Tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezett érintettek lehetnek magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egyaránt.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény tartalmazza a fenti érintetti kör számára a tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat, melyek nagy vonalakban az alábbiak:

I. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük, meg kell tartaniuk, illetve tartatniuk a tulajdonukban, használatukban lévő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. Kötelesek gondoskodni továbbá arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek is megszerezzék a tűzvédelmi ismereteket, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet, vagy tűzveszélyt.

II. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek szintén gondoskodniuk kell a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Így többek kötelesek a tűzvédelmi berendezéseket, készülékeket, felszereléseket, technikai eszközöket állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről gondoskodni, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

Ez utóbbi személyi körnek Tűzvédelmi Szabályzatot kell készítenie, ha – a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt – ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve fokozottan tűz és robbanásveszélyes besorolás esetén, valamint kereskedelmi szálláshelyeken. A Tűzvédelmi Szabályzathoz szorosan kapcsolódik az ún. Tűzriadó Terv, melyet külön jogszabályban meghatározott vállalkozásoknak kell elkészíteniük (pl. művelődési létesítmény), tehát nem mindenkinek.

Tűzvédelmi bírság akkor szabható ki, amennyiben:

- a tűzvédelmi szabályt megszegik úgy, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket,

- ha elmulasztják a tűzjelzéshez és tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, stb. karbantartását, vagy ellenőrzését, vagy rendeltetésétől eltérően használják ezeket,

- ha a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról,

- ha a kötelezettek nem készítik el a tűzvédelmi szabályzatot, illetve nem gondoskodnak annak megismertetéséről és betartatásáról,

- ha a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot ad a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan,

- ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik.

A bírság kiszabására az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, illetve bizonyos esetekben Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogosult. A bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, felső határa pedig, bizonyos kivételektől eltekintve 3 millió forint lehet.

A tűzvédelmi bírság megfizetése a megbírságoltat nem mentesíti a büntetőjogi, illetve a polgárjogi felelősség alól, valamint a létesítési hiányosságot ellensúlyozó, megfelelő védelem kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól sem. A bírság kiszabására a törvény határidőket állapít meg. Ennek megfelelően a tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított 3 hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő 1 éven belül indítható meg. Abban az esetben, ha a jogsértés folyamatos magatartásban áll, akkor a fenti határidőket a magatartás abbahagyásától kezdődően kell számítani. Ha pedig a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamilyen helyzetet vagy állapotot nem szűntetnek meg, akkor a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

Tűzvédelmi bírság nemcsak egyszer szabható ki. Ha a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak, akkor a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap elteltével ismételten kiszabható.

A tűzvédelmi bírság fontos bevételi forrást jelent egyrészt a tűzoltóságnak, másrészt a költségvetésnek. A bírság összegét a tűzvédelmi hatóság kezeli, de a hozzá befizetett összeg 50%-át folyamatosan, de legkésőbb minden negyedévet követő hónap 30. napjáig köteles átutalni a központi költségvetésben külön erre meghatározott keretszámlára. A fennmaradó 50% a tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat számlájára kerül, mely az önkormányzat költségvetésének részét képezi.

A tűzvédelmi bírságból származó bevétel csak meghatározott célokra használható fel, úgy mint tájékoztatási eszközök létesítésére, üzemeltetésére, tűzoltó célú szakképzéshez szükséges eszközök, felszerelések fejlesztésére, felújítására.

Lánglovagok

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.