A bicskei Vajó Zoltán neve ugyan lajosmizseiként szerepel, de ha majd észreveszi, tekintheti akár elismerésnek is, hogy a Kecskeméti Járásban is helyinek akarják nevezni.
A kis tévesztés valószínűleg azon alapszik, hogy a Zoli által is irányított Kuvasz Központ mizsei, pontosabban Kecskeméti Járásban a homokhátságon,  ma már részint idegenforgalomból élő tanyavilágban működik.   
Vajó Zoltán veretes magyar nyelven megírt regés regényét az első kuvaszról, megjelenése idején mutattuk be a bicskeiek blogján. 

"...ősmesét mondok hát néktek, 

s emlékeitek közt őrizzétek, 

hogy ne legyen megsárgultan szélbevesző

az igaz szó...."

Aki szeretne a könyvből, csak szóljon, van még pár darab, kb. annyiba kerül, mint egy regény és a vásárló támogatja a Kuvasz és Mi munkáját. 
Íme a cikk a Petőfi Népéből:
Nemcsak a kutyák küllemét, hanem őrző-védő ösztönüket és egészségi állapotukat is értékelték a Lajosmizsén szombaton első alkalommal megrendezett Gyémánt Kuvasz Kupán.

A kuvasz a magyar kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájőrző, valószínűleg még a honfoglalók hozták be a Kárpát-medencébe. Az Árpád-korban a a kuvaszokat tartották a legalkalmasabbnak a bölények vadászatára, Mátyás király is kedvelte őket, udvarában a fehér kutyákat hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. Ám leginkább mint a nyájak határozott és megbízható védelmezőiként lettek közkedveltek, majd a szilaj állattartás megszűnésével immár a tanyáktól tartották távol a ragadozókat, tolvajokat. Még a múlt században is harminc-negyvenezer volt belőlük hazánkban, mára azonban drasztikusan lecsökkent a számuk, körülbelül kétezer kuvasz lehet jelenleg Magyarországon. A fajtát egyébként – a többi magyar pásztor-és vadászkutyával együtt – tavaly a hungarikumok közé emelték.

A fajta megmentése vezérelte Vajó Zoltánt, a kuvaszokat rajongásig szerető, egyébként pszichológus végzettségű lajosmizsei üzletembert, amikor 2014-ben elindította A Kuvasz és Mi Alapítványt. Céljaik között szerepel a kuvaszok rendkívüli ősi képességeinek megőrzése, a fajta ismertségének, népszerűségének és elterjedtségének növelése, a bajba került, gazdátlan kuvaszok megsegítése és a törzskönyves és a törzskönyv nélküli kutyák tulajdonosainak összefogása és képviselete is. Nem mellesleg szeretnék eloszlatni a fajtát máig körüllengő előítéleteket – kiszámíthatatlan, indokolatlanul agresszív, öregkorára megbolondul – is, és bebizonyítani, következetes és jó kiképzéssel, neveléssel, sok odafigyeléssel, szeretettel teljesen kezelhető, családbarát kutyává válik, aki odaadóan, keményen védelmezi gazdái testi épségét és házát, kertjét.

HIRDETÉS

– A kuvaszok nagyon jó intellektussal rendelkeznek, önállóan gondolkoznak, nem gépiesen teljesítik a parancsokat, és képesek saját maguk dönteni, ha a helyzet úgy kívánja. Ez visszavezethető arra az időszakra, amikor még pásztorkutyaként napi taktikai csatákat, sőt élet-halál harcot kellett vívniuk a farkasokkal, medvékkel. Hihetetlen nyugalmat adnak imádott gazdájuknak, aki a kuvasz mellett tényleg biztonságban érezheti magát – mondta Vajó Zoltán. Hozzátette: az idegenekkel, ragadozókkal szemben szükséges agresszió mellett az emberrel való sok évszázados együttélés során a fajtában kialakult a gazda és a család iránti simulékonyság is. A kuvasz az „övéire” – így a gyerekekre és akár a vele egy fedél alatt lakó macskákra is – falkaként tekint, és óvja őket minden támadástól. Lehet, hogy a kerítésnél tombol, ha valaki elmegy az utcán, de ha jól nevelt, a család felé kezesbárány, ugyanúgy várja a dicséretet, simogatást, mint más ebek.

– Nagy amerikai kutyás portálokon minden évben bekerül külleme alapján a top tízbe, őrző képességeinek pedig csodájára járnak. Nagyon büszkék lehetünk erre a fajtára, sokkal jobban kellene rá vigyázni – véli Vajó Zoltán.

Nemcsak a makulátlan bunda és a tartás számított

Lajosmizsén, a tanyavilágban található Kuvasz Központban olyan versenyt szervezett Vajó Zoltán, amely eltér a nemzetközi szervezet, az FCI elveitől. Azaz nemcsak a szépségre koncentráltak, hanem kiemelten figyelték, hogy a benevezett kutyák mennyire vannak birtokában az ősi őrző ösztönnek, hiszen „ettől kuvasz a kuvasz”, ám gyakorolni kell őket, különben ki fognak veszni a fajtából. A harmadik szempont pedig a szervezeti szilárdság, azaz az egészségi állapot volt. A Gyémánt Kupának további különlegessége, hogy törzskönyv nélküli ebek is részt vehettek rajta.

Összesen 14 kuvasz érkezett gazdájával Lajosmizsére, volt, aki egészen messziről, Zalaegerszegről vagy Szerbiából jött el a megmérettetés kedvéért. Vadóc, Bendegúz, Jeges, Gyöngyvirág, Kuruc, Csatár, Mese, Nomád, Pihe és társaik először a küllemi bírálaton estek át, majd következtek az izgalmasabb feladatok. Miután egy közös sétával felébresztették a falkaösztönt, a kutyák és gazdáik félkörben felsorakoztak, majd hirtelen érkezett a hangosan kiabáló, kezében bottal hadonászó csibész. Hogyan reagál a kuvasz az őt és gazdáját ért támadásra? – ezt volt a teszt lényege, és laikus szemmel úgy tűnt, a kutyák többsége jól vizsgázott. A tíz perccel korábban még békésen ücsörgő kuvaszok nekiestek a biztonsági okokból nyilván jól kipárnázott Simon József okleveles kutyakiképzőnek, volt, amelyik a karját vagy a lábát is megkapta, és bizony gazdáiknak nem kis erőfeszítésébe került kézben tartani a pórázt.

– A mulyaság, a gazda mögé visszahúzódás természetesen nem megfelelő magatartás egy kuvasztól, az a jó, ha mint a rakéta hatvan fokban felfelé kilő – magyarázta mosolyogva Vajó Zoltán, hozzátéve: szakértő szemmel nézve azért jópár kutya hozzáállásával volt baj, ők nem tanúsították a kuvasztól elvárt hevességet.

A terület-és vagyonvédelmi képességeket is vizsgálták, ennek során a csibész a kutya gazdájának táskáját, pólóját próbálta elemelni a kennelből, ezt kellett megakadályoznia a kuvasznak. Itt is csak a versenyzők fele szerepelt jól, a kilenc felnőtt kutyából öt is hagyta, hogy a tolvaj megkárosítsa gazdáját, négy viszont elriasztotta a csibészt. És volt még egy szituációs próba, Simon József azt játszotta el, hogy az utcán egy elfajult vita során rátámad a gazdira, akinek megvédése természetesen hű négylábú társára várt.

A Gyémánt Kuvasz Kupát végül nem osztották ki sem a kanok, sem a szukák között, mert Vajó Zoltán megítélése szerint egyik példány sem felelt meg ennek a szintnek. A 23 hónapos Vadóc, törzskönyvi neve szerint Fehér-Morcos Olívia (tulajdonosa az abonyi Juhász Géza) viszont 94 százalékos teljesítménnyel zárt, és ha a gazdája a címhez szükséges egészségügyi szűréseket 60 napon belül elvégzi, megkapja a kupát.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.