Ismert, hogy bepereltek, pernyertes lettem és érzésem szerint - a kissé elszontyolodott párttitkárok - rossz híremet próbálják kelteni Bicske önkormányzatának politikai vezetése részéről az önkormányzat hivatalos honlapját felhasználva erre. Azt írják pótcselekvésükben, hogy valótlant állítottam, miközben csak tévedtem valamiben, amit helyre is igazítottam.  

Két cikket kifogásoltak felperesként - a véleményét bátran vállaló bicskei lakos ellen tavaly nyáron, a városházáról&pártbizottságról elindított ügyben. Két cikk miatt pereltek. Csak az egyikben állott valami, ami olyannyira nem stimmelt, hogy számomra, a pernyertes számára alapvetően kedvező  jogerős ítélet szerint is korrekcióra,  helyreigazításra volt szükség. Ezt meg is tettem úgy, ahogy előírták.

Ennek 30 napig kell elérhetőnek lennie a blogomon. Megfordult a fejemben, hogy maradhat tőlem akár addig is, amíg a blogom létezik. Igaz, Tessely Zoltán nem igazította még helyre pl. a bicskei tápszergyár sokmilliárdos beruházásról és sok száz munkahely megteremtéséről szóló agitprop bejelentéseit, amit valamelyik kampányban engedett meg magának. Nem is fogja. Ő megteheti. Pedig csak azt kellene mondania: tévedtem.  

Nem szerepel a város hivatalos honlapját díszítő szomorú pótcselekvésükben az sem, hogy 1 millió forintot és annak kamatát követelték tőlem, amit mint alaptalan követelést utasítottak vissza a bírák - mind első fokon, mind másodfokon! Mind Székesfehérvárott, mind Győrött. Itt és Ott.

Ez természetesen nem szerepel a perről szóló szerény posztjukban, amit úgy vélem, saját maguk kárpótlására írhattak meg - sóhajtozva. 

Nincs a szövegükben az sem, hogy 105 ezer forint perköltséget lesznek szívesek és kénytelenek megfizetni nekem, a pernyertesnek.

Nem tartják fontosnak közleményükben, hogy ezt pontosan milyen keretből fizetik, érint-e közpénzt baklövésük, vagy vállalják-e például csinos, bőven havi félmillió fölötti közpénzes tiszteletdíjaikból.  (Dehogy. Hová gondolsz? - a szerk.)

Nem szerepel a szövegükben az sem, hogy az önkormányzat  személyiségi jogának megsértését akarták rám húzni, amit szintén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársának, dr. Baltay Levente ügyvéd kiváló jogi képviseletében sikerült elhárítani,  mert mindkét fokon visszautasították keresetüknek ezt az alaptalan állítását.

Szövegükben, persze, szerepel a nevem és a személyiségi joguk megsértése, de az nem, hogy ezt a Bíróság "visszaadta" nekik. Továbbra is kriminalizálni, kompromittálni óhajtanak ezzel a kommunikációval.  Mivel nem vagyok menedékkérő, s van hajlékom is, korlátozott fantáziájuk és szerény kreativitásuk közleményük alapján eddig terjedhetett. Leírják, hogy miért pereltek, de azt már nem merik, hogy el is lettek utasítva mindkét bíróságon, senkinek nem sértettem a személyiségi jogát akkor, amikor elmondtam véleményem.  Ez ám a példamutató tisztesség! Gratulálok.

Nem lep meg különben, ugyanúgy féligazságokkal operálnak. Mint a politikában általában. Azt fújják nagyra, ami nekik jó és azt a részt söprik szőnyeg alá, arról nem beszélnek, ami nem szolgálja érdekeiket. Mindeközben az igazságról szónokolnak, tisztességről és becsületről.    

Nem szerepel a város oldalán álló próbálkozásukban az sem, hogy ők ezt kérték: tiltsanak el engem az általuk vélt tevékenységemtől, amit szerintük én folytatok. A Bíróság ezt úgy elutasította első és másodfokon egyaránt, hogy attól koldult a felperes, mert nem talált az ügyben vagyis munkáimban semmi olyan rendszeresen elkövetett vétket, amitől engem el kellene tiltaniuk.  

Nem szerepel továbbá:  a helyreigazítás egy változatát saját magam ajánlottam fel már első fokon, az első tárgyaláson. Nem fogadta el az önkormányzat képviselete. Ez lényegében úgy kezdődött az erre a pár percre szünetet elrendelő - mediációt, megegyezést  szorgalmazó bírónak is köszönhetően, hogy valóban tévedtem, a tévedésem nem volt szándékos, bocs, kérem azonnal jelezzék a továbbiakban az olvasók érdekében, ha hibázom, legalább egyeztessünk stb. Ebből nem lett semmi. De az első fok még csak helyreigazítást sem írt elő. De a jogerős ítélet előírta, hogy milyen  szöveget kell megjelentetnem 30 napra, aminek teljesítését megkezdtem. 

Ha az elsők az egyenlők között nem a bíróságra loholtak volna azonnal, mint akiknek muszáj, ahogyan azt tették, hanem velem próbálják megbeszélni a differenciát, az több szempontból, az önkormányzatnak  is előnyösebb lett volna. Például nem lesz pervesztes az önkormányzat és nem kerülne a városnak 105 ezer forintjába egy ötsoros szöveg közlése egy kültelki blogocskán közpénzből

Mediációnak nevezik ezt a hanyatló Nyugat-Európában a valóban polgári társadalmak, tetszik tudni ott a nagy közházakban, amikor a jogi utat a legvégső esetre hagyjuk. Nem terheljük egyből sem magunkat, sem a bíróságot, sem mást, hanem a megoldást keressük józan ésszel.  Egy egyszerű előzetes helyreigazítási kérelem, egy kóbor sms vagy emil elég lett volna. De ők perelni akartak, hogy megmutassák a hatalmas buzgóságukat. Ahogy egy barát ugratott: régen a házmesterek jelentgették fel a környéket, ma már a polgármesterek jelentgetik a település lakóját? Milyen világot élünk? Vagy ez a fejlődés?

Mert bizony engem Pálffy Károly polgármester aláírásával pereltek be. Meglepetés valójában nincs.

(Jól van, tudom én, hogy - sarkítva - az lenne a jó megoldás, ha feszt ünnepelném őket - mint ismert kiadványok és blog teszi, és nem hogy írni, de még gondolni sem mernék semmire, amit előtte nem beszélek meg velük kétszer - a szerk.) 

Először is az a természetesen nem bicskei - dehogy! - vagy nem Bicske környéki - ááá -, hanem budai ügyvédi iroda, aminek az önkormányzat becslésem szerint havonta kb. 400 ezer forintos álltalányt fizethet az önkormányzat büdzséjéből, vagyis a mi pénzünkből, foglalkozhatott volna helyettem egészen más, előremutatóbb  üggyel is, ami a városlakók szempontjából ezerszer fontosabb. 

Részletkérdés, de első fokon Székesfehérváron egy XII. kerületi, másodfokon  Győrben egy II. kerületi címen jegyzett ügyvéd képviselte az önkormányzatot. Lépésről lépésre megismerem a teljes Kamarát. Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek

Tudtommal egy ügyvédi iroda, ha elhárít bármilyen  anyagi követelést, amit egy önkormányzattal szemben támaszt az ellenérdekelt fél, akkor jelentősnek mondható, de a hazai mindennapokban megszokott mértékű sikerdíjat is kap. Premizálják. Ez kb. 20-40% lehet - és ezt csak azért vetem fel, mert  azt nem tudhatom, hogyha az önkormányzat a pervesztes, mint jelen esetben, akkor a perköltséget kinek kell megfizetnie.

Jómagam június 20-án vettem kézhez az ítéletet, ami előírja, hogy 15 napon belül meg kell fizetniük a 105 ezret. Mivel ez a 15 nap tegnap letelt és a 105 ezer Ft sehogy nem jött meg, levelet írtam a jegyző úr nyilvános e-mail-jére, szíves tájékoztatását kérve, valamint számlaszámom benyújtva. Gyors választ adott. Azt írta, hogy "Bicske Város Önkormányzata 2018.07.02. napján értesült az ítéletről, ezért a 15 nap ettől a dátumtól számítandó. Biztosíthatom, hogy az ítéletben előírt határidőn belül kerül sor a perköltség átutalására." 

Rendben. Köszöntem.  Azt már nem írtam meg tegnapi válaszomban, hogy laikusként is biztos vagyok abban, hogy egy Ítélőtábla bírói tanácsának ítéletét nem 10-12 nap különbséggel küldik ki a peres feleknek, hanem egyszerre adja postára őket, mert a felek egyenlőek a Bíróság előtt.  Tudom, hogy a jegyző nem is állította, hogy nem így volt. Jómagam például úgy rendelkeztem, hogy az ügyben minden küldeményem a TASZ-hoz érkezzen. Június 20-án át is vették az ítéletet, aminek digitális változatát azonnal, még aznap megkaptam, ügyvédemnek és dr. Szabó Attila jogásznak köszönhetően, Szabó Attila az én ügyemben végig koordinált kezdetektől mindenben.

Jómagam nem fizettem ám a képviseltemért havi sehány százezret senkinek. Semmilyen prémium és sikerdíj nem volt feldobva anyagi motivációnak, a TASZ minden ellenszolgáltatás nélkül képviselt engem, igen, engem, aki magyar állampolgárként még élni merek a véleménynyilvánítás és a szólás (talán napjainkban erodálódó) szabadságával. Az ítéletet azon a napon továbbították hozzám, amikor ők megkapták.

A TASZ így ír magáról: "1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon mindenki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben."

Hogy a jövőben milyen ítélet születne, hagyjuk. Látom, amit látok. Örülök ennek az ítéletnek, ha nem is rajongok érte. Egy polgári perben többnyire a nyertes is vesztes - mondta egy igen bölcs, kertész barátom -, mert ez azt jelenti, hogy nem volt más megoldás. Ezúton kérem tehát a felperes közintézmény választott és felelős vezetőit, próbálják méltón megemészteni a történteket - veszteni tudni kell - és vonják le a következtetéseket pervesztesként és törekedjenek jó megoldásokra a jövőben: konzultáljanak a lakossággal, ha valami gondjuk van, mert állítólag ők a lakosság szolgálatában állnak...  Mintha az elveszített meccs után csak azt a gólt írnák az eredménybe, amit ők szereztek. Finoman szólva sem bontották ki a teljes igazságot, hogy egy klasszikust idézzek.  Ha pedig kommunikálnak pervesztésükkel kapcsolatban, kérem, ne hallgassanak el semmit, mert morális, erkölcsteológiai értelemben az elhallgatás nem más, mint lappangó hazugság.

Legtovább érni a teljes igazsággal lehet.

Izing Antal          

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.