2018. augusztus 15-én határozott (228/2018. (VIII.15.) arról a Képviselőtestület, hogy „Bicske Város Önkormányzat ösztöndíj pályázata helyi fiatalok támogatása céljából a 2018/2019. tanévre vonatkozóan” címmel pályázatot hirdet bicskei közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató diákoknak.

Mielőtt a pályázat rejtelmeibe beleásnánk magunkat, az első szót az Önkormányzat munkatársai érdemlik. Név szerint nem szeretném őket említeni, úgy is magukra ismernek. Köszönet illeti őket, hogy az elmúlt közel 12 hónapban végig rendelkezésre álltak, a maguk részéről mindent megtettek, segítőkészek és türelmesek voltak mindenben. Köszönet, mert valószínűleg nem én voltam az egyetlen diák, akinek szemet szúrt, hogy a 2018/19-es tanévre kiírt, havonta folyósítandó ösztöndíjból a tanévben kerek 0 Ft-ot láttunk. Ez pedig nem a munkatársak hibája. Ez rendszerszintű hibáról tanúskodik.

Az Önkormányzat kiírt tehát egy pályázatot, összesen 200.000 Ft-os összeget lehetett elnyerni, amit a pályázati felhívás szerint a 2018/19-es tanév 10 hónapjában folyósítanak, havonta 20.000 Ft-ot. Ez egy diáknak nem kis pénz. Aki beadja és elnyeri a pályázatot, számít rá. Fedezheti például az utazási költséget, kollégiumot, bármit. Emiatt pedig úgy gondolom, az önkormányzaton is nagy a felelősség, hiszen van egy tucatnyi, a kiírás szerint maximum 15 bicskei fiatal, akik számítanak az ösztöndíjra, de egész tanévben egy fillért se látnak belőle. Indokként hozta fel többször is az önkormányzat, hogy a keret, amiből finanszírozzák az ösztöndíjat, egy közös konzorciumi pályázat a Bicske és környéki hét település között. Ez érthetően megnöveli az adminisztrációt, minden település polgármestere alá kell, hogy írja a pályázatot, ami megnöveli az amúgy sem kicsi bürokrácia felemésztette időt. Úgy gondolom azonban, amikor egy járásközpont önkormányzata ilyen pályázatot ír ki, számítania és számolnia kellene ezekkel, s annak megfelelően vállal felelősséget a saját maga által létrehozott rendeletében leírtakra.

Cserbenhagyta tehát az önkormányzat a város pályázatot beadó diákjait, hiszen a tanév tartalma alatt és júliusban egyetlen utalásra sem került sor, csupán augusztusban, a pályázat beadási határidejének lejárta (2018. szeptember 14.) után cirka 333 nap (!), közel egy év kellett az önkormányzatnak ahhoz, hogy a pályázatok elbírálása után megtörténjen a visszamenőleges folyósítás.

De nem csak az elbírálási idővel és a tanévben teljesen elmaradt kiutalás nevezhető enyhén szólva is aggályosnak. Nem szociális, szimplán tanulmányi és tudományos teljesítmény alapján nyertem el idén másodjára a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat (régebbi, ismertebb nevén Köztársasági Ösztöndíj), szegedi egyetemistaként a Szeged Város Kiválósági Ösztöndíjat, a Nemzeti Kiválóság Programot, a Klebelsberg Ösztöndíjat, így elég nagy tapasztalatom lett abban, hogy is néz ki egy tisztességes ösztöndíjpályázat. Amellett, hogy olyanra még sosem volt példa életemben, hogy egy ösztöndíj elbírálására és kiutalására majd egy évet kelljen várni, a pályázat elbírálási körülményei is ködösek. Az önkormányzat a pályázati felhívásban nem tett közzé (szem)pontrendszert, pedig ezt többször is kértem tőlük e-mailben illetve postai úton is. Nem tudni, hány pontot ér a tudományos teljesítmény, példaképpen a folyóiratokban megjelent eddigi publikációim. A mai napig nem hozták nyilvánosságra, ki milyen közösségi és tudományos, szakmai eredményekkel, milyen szociális helyzet alapján nyerte / nem nyerte el az ösztöndíjat. Én legalábbis biztosan nem lettem értesítve ezekről. 200.000 Ft ösztöndíjasonként (15 fővel számolva ez 3 millió Ft!) pedig nagyon nagy közpénz ahhoz, hogy ezt megengedje magának egy önkormányzat. A bicskei pályázatot leszámítva eddig mind az állami, mind a szegedi pályázatoknál előre nyilvánosságra hozzák az egzakt pontrendszert, az elbírálás után pedig az eredményeket, pontszámokat. Néhol névvel, néhol egy egyedi kóddal. Ide kattintva például látható a minisztériumi Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj SZTE TTIK nyerteseinek listája, s tételesen elérhető, mire hány pontot kaptak a diákok, mi alapján történt az elbírálás. De ne menjünk messze, maradjunk az önkormányzatoknál: Szeged MJV a bicskeihez hasonló pályázatot hirdet 20-30 éve a 100 legjobb tanulmányi és tudományos eredménnyel rendelkező szegedi egyetemistáknak, ahol pontrendszert előre nyilvánosságra hozzák, az eredményeket pedig rögtön, az elbírálás után. 

Hiába nyertem el a bicskei ösztöndíjat, ezek a kérdések továbbra is bennem vannak, hát még egy olyan diákban, aki esetleg nem nyert. A fentiekben feltett nagy kérdőjelek - a rendelet, amihez nem tartotta magát az önkormányzat, a nyilvánosságra nem hozott pontrendszer, a cserbenhagyott bicskei diákok pedig káoszról, rendszerszintű hibáról - pályázatok elbírálásának és pénzek elosztásának átláthatatlanságról tesznek tanúbizonyságot. 

Izing Máté, földrajz-történelem tanárszakos hallgató

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.