A Bicske környéki motoros baráti társaság minden Bicskén és környékén élő ember védelmében úgy döntött, hogy egy garnitúra téli gumit vásárol ajándékba a mentőknek. Kutenics Péter mentőtiszt köszönetet mondott a Bicskei Életnek a mentős sorozatáért, amikor hírét vette ennek a példátlan eseménynek. Ugyanis a Bicskei Életnek abban az írásában, amelyben a lap a város téli gumi vásárlását taglalta, azt is jelezte, hogy a másik autón még mindig nincs téli gumi. A motoros baráti társaság olvasta a híradást és ekkor döntöttek mindannyian úgy, hogy ők is megteszik a mentőkért, ami csak tőlük telik.

2008. január 20-án délután 2 óra előtt többen is ott álltunk a Kastély utca közepén, szemben a mentőállomás kapujával és azt lestük "ezerrel", mikor és honnan érkeznek meg a motorosok. Ilyen erővel úgy 25 éve lestünk motorokat, (a zánkai strand parkolójában).

A Kossuth út és a Bem utca felől hallottuk meg őket, aztán az Ady utca Bem utcai végén megjelent egy szép kék Ural, a végében magyar zászlóval, oldalkocsijában 4 darab téli gumi. Körülötte a többi motoros kötelékben, a pilótáik persze mind bőrszerelésben. Megálltak az utca kastély felőli végén, hátuk mögött az a kapu, amely (ez most nagyon nem tartozik ide, de valamikor a kastély főbejárata volt, itt jött ki a gróf a hintóján, ez volt az épület barokk tengelye), szóval ez volt a csapat mögött, AKIKET SAJNÁLATOS HIBÁM VOLT MÁSNAK NEVEZNEM, MINT AMIK, ezer bocsánat mindenkitől! Ahogy azt lapunknak Vásárhelyi János elmondta, ez a MOTOROS BARÁTI TÁRSASÁG volt az, amely tavaly karácsonykor megjelent a gyermekotthonban, ahová pingpong-asztalokat, ütőket és labdákat vittek a gyerekeknek, és azután még meg is motoroztatták őket. De ha már a bicskei gyermekottonnál tartunk, Böjte Csaba árvaházairól se feledkezzünk meg, Dévára ugyanez a csapat már kétszer is elvonult jószívűségből. "Mindenkinek van egy kis hobbija, a miénk a motorozás. Az köt össze bennünket - mondta Vörös József -, járjuk az országot, rójuk a kilométereket, megnézzünk minden nevezetességet. Külföldre is szerveztünk túrákat, járunk Szlovákiában, Lengyelországban, Horvátországban, Olaszországban és egy gyönyörű utunk volt Erdélyben és végig a Duna partján Németországban.

Jártak már Déván, Csíkszeredán és tisztelegtek az Aradi vértanúk emléke előtt is.

Aztán a csapat onnan a kastély kapuja elől, beindul az udvarra, egészen bődületes érzés ott állni a mentőállomás udvarán, ahová 7 motor fordul be. Jó a hangjuk. Az oldalkocsiból kihelyezik a téli gumit, Vörös József köszönt mindenkit, kiemeli a támogatók fontosságát és arról is beszél, hogy mennyire fontos volt számukra a mányi motoros találkozó megszervezése. Egyébként hozzátartozik még útjaikhoz, hogy a motoros jószív, tavaly még a mányi óvodának is vitt ajándékot. "Idén sajnálattal hallottuk, hogy a mentőállomás is küzd anyagi problémákkal. Ezért úgy gondoltuk, hogy felszereljük a másik autót téli gumival."

Ez bizony szép és szomorú történet, van egy nem motoros, nerm mentős, inkább sajtós szemlélő, aki torokszorítónak mondja ezt a helyszínen. Azt vitatjuk, hogy ez most szomorú vagy torkszorító, megegyezünk abban, hogy mindkettő és abban is, hogy ez azért nagyon szép. Mégpedig azért szomorú ez így, mert amíg az egész ország tb-t fizet, létminimum esetén 35 ezer forintot vagy mégtöbbet, addig a mentőállomásra a motoros baráti társaság szállítja be az olyan alapfontosságú dolgot, mint a téli gumi, míg a korábbira Bicske vett. Ez meg szép. Miközben a reformnak nevezett (szigorúan a szerző véleménye a szólásszabadságban) káosz közepén széfeket tesznek a kórházi ágyak mellé, de úgy ám, hogy a kórházi igazgatók szerint az teljesen felesleges.Tragikomikus.

Szép ez a történet azért, mert vannak olyan baráti társaságok, akik képesek mindent félretéve segíteni annak, akik szerintük megérdemli. Ebben a csapatban ott van Pötördi Imre, Pötördi Lajos, Pleszkó János,Török Károly, Pál Tibor és felesége, Vörös József és felesége, Kiss Antal, Vaczula Zoltán, Liebig László ...és azok a motorosok, akik nem voltak ott az átadáson és még legalább ugyanennyien vannak.

Kutenics Péter mentőtiszt szép gesztusnak nevezte ezt az ajándékozást, de nemcsak szavakban, hanem a teljes mentős gárdán érzehető volt ez a derű. Péter azt ajánlotta fel a motorosoknak, hogy szívesen bemutat és megtanít a motorosoknak néhány mentési gyakorlatot, amelyre reméli, nem lesz szüksége senkinek, de ha igen, akkor bizony életet menthet.

Az események vége felé, mielőtt a motorosok és a mentősök, ez a két vagány csoport a társalgóba vonult volna, az udvaron a hátulról nyitott rohamkocsit lehetett látni egy, ahogyan bőrszerelésben lévő motrosok tekintenek be oda, mert Péter igyekszik mindent fontosat bemutatni.

Visz azért pár szükséges dolgot az a téli gumi, amit ajándékba hoztatok -- gondolom a távolból. És köszi.

Izing Antal

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.