Az Ady u. 11. szám alatti épület, az egykori Gyermekvédő Liga kicsiny, neobarokk, valamiért Észak-Itáliát vagy legalábbis régi filmek helyszíneit idéző, erkélyes épülete - nagyon szép külsőt kapott a felújítás által.




A munkát - alvállalkozóként! - ugyanaz a bicskei cég végezte, aki a bölcsődén jelenleg is dolgozik még.

A kivitelkező fővállalkozó nem helyi cég, hanem egy Esztergomba adózó, esztergomi székhelyű cég.

Az esztergomi kivitelező fővállalkozó tulajdonosa (csupa véletlenül) ugyanaz a személy, akinek a tervezési munkákat végző cégnek is (részben) gazdája. A tervező cég bicskei székhelyű, egyik tulajdonosa bicskei, de a másik tulajdonos, aki az esztergomi kivitelező fővállalkozó céget is tulajdonolja, szentendrei. Kérdésünk az önkormányzat választott vezetői felé, akik törzsolvasóink:

"Nem volt-e ezáltal sokkal könnyebb nyerni, mint másnak, mert ez a kivitelkező  feltételezésünk szerint pontosan ismerhette a tervet, költségvetési kiírást, talán még a kivitelezés becsült költségét is ő állapította meg, a saját terveiből?"

Ez a tervező cég korábban és most is, jelentős összegű megbízásokat kap(ott) Bicske vasútállomás tervezésével kapcsolatban is. De ők tervezték részben EU-pályázati alapon a városháza, az r.k. templom újítását, a Hősök tere tervei is tőlük valók, energetikai korszerűsítési terveik készültek az iskoláról, az uszodáról. Az Aradi utcai jelenlegi napközi otthon és  a Roma Tanoda újratervezését is ők tervezték.

A kivitelező fővállalkozó cégnek - amiben részben ugyanaz a tulajdonosa mint a tervező cégnek - mégis ún. faktorálással - önkormányzatunk rendszeresen fizette a költségeket. Az Európai Unió-s hátterű Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatból, egyszerűbben szólva uniós forrásból - ez nem lehetetlen.

Vagyis nem úgy történt, ahogy tőkeerős cégek esetében szokás szép nagy megrendelések esetén. A sikeres, elismert cégnek ugyanis nem jelent likviditási problémát a bicskei bölcsőde 100 milliós felújítása, sem a nagyon furcsa, kultúrkúria nevet kapott kastély utcai villa 80 milliós felújítása.

A bölcsőde felújítása és bővítése mintegy 100 milliós összeg volt. Hallani, hogy több képviselő is soknak találta ezt és a toldásokat, pontosabban egyikük azt mondta, hogy ebből akár újat is lehetne építeni. Ami a jelenlegi önkormányzati vezetés részéről már egyszer tervezve volt, felvetődtek építési helyszínek is, végül csak szép ígéret maradt.  

Más téma. Nem ismert, hogy ki volt az a "névadó", aki Pesthidegkútról, a II. kerületi Templom utcából, Bicskére importálta ezt az egészen durva Bicskei Kultúrkúria nevet. Ez inkább egy szolid, egy emeletes villa, mintsem kúria. Városi épület, kis telken. 1990 előtt kultúrnak neveztük a kultúrházat, amiről nagy nehezen tudtak 90 után leszoktatni minket a népművelőből lett művelődésszervezők, ma már a kultúr nevet alig hallani.

Pesthidegkúton egyébként Klebersberg Kultúrkúria a teljes név. Egyszintes kis klasszicista épület timpanonnal, oszlopokkal. Jobban hasonlít a kúriára az a kis-kastély. Valószínűleg a "politikusi" megfelelési kényszer, ami elfogadtatta ezt a kúria nevet minálunk. De ha már Klebersberg: a Klebersberg Ház is szebb, ízlésesebb, egyszerűbb lett volna, nem kellett volna tuningolni. 

Mellesleg a kúria eredeti jelentése építészeti értelemben az udvarház. Ezt pár hektár park majd közép-nagy méretű birtok övezi.
Szerény asszociációs bázisom alapján a kúria szó esetén egy kedves költő, a niklai remete kúriája jut eszembe.  Keressenek képet  Berzsenyi Dániel niklai otthonáról, az azért kicsit más.

Vagy éppen a Legfelsőbb Bíróság jön be, mint Kúria, ami az 1848-1949 között működő bíróság, a Magyar Királyi Kúria utódjának tekinti magát. Ahol minden eldől, ahol nincs helye fellebbezésnek.

Jó hír azonban, hogy nem neveztek ki még kultúrfelelőst a kultúrkúriára....

De mindegy a név. Lényeg, hogy kész. De azért itt a nagy nemzeti konzultáció farvizén evezgetve, nem lehet, hogy megért volna egy kis helyi érdekű közös gondolkodást a névadás - erőltetett förmedvények helyett?!

Részemről Stefánia Villának neveztem volna, amit a nép egy idő után így becézett volna: "megyünk a Stefibe".
"A „Stefánia" Gyermekvédő Liga székháza 1930-ban épült, egyemeletes neobarokk stílusban. Érdekessége a toronyszerű lépcső-ház csigalépcsővel, az emeleti részhez tartozó terasszal. Stefánia, belga királyi hercegnő, Rudolf trónörökös felesége volt az Osztrák-Magyar Vöröskereszt Egylet Elnöke. A bicskei egyesület első elnöke dr. Knoll Andor. Az épület volt lakóház, orvosi rendelő, öregek napközi otthona." (Sulinet)

Lényeg, hogy az épület szép. Európai. Magyar. Bicskei. Jól dolgozott a bicskei alvállalkozó, a külső ezt mutatja. Őrizze is meg állagát az épület minél tovább. Az sem lett volna baj, ha a bicskei kincs reneszánszát ismert bicskei szakember tervezi, egy az egyben bicskei, Bicskére adózó cég végezheti a kétkezi munkát is, kihagyva a szintekből egyet, kihagyva ezzel a fővállalkozó profitját. Remek lett volna, ha az önkormányzat választott vezetése idáig saját magától eljut. 

Ha a mostani választott önkormányzati vezetők ellenzékben tapasztalták volna ezt a jelenséget, vajh mit mondtak volna hatalmas társadalmi és hazafias lelkiismeretük feltétlen parancsára? Rendben találták volna? 

ia

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.