Egy februári, nyilvános, helyi tv által is felvett, a weben közreadott önkormányzati képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve van ezen a linken.

Ennek 20. oldalán egy képviselő azt kérdezi a velem szemben indított pert vesztő bicskei önkormányzat polgármesterétől (amit egy cikkemben magam is feszegettem már): vajon ki fizette ki nekem, a pernyertesnek, a másodfokú jogerős ítélet alapján járó 105 ezer forintos perköltséget?

Közpénzből fizették? Bicske vagyonából való? Vagy az engem bíróságra citáló nem túl okos polgármesteri döntés következtében Pálffy Károly vállalta a felelősséget és saját zsebből fizetett az elvesztett per után?
Ha nem is pontosan így, de lényegében ezt kérdezte februárban, testületi ülésen egy képviselő is Pálffy Károlytól. Ez van a jegyzőkönyv 20. oldalán.

Arra, hogy ki állta a perköltséget először a polgármester nem válaszol. Úgy vélem, próbálja kerülni a válaszadást a kényes kérdésre... A képviselői kérdésre adott kitérő válasz szerintem szánalmas magyarázkodás a közpénz felesleges kidobása a fényes polgármesteri iroda ablakán című történetben. Valamint a bíróság terhelése.

Itt elismétlem azt a tényt, hogy Pálffy Károly oly szaporán szaladt a bíróságra, mintha utasították volna rá, ahelyett, hogy előtte egyeztetni próbált volna velem egy mediációs levélben vagy egy kóbor sms-ben. Erre sem volt képes a nemzeti együttműködésben.  

Majd azt a valótlanságot állította a februári testületi ülésen - elmondta a helyi  nyilvánosság előtt, állítólagos felelős vezetőként, hogy én nem nyertem és a pernyertes voltom híre részemről a Bicskei Szó olvasóinak a félrevezetése.

Szerinte az önkormányzat nyert. Szerinte én hamisan tüntetem fel a jogerős bírói döntést. Szerinte  "Az nem igaz, hogy elvesztették volna a pert." Nem tudom, hogy ezt ki mesélte be neki.  

Amennyiben Pálffy Károly nyereségként élte meg, hogy Bicske Város Önkormányzata vezetőjeként utaltathatott  bankszámlámra a város vagyonából 105 ezer forintot mint pervesztes - hát akkor lelke rajta. 

Bevallom, nagyon szeretném, ha a város által alkalmazott jogtudók egy szíves és részletes szakmai beszélgetésben segítenének értelmezni Pálffy Károlynak a pernyertesség-pervesztesség fogalmát.

Annyit magam is tehetek az ügyért, hogy a forrást is linkelve behozok ide valamit, olvasgasson az elöljáró:  

"A PERNYERTESSÉG ÉS A PERVESZTESSÉG • A (...) perköltség tárgyában hozott döntés a pernyertességgel és a pervesztességgel van összefüggésben.  (...). A törvény más rendelkezéseivel összhangban a felperest akkor lehet pernyertesnek tekinteni, ha a bíróság a kereseti kérelmének helyt adott, és az alperest a keresetben foglaltaknak megfelelően marasztalta. Az alperes pernyertességéről akkor beszélhetünk, ha a bíróság a felperes keresetét elutasítja." 

Két ügy miatt támadtak. Az egyikben egy helyreigazítást egy nem szándékosan kialakult tévedésem miatt becsülettel közzétettem, ami most is elérhető blogomon, pedig az ítélet csak 90 napos időtartamot kért. A lényeg azonban az, hogy az önkormányzati keresettel ellentétben a Törvényszékek bírói tanácsa szerint egyáltalán nem sértettem meg az önkormányzat személyiségi jogait, hírnevét, semmit. Mert ők ezzel támadtak. Extrém magas összeget, 1 millió forintot és annak éves kamatait követelték tőlem kártérítésként, ezt a követelésüket utasították el a bírák és tartották teljesen alaptalannak a Tisztelt Törvényszékek Székesfehérvárott és Győrött meghozott ítéletükben egyaránt.

Ahogy Pálffy Károly polgármester köntörfalaz, mellébeszél, kertel, ködösít és maszatol - ez szerintem is egészen elképesztő szellemi igénytelenség  egy közszolgálati jogviszonyt betöltő személy részéről.  

Ebben a posztban benne van, hogy pontosan mit is mondott, hogyan is döntött a bíróság. Ez még mindig elérhető itt, a Társaság a Szabadságjogokért honlapján. 

Esetleg belinkelhetném az első és másodfokú ítéletet és kiemelném, hogy a másodfokú ítélet is az én javamra döntött és állapított meg perköltséget jogerős ítéletében.  
Jogi alapismeret: perköltséget a pervesztes fizeti a pernyertesnek. Kivételek lehetnek. De az eljárás esetünkben nem igényelt kivételességet semmiféle mozzanatban. Az elsőfokú ítélet még csak helyreigazítást sem írt elő az egyik témában.  

Csak és kizárólag abban az esetben érkezhetett meg hozzám az önkormányzat által utalt összeg, ha a bíróság engem, a beperelt alperest  tartott pernyertesnek, az önkormányzatot pedig pervesztesnek. Mert mint mondtam, a vesztes fizet a nyertesnek. Sajnos vagy nem sajnos, de így van. Nem bonyolult. 

Pernyertes alpereseként sem a követelt milliós kártérítést, sem a perköltséget nem nekem kellett fizetnem. Az önkormányzat fizetett pervesztes felperesként.  Elutasított, velem szemben támasztott magas követelésük miatt lett a perköltség is viszonylag magas, amit meg kellett nekem fizetniük. Ha jól tudom, minél többet követel a felperes, annál többet fizet, ha veszít. Ez azért van így, hogy kétszer is gondolják meg, mennyit követelnek a bírósághoz fordulók.   Egyfajta visszatartó erő ez. Fék.  

A 105 ezer forint perköltség fele részét mellékesen azonnal továbbítottam a TASZ-nak, mert ügyemben 1 milliót és annak éves kamatát követelte tőlem lakóhelyem önkormányzata; a TASZ teljesen ingyen és sikerrel képviselt engem is, mint minden olyan ügyfelet, akinek ügye ezen igazságért harcoló  civil szervezet profiljába tartozó. 

(Erről a polgármesteri halandzsáról tudtam már februárban is. De egészen elfoglalt más, még a jegyzőkönyvet sem néztem meg. Aztán el is felejtettem az egészet. Néhány napja egy olvasónk elküldte nekem azzal a jegyzőkönyv linkjét, hogy a 20. oldalát olvassam el és ne hagyjam szó nélkül. Mert hallgatás beleegyezés. Ez a véleményem. 10-én este Az ügy - avagy Normális Eljárás - című szatirikus drámát két részben nézem meg a Katonában. Hozzak jegyeket a perindítónak?!)     

Izing Antal 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.