A Bicskei Szó kéri a kritikus, építő, végiggondolt, emberséges hozzászólásokat, bennük valódi tartalommal, kérdéssel, információval, érvvel stb. A csoportokat és személyeket bántó, megbélyegző tehát színvonaltalan hozzászólásokat saját belátásunk alapján töröljük. Olyanokat írjunk le, amiket saját nevünkkel is vállalnánk a nyilvánosság előtt. - A szerk.
Idén nyáron Mányon a dolomitbányában új barlangot, tavasbarlangot fedeztek fel - értesült a Bicskei Szó. Örömmel adjuk ki róla a legelső hírt a 30 méter mély (a bicskei katolikus templom 38,5 m magas, na most 38,5 az már láznak is magas) és 70 méter hosszú képződményről, aminek felmérése és részletes vizsgálata ezután következik.
Sajnos a film már nem elérhető. Jó, hogy láthattuk.
Azért lehet ez különösen fontos felfedezés (az általam nagyra becsült) barlangász-kutató-körökben, mert itt dolomitos az alapkőzet, ahol ez nem jellemző valamint a környéken nincs ismert, jelentősebb barlang. A Vértes 115 barlangjáról írnak. Dolomitban és még kétfajta mészkőben alakultak ki. A max. hosszúság 130 méter, a max. mélység 72 m. Többségük - ez a lényeg - a 10 méter hosszúságot és mélységet sem éri el. Forrás: budai-et-al_2008_vertes_magyarazo.pdf
Mindezt csak sokatmondó kontrasztként idéztem.
A tetejébe ez itt egy tavasbarlang a föld méhében. Biztos vagyok benne, hogy az elsőként leereszkedő és sokat látott kutató barlangászok álla is leesett volna a látványtól, ha a kobakjuk szíja nem tartotta volna meg azt.
A barlangász barát és én is azt mondom, sosem hittem volna, hogy Mányon vagy közelben ehhez hasonló barlangot találnak, dehogy még tavasbarlangot is...
A bánya reakciója pozitív tantörténetnek tűnik. Ők jelenthették be a lejárati akna megmutatkozását, ahogy ezt muszáj is volt, sőt, a bánya építette biztosra a lejáratot az üzem területének biztonságát megőrizve.
A Nagyharsányi kőbánya esetéről hallottam hasonló jókat éppen 30 éve. Egy robbantás után fedezték fel a kőbányászok a Nagyharsányi-barlangot 1994-ben, aminek mai neve: Nagyharsányi-kristálybarlang.
Emlékszem László bányamester barlangjára is a Bükk-fennsíkon. Láttam a peremről a mélységben a felhagyott bányát. Amikor felfedezték, László bányamester vasúti talpfákkal takarta ki a bejáratot, hogy védje. Okosba' - ahogy ezt ma mondani szokás - ő nem állt le a bányászattal, de 30 év múltán barlangászoknak mutatta meg, hogy mit védett meg a jövőnek. Ezért nevezték el róla. Írok is erről egy kedves élményemről szóló régi riportomban, ami ma is jól szól.
hegység területén összesen 115 barlang található. Ezek zöme dolomitban, néhány közülük Dachsteini Mészkőben, illetve Szőci Mészkőben keletkezett. A járatrendszerek ismert hossza max. 130 m, legnagyobb mélységük 72 m. Többségük a 10 m hosszúságot, illetve mélységet sem éri el. A legtöbb járat a déli lefutású, dolomitban kialakult völgyekben található, amelyek a szivárgó vizek oldó és a dolomitra jellemző fagyaprózódás hatására keletkeztek. Formakincse alapján néhány barlang freatikus, ún. keveredési korróziós folyamat során jött létre (Gánti-, Borostyán-barlang), míg hévizes barlangot csak egyet ismerünk Vértessomló mellett (Vértessomlói-barlang). Viszonylag jelentős tektonikus hasadékbarlangok találhatók a Gánt melletti bauxitbányákban, a bauxit feküjét alkotó dolomitban. Ezek kialakulásának kora még nem tisztázott. Érdekesség, hogy egyedül itt ismerünk cseppköveket, sőt, egyedül itt található az egykori karsztvíz felszínén kivált, ún. kalcitlemez-törmelék. A freatikus barlangok kialakulását — a budai-hegységi analógiák szerint — a pleisztocén fiatalabb szakaszára tehetjük az üregek karsztvízszint feletti jelenlegi helyzete alapján.
I.A. · http://bicske.blog.hu/ 2024.11.27. 18:23:54