 2014-ben menedékre.
A menekültügyi statisztikáknak különös aktualitást ad az, hogy az Európai Bizottság szerdán fogadja el az új migrációs stratégiáját, ami átfogó, rövid- és hosszú távú lépéseket magába foglaló választ kíván adni az Európát elsősorban déli irányból elérő menekülthullámra.
A stratégia Bruxinfo birtokába került tervezetének értelmében (ami tehát még változhat) a Bizottság jelzi, hogy már rövid távon (május végéig) olyan szabályokat kíván javasolni, amelyek lehetővé teszik az Európába elsősorban Szíriából és Eritreából tömegesen érkező személyek azonnali védelmét. A javaslat része lesz egy olyan ideiglenes elosztórendszer, amelyből minden tagállam tisztességes és arányos módon kivenné a részét.
A Bizottság azonban nem állna meg itt, és még idén nyáron jogszabályi javaslatot kíván előterjeszteni a védelemre rászoruló személyek EU-n belüli áthelyezésének állandó rendszerére (lényegében egy kvótarendszerre), amikor a külső határok egy szakaszán tömeges menekültáradat jelentkezik. A mechanizmust vészhelyzetekben világos kritériumok alapján az Európai Bizottság aktiválná. Az egyes tagállami kvóták megszabásánál figyelembe vennék a GDP nagyságát, a lakosságszámot, a munkanélküliség szintjét és a múltban menedékjogot kérők számát, továbbá az önkéntes alapon már korábban tett erőfeszítéseket is.
Megfigyelők várakozásai szerint ez a javaslat ütközik majd várhatóan a legnagyobb ellenállásba nem egy tagállam részéről. Többek között Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Nagy-Britannia és Bulgária is elhintette már, hogy harcolni fog egy ilyen javaslat ellen. Más kérdés, hogy – miként azt az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn megerősítette – Nagy-Britannia és Írország az uniós szerződéssel összhangban eldöntheti, hogy belép-e vagy sem a rendszerbe (opt in), míg Dániának eleve kimaradási lehetősége van (opt out). Ha a britek és az írek a csatlakozást választanák, azt a jogszabály elfogadását követő 3 hónapon belül jelezniük kellene.
Brüsszel emellett május végén ajánlással kíván fordulni a tagállamokhoz egy uniós áttelepítési rendszer létrehozására, amelynek keretében egyelőre nem meghatározott számú, az EU határain kívüli menekülttáborokban tartózkodó menekültet (akiket az UNHCR annak ismer el) osztanának el a fentebb már említett kritériumok alapján a tagállamok között. A Bizottság plusz 50 millió euró pénzügyi támogatást kíván nyújtani 2015-ben és 2016-ban a tagállami erőfeszítésekhez.
A migrációs stratégia részét képezi még kísérleti alapon egy menekültügyi központ létrehozása az év végéig Nigerben, ahol a kivándorolni szándékozók menedékjogi kérelemért folyamodhatnak, anélkül, hogy az életveszélyt vállalva útra kelnének a tengeren át Európába.
A Bizottság ezenkívül egy új legális bevándorlási politikát is meghirdet, többek között a kékkártya rendszer kiterjesztésével, azzal a céllal, hogy elsősorban magasan kvalifikált bevándorlókat csábítsanak Európába. A Bizottságnál emlékeztetnek rá, hogy ezek az emberek nem a helyiektől vennék el a munkahelyeket, hanem a kutatási és mérnöki szakmákban már most is meglévő munkaerőhiányt pótolnák.
Ezekből kitűnik, hogy hazánkban a tavaly benyújtott 5445 menedékjogi kérelemnek kevesebb, mint 10 százalékát, 510 beadványt bíráltak el pozitívan a hatóságok. A fellebbezésre született 840 végleges döntés közül 40-et bíráltak el kedvezően a hatóságok, ami a másodfokon benyújtott kérelmek 5 százaléka volt. Magyarország után Horvátországban, Luxemburgban és Görögországban volt a legnagyobb az elutasító döntések aránya, illetve a legalacsonyabb a jóváhagyások aránya. A horvátoknál a benyújtott kérelmek 11 százalékát, a luxemburgiaknál 14, míg a görögöknél 15 százalékát bírálták el pozitívan a hatóságok.
A nem Schengen-tag Bulgáriában ezzel szemben a menekültügyi kérelmeknek mindössze 6 százalékát utasították el. Svédországban 77, Cipruson 76, Máltán pedig 73 százalékos volt a jóváhagyott menekültügyi kérelmek aránya. Az EU28-ak átlaga 45 százalék volt.
Az adatsorból az is kiderül, hogy 2014-ben abszolút értékben Németországban, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon nyújtották be a legtöbb menekültügyi kérelmet. Németországban 203 ezer, Svédországban 81 ezer, Olaszországban 65 ezer, Franciaországban 63 ezer, míg Magyarországon 43 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be a hatóságoknál.
Az EU 27 tagállamában (Ausztriáról nincs adat) 2014-ben összesen 185 ezer személy kapott menekültstátuszt, ami majdnem 50 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Németországban 47 600 menekültet, Svédországban 33 ezer, Franciaországban és Olaszországban 20 600, míg Magyarországon 550 főt fogadtak be. Közülük 260-an menekültstátuszt, 265-en kiegészítő védelmet élveznek, 25 személynek pedig humanitárius okokból nyújtottak védelmet.
A befogadott menekültek több mint egyharmada (37%) tavaly Szíriából érkezett. A második legnagyobb etnikai csoportot (8%) az eritreaiak, a harmadikat pedig az afgánok (8%) alkotják. A több mint 68 ezer menedékjogban részesült szíriai több mint 60 százalékát Németország és Svédország fogadta be.
Az Eurostat adatai szerint nálunk 185 szíriai (a teljes létszám 33,6%), 100 afgán (18%) és 65 szomáliai (12%) lelt 2014-ben menedékre.
A menekültügyi statisztikáknak különös aktualitást ad az, hogy az Európai Bizottság szerdán fogadja el az új migrációs stratégiáját, ami átfogó, rövid- és hosszú távú lépéseket magába foglaló választ kíván adni az Európát elsősorban déli irányból elérő menekülthullámra.
A stratégia Bruxinfo birtokába került tervezetének értelmében (ami tehát még változhat) a Bizottság jelzi, hogy már rövid távon (május végéig) olyan szabályokat kíván javasolni, amelyek lehetővé teszik az Európába elsősorban Szíriából és Eritreából tömegesen érkező személyek azonnali védelmét. A javaslat része lesz egy olyan ideiglenes elosztórendszer, amelyből minden tagállam tisztességes és arányos módon kivenné a részét.
A Bizottság azonban nem állna meg itt, és még idén nyáron jogszabályi javaslatot kíván előterjeszteni a védelemre rászoruló személyek EU-n belüli áthelyezésének állandó rendszerére (lényegében egy kvótarendszerre), amikor a külső határok egy szakaszán tömeges menekültáradat jelentkezik. A mechanizmust vészhelyzetekben világos kritériumok alapján az Európai Bizottság aktiválná. Az egyes tagállami kvóták megszabásánál figyelembe vennék a GDP nagyságát, a lakosságszámot, a munkanélküliség szintjét és a múltban menedékjogot kérők számát, továbbá az önkéntes alapon már korábban tett erőfeszítéseket is.
Megfigyelők várakozásai szerint ez a javaslat ütközik majd várhatóan a legnagyobb ellenállásba nem egy tagállam részéről. Többek között Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Nagy-Britannia és Bulgária is elhintette már, hogy harcolni fog egy ilyen javaslat ellen. Más kérdés, hogy – miként azt az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn megerősítette – Nagy-Britannia és Írország az uniós szerződéssel összhangban eldöntheti, hogy belép-e vagy sem a rendszerbe (opt in), míg Dániának eleve kimaradási lehetősége van (opt out). Ha a britek és az írek a csatlakozást választanák, azt a jogszabály elfogadását követő 3 hónapon belül jelezniük kellene.
Brüsszel emellett május végén ajánlással kíván fordulni a tagállamokhoz egy uniós áttelepítési rendszer létrehozására, amelynek keretében egyelőre nem meghatározott számú, az EU határain kívüli menekülttáborokban tartózkodó menekültet (akiket az UNHCR annak ismer el) osztanának el a fentebb már említett kritériumok alapján a tagállamok között. A Bizottság plusz 50 millió euró pénzügyi támogatást kíván nyújtani 2015-ben és 2016-ban a tagállami erőfeszítésekhez.
A migrációs stratégia részét képezi még kísérleti alapon egy menekültügyi központ létrehozása az év végéig Nigerben, ahol a kivándorolni szándékozók menedékjogi kérelemért folyamodhatnak, anélkül, hogy az életveszélyt vállalva útra kelnének a tengeren át Európába.
A Bizottság ezenkívül egy új legális bevándorlási politikát is meghirdet, többek között a kékkártya rendszer kiterjesztésével, azzal a céllal, hogy elsősorban magasan kvalifikált bevándorlókat csábítsanak Európába. A Bizottságnál emlékeztetnek rá, hogy ezek az emberek nem a helyiektől vennék el a munkahelyeket, hanem a kutatási és mérnöki szakmákban már most is meglévő munkaerőhiányt pótolnák.
Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti „érzékeny egyensúlynak” minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai „menekültügyi stratégiáról”, ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia.
A bizottsági javaslat – amely a megelőző hetek bejelentéseihez és a kiszivárgott tervezethez képest igazából nem sok meglepetést tartalmaz – különbséget tesz „azonnali intézkedések” és hosszútávú menekültügyi elképzelések között.
Az előbbi mindenekelőtt azokra a már tervbe vett intézkedésekre összpontosít, amelyek révén újabb tömeges katasztrófák elkerülését remélik elérni, illetve amivel összehangolt lépéseket tehetnek az embercsempészek kiszűrésére és hajóik befogására. Kiegészül mindez a menekültáradattal elsőként találkozó európai uniós „frontországok” támogatásával, valamint egy leendő befogadási kvótarendszer tesztelésének tekintett, összesen 20 ezer Törökországban, Jordániában és máshol tartózkodó menekültnek az EU-ba, annak tagországaiba történő áttelepítését célzó kezdeményezéssel.
Az életmentő műveletek hatékonyságának javítását egyebek között attól remélik, hogy a már az áprilisi rendkívüli csúcson a tagállamok vezetői elhatározták, mostantól – erre az évre és jövőre - megháromszorozzák a földközi-tengeri kereső- és mentőjárőrözésre (a Triton és Poszeidón műveletek) fordított anyagi eszközöket. Ennek kapcsán a szerdai sajtóértekezleten Frans Timmermans bizottsági alelnök megerősítette, hogy éppen aznap intézkedtek a költségvetés módosításáról, 80 millió euróra kerekítve az idei szükséges keretet.
A tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb tehermegosztás érdekében a Bizottság május végéig ajánlást nyújt be egy áttelepítési programra. Ennek értelmében 2015-2016-ban, országkvóták mentén összesen 20 ezer, az EU-n kívüli menekülttáborokban várakozó menekültön „osztoznának” a tagországok, (a rendszer alól kivételt élvezhet – ha él ezzel – Nagy-Britannia, Írország, és Dánia, amelyeknek szerződésben biztosított kimaradási lehetőségük van bel- és igazságügyi intézkedésekből).
A kvótákat a tagországok hazai összterméke, népessége, a helyi munkanélküliségi ráta, valamint a korábban befogadott menekültek száma alapján határozták meg. A Magyarországra jutó hányad eszerint 307 fő lenne. Ez az összes menekült 1,53 százaléka.
A Bizottság egyébként az áttelepítési program idejére összesen 50 millió eurós támogatást biztosít majd a tagországok számára. Amíg a kísérleti projekt zajlik, Brüsszelben – bizottsági ígéretek szerint még az idei év végéig – kidolgoznak egy olyan, véglegesnek szánt elosztási mechanizmust, ami alapján a jövőben a beérkező menekült elhelyezése kapcsán eljárhatnak majd.
Az áttelepítési program ugyanakkor csak főpróbája lenne egy, a tagállamok közötti jogilag kötelező, ideiglenes áthelyezési programnak, ami nagyobb menekülthullámok esetén lépne hatályba. Ez az áttelepítési programmal szemben már jogilag kötelező volna minden tagállam részére, mégpedig az EU-szerződésnek a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozó 78/3-as cikkelye alapján. (Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Bizottság majdani javaslatáról minősített többséggel az EP-vel folytatott konzultáció után dönthet a Tanács).
Az áthelyezési program értelmében valahányszor az EU külső határain tömeges menekülthullám lépne fel, a tagállamok egy előzetes százalékos kulcs alapján elosztanák maguk között azokat a menekülteket, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak. Ez lenne a helyzet például minden szíriaival.
Magyarországnak az áthelyezési programban résztvevő menekültek 1,79 százalékát kellene befogadnia, hangsúlyozottan ideiglenesen. Tőlük ujjlenyomatot vennének és kizárólag a fogadó államban részesülhetnének hivatalos státuszban és élvezhetnének szociális támogatást. Ha a schengeni rendszeren belüli szabad mozgást kihasználva, azzal visszaélve más országokba mennének, akkor azok a tagállamok a Dublin-rendszer alapján visszaküldhetnék őket a hivatalos befogadás helye szerinti országba.
Az áthelyezési programnak két dimenziója van, az egyik rövid, úgyszólván azonnal határidőre szól és a jelenleg Olaszországba érkező menekültek tagállamok közötti elosztására irányul. A másik egy állandó mechanizmus lesz, és a jövőben előforduló tömeges exódusok esetén lépne működésbe, a már említett kulcsokkal.
A befogadandó menekültek konkrét száma mindig az aktuális vészhelyzettől és a menekülthullám által érintett emberek számától függ majd.
Még mindig az „azonnali” (ez évi) leendő intézkedés lehet a csempészhajók feltartóztatása és az embercsempészek elleni – részben katonai eszközökkel történő – eljárás. Ez utóbbi kidolgozásával az áprilisi EU-csúcs Federica Mogherini külpolitikai főképviselőt bízta meg, és ennek kapcsán fogalmazódott meg a csempészhajók „elkobzásának és megsemmisítésének” a deklarált szándéka is.
Ez utóbbi kapcsán Mogherini a szerdai sajtóértekezleten ismét megerősítette, hogy a kilátásba helyezett intézkedést nem szabad „Líbia elleni katonai műveletként” tekinteni, hanem szavai szerint éppen, hogy „az illetékes líbiai hatóságokkal együttműködve” kívánnak majd eljárni, biztosítva egyúttal a művelethez szükséges ENSZ-felhatalmazást is. (A főképviselő ez ügyben a napokban New Yorkban járt, megfigyelők ugyanakkor úgy vélik, hogy mindehhez – mindenekelőtt a „megsemmisítéshez” – nem lesz könnyű megszerezni az ENSZ-mandátumot, tekintettel a valószínűnek vehető orosz és kínai ellenkezésre.)
Ami viszont bizonyosság: jelen esetben egy, a Triton és a Poszeidon műveletet kiegészítő ESDP (azaz a közös kül- és védelempolitika keretében végrehajtandó) haditengerészeti akcióról van szó, amire Mogherini szerint már hétfőn rábólinthatnak a kül- és a védelmi miniszterek. A főképviselő hangsúlyozta, hogy erre az akcióra is a líbiai hatóságokkal együttműködve kerítenek sort, és szó sincs arról, hogy Líbia területén bármilyen katonai műveletbe kezdenének.
Hosszútávon a bizottsági stratégia egy négy pilléren nyugvó új menekültügyi rendszer elfogadását ajánlja. Fontos része ennek, hogy különböző intézkedések révén csökkentsék a migrációt kiváltó, illetve lehetővé tevő okokat és feltételeket. A már korábban jelzett terveknek megfelelően európai migrációs összekötő tisztviselőket küldenek majd kulcsfontosságú harmadik országokba; mi több, Nigerben – az egyik kiemelt jelentőségű tranzitország – menekültügyi fogadóiroda felállítását is tervbe vették, (az utóbbi megvalósításának a határideje 2015 vége).
További fontos intézkedés lehet a FRONTEX jogalapjának módosítása (megerősítve az ügynökség szerepét), valamint fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási együttműködés a potenciális forrásországokkal, (így az észak-afrikai országokkal, valamint Szomáliával – erre a térségre a javaslat 30 millió euró fejlesztési programot szán mindennek keretében).
Szintén a hosszútávú intézkedések részeként szorgalmazza a bizottsági anyag a közös menekültügyi politika erősítését, így mindenekelőtt a közös európai menekültügyi rendszer teljes mértékű, koherens végrehajtását, valamint az ehhez szükséges feltételek biztosítását, beleértve a migránsok szisztematikus azonosítását (köztük az ujjlenyomatvétel intézményesítését).
Az utóbbit a jelenlegi Dublin-2 rendszer vonatkozó előírásai miatt egyebek között Olaszország vonakodik végrehajtani, mivel attól tart, hogy így „nyakán maradhat” minden nála beléptetett menekült. Frans Timmermans ennek kapcsán sietett is hangsúlyozni, hogy – miként az írott anyag is utal rá – elkerülhetetlen lehet a Dublin-2 felülvizsgálata, (ez utóbbi értelmében ma minden menekültet az „érkezési országban” kell regisztrálni, akik ha más tagállamban illegálisan tűnnek fel, akkor a „regisztrációs országba” visszatoloncolhatnak).
Timmermans emlékeztetett, hogy jelenleg öt tagállam osztozik a menedékjogi kérelmek 72 százalékán, ami mai formájában nyilvánvalóan fenntarthatatlanná teszi a dublini rendszert. (Tavaly 625 ezren kértek menekültstátuszt illetve menedékjogot, közülük 200 ezren Németországban, 43 ezren Magyarországon. Az utóbbiak elsősorban Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeztek.)
Végül, még mindig a messzebb tekintő intézkedések részeként a bizottsági stratégia hangsúlyozottan sürgeti a harmadik országbeli bevándorlók legális munkavállalását lehetővé tevő „kékkártya-rendszer” felülvizsgálatát és reformját. (Ez utóbbi aspektust az áprilisi csúcson nem vitatták meg, de Jean-Claude Juncker már a csúcsot követő záró sajtóértekezleten értésre adta, hogy bizottsági részről mindenképpen napirenden akarják tartani a kérdést.)
A szerdai sajtóértekezleten több kérdés firtatta a Bizottság véleményét arról, hogy a brit kormány már előzetesen bejelentette: London biztos nem kíván csatlakozni a stratégiában foglaltakhoz, így mindenekelőtt a kötelező kvótarendszert minősítették elfogadhatatlannak.
Timmermans a brit álláspontot firtató kérdésekre válaszul diplomatikusan csak annyit mondott, hogy „várjuk meg előbb azt, mi lesz a brit kormány álláspontja, ha majd elolvasták a jelen javaslatot”.
A holland bizottsági alelnök egyúttal visszatérően megerősítette, nincs arról szó, amit több előzetes sajtóértelmezés tudni vélt, hogy ugyanis az új migrációs stratégia „be akar majd fogadni minden bevándorlót”. Szerinte csak a „tényleges menekült státuszt” érdemlők maradhatnak majd az Unióban, a többieknek „vissza kell térniük”, csak így lehet hiteles az uniós politika. Amihez Avramopulosz annyit tett még hozzá, hogy a kitoloncolásnál minden esetben törekednek majd „a humanitárius szempontok” tiszteletben tartására.
Az előbbi mindenekelőtt azokra a már tervbe vett intézkedésekre összpontosít, amelyek révén újabb tömeges katasztrófák elkerülését remélik elérni, illetve amivel összehangolt lépéseket tehetnek az embercsempészek kiszűrésére és hajóik befogására. Kiegészül mindez a menekültáradattal elsőként találkozó európai uniós „frontországok” támogatásával, valamint egy leendő befogadási kvótarendszer tesztelésének tekintett, összesen 20 ezer Törökországban, Jordániában és máshol tartózkodó menekültnek az EU-ba, annak tagországaiba történő áttelepítését célzó kezdeményezéssel.
Az életmentő műveletek hatékonyságának javítását egyebek között attól remélik, hogy a már az áprilisi rendkívüli csúcson a tagállamok vezetői elhatározták, mostantól – erre az évre és jövőre - megháromszorozzák a földközi-tengeri kereső- és mentőjárőrözésre (a Triton és Poszeidón műveletek) fordított anyagi eszközöket. Ennek kapcsán a szerdai sajtóértekezleten Frans Timmermans bizottsági alelnök megerősítette, hogy éppen aznap intézkedtek a költségvetés módosításáról, 80 millió euróra kerekítve az idei szükséges keretet.
A tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb tehermegosztás érdekében a Bizottság május végéig ajánlást nyújt be egy áttelepítési programra. Ennek értelmében 2015-2016-ban, országkvóták mentén összesen 20 ezer, az EU-n kívüli menekülttáborokban várakozó menekültön „osztoznának” a tagországok, (a rendszer alól kivételt élvezhet – ha él ezzel – Nagy-Britannia, Írország, és Dánia, amelyeknek szerződésben biztosított kimaradási lehetőségük van bel- és igazságügyi intézkedésekből).
A kvótákat a tagországok hazai összterméke, népessége, a helyi munkanélküliségi ráta, valamint a korábban befogadott menekültek száma alapján határozták meg. A Magyarországra jutó hányad eszerint 307 fő lenne. Ez az összes menekült 1,53 százaléka.
A Bizottság egyébként az áttelepítési program idejére összesen 50 millió eurós támogatást biztosít majd a tagországok számára. Amíg a kísérleti projekt zajlik, Brüsszelben – bizottsági ígéretek szerint még az idei év végéig – kidolgoznak egy olyan, véglegesnek szánt elosztási mechanizmust, ami alapján a jövőben a beérkező menekült elhelyezése kapcsán eljárhatnak majd.
Az áttelepítési program ugyanakkor csak főpróbája lenne egy, a tagállamok közötti jogilag kötelező, ideiglenes áthelyezési programnak, ami nagyobb menekülthullámok esetén lépne hatályba. Ez az áttelepítési programmal szemben már jogilag kötelező volna minden tagállam részére, mégpedig az EU-szerződésnek a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozó 78/3-as cikkelye alapján. (Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Bizottság majdani javaslatáról minősített többséggel az EP-vel folytatott konzultáció után dönthet a Tanács).
Az áthelyezési program értelmében valahányszor az EU külső határain tömeges menekülthullám lépne fel, a tagállamok egy előzetes százalékos kulcs alapján elosztanák maguk között azokat a menekülteket, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak. Ez lenne a helyzet például minden szíriaival.
Magyarországnak az áthelyezési programban résztvevő menekültek 1,79 százalékát kellene befogadnia, hangsúlyozottan ideiglenesen. Tőlük ujjlenyomatot vennének és kizárólag a fogadó államban részesülhetnének hivatalos státuszban és élvezhetnének szociális támogatást. Ha a schengeni rendszeren belüli szabad mozgást kihasználva, azzal visszaélve más országokba mennének, akkor azok a tagállamok a Dublin-rendszer alapján visszaküldhetnék őket a hivatalos befogadás helye szerinti országba.
Az áthelyezési programnak két dimenziója van, az egyik rövid, úgyszólván azonnal határidőre szól és a jelenleg Olaszországba érkező menekültek tagállamok közötti elosztására irányul. A másik egy állandó mechanizmus lesz, és a jövőben előforduló tömeges exódusok esetén lépne működésbe, a már említett kulcsokkal.
A befogadandó menekültek konkrét száma mindig az aktuális vészhelyzettől és a menekülthullám által érintett emberek számától függ majd.
Még mindig az „azonnali” (ez évi) leendő intézkedés lehet a csempészhajók feltartóztatása és az embercsempészek elleni – részben katonai eszközökkel történő – eljárás. Ez utóbbi kidolgozásával az áprilisi EU-csúcs Federica Mogherini külpolitikai főképviselőt bízta meg, és ennek kapcsán fogalmazódott meg a csempészhajók „elkobzásának és megsemmisítésének” a deklarált szándéka is.
Ez utóbbi kapcsán Mogherini a szerdai sajtóértekezleten ismét megerősítette, hogy a kilátásba helyezett intézkedést nem szabad „Líbia elleni katonai műveletként” tekinteni, hanem szavai szerint éppen, hogy „az illetékes líbiai hatóságokkal együttműködve” kívánnak majd eljárni, biztosítva egyúttal a művelethez szükséges ENSZ-felhatalmazást is. (A főképviselő ez ügyben a napokban New Yorkban járt, megfigyelők ugyanakkor úgy vélik, hogy mindehhez – mindenekelőtt a „megsemmisítéshez” – nem lesz könnyű megszerezni az ENSZ-mandátumot, tekintettel a valószínűnek vehető orosz és kínai ellenkezésre.)
Ami viszont bizonyosság: jelen esetben egy, a Triton és a Poszeidon műveletet kiegészítő ESDP (azaz a közös kül- és védelempolitika keretében végrehajtandó) haditengerészeti akcióról van szó, amire Mogherini szerint már hétfőn rábólinthatnak a kül- és a védelmi miniszterek. A főképviselő hangsúlyozta, hogy erre az akcióra is a líbiai hatóságokkal együttműködve kerítenek sort, és szó sincs arról, hogy Líbia területén bármilyen katonai műveletbe kezdenének.
Hosszútávon a bizottsági stratégia egy négy pilléren nyugvó új menekültügyi rendszer elfogadását ajánlja. Fontos része ennek, hogy különböző intézkedések révén csökkentsék a migrációt kiváltó, illetve lehetővé tevő okokat és feltételeket. A már korábban jelzett terveknek megfelelően európai migrációs összekötő tisztviselőket küldenek majd kulcsfontosságú harmadik országokba; mi több, Nigerben – az egyik kiemelt jelentőségű tranzitország – menekültügyi fogadóiroda felállítását is tervbe vették, (az utóbbi megvalósításának a határideje 2015 vége).
További fontos intézkedés lehet a FRONTEX jogalapjának módosítása (megerősítve az ügynökség szerepét), valamint fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási együttműködés a potenciális forrásországokkal, (így az észak-afrikai országokkal, valamint Szomáliával – erre a térségre a javaslat 30 millió euró fejlesztési programot szán mindennek keretében).
Szintén a hosszútávú intézkedések részeként szorgalmazza a bizottsági anyag a közös menekültügyi politika erősítését, így mindenekelőtt a közös európai menekültügyi rendszer teljes mértékű, koherens végrehajtását, valamint az ehhez szükséges feltételek biztosítását, beleértve a migránsok szisztematikus azonosítását (köztük az ujjlenyomatvétel intézményesítését).
Az utóbbit a jelenlegi Dublin-2 rendszer vonatkozó előírásai miatt egyebek között Olaszország vonakodik végrehajtani, mivel attól tart, hogy így „nyakán maradhat” minden nála beléptetett menekült. Frans Timmermans ennek kapcsán sietett is hangsúlyozni, hogy – miként az írott anyag is utal rá – elkerülhetetlen lehet a Dublin-2 felülvizsgálata, (ez utóbbi értelmében ma minden menekültet az „érkezési országban” kell regisztrálni, akik ha más tagállamban illegálisan tűnnek fel, akkor a „regisztrációs országba” visszatoloncolhatnak).
Timmermans emlékeztetett, hogy jelenleg öt tagállam osztozik a menedékjogi kérelmek 72 százalékán, ami mai formájában nyilvánvalóan fenntarthatatlanná teszi a dublini rendszert. (Tavaly 625 ezren kértek menekültstátuszt illetve menedékjogot, közülük 200 ezren Németországban, 43 ezren Magyarországon. Az utóbbiak elsősorban Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeztek.)
Végül, még mindig a messzebb tekintő intézkedések részeként a bizottsági stratégia hangsúlyozottan sürgeti a harmadik országbeli bevándorlók legális munkavállalását lehetővé tevő „kékkártya-rendszer” felülvizsgálatát és reformját. (Ez utóbbi aspektust az áprilisi csúcson nem vitatták meg, de Jean-Claude Juncker már a csúcsot követő záró sajtóértekezleten értésre adta, hogy bizottsági részről mindenképpen napirenden akarják tartani a kérdést.)
A szerdai sajtóértekezleten több kérdés firtatta a Bizottság véleményét arról, hogy a brit kormány már előzetesen bejelentette: London biztos nem kíván csatlakozni a stratégiában foglaltakhoz, így mindenekelőtt a kötelező kvótarendszert minősítették elfogadhatatlannak.
Timmermans a brit álláspontot firtató kérdésekre válaszul diplomatikusan csak annyit mondott, hogy „várjuk meg előbb azt, mi lesz a brit kormány álláspontja, ha majd elolvasták a jelen javaslatot”.
A holland bizottsági alelnök egyúttal visszatérően megerősítette, nincs arról szó, amit több előzetes sajtóértelmezés tudni vélt, hogy ugyanis az új migrációs stratégia „be akar majd fogadni minden bevándorlót”. Szerinte csak a „tényleges menekült státuszt” érdemlők maradhatnak majd az Unióban, a többieknek „vissza kell térniük”, csak így lehet hiteles az uniós politika. Amihez Avramopulosz annyit tett még hozzá, hogy a kitoloncolásnál minden esetben törekednek majd „a humanitárius szempontok” tiszteletben tartására.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Friss kommentek