A korábban tévéstúdióként működő, mára mára nagyon lepusztult ingatlanrészt az egyesületi tagok saját erejükből szépen  felújították.

Minden csütörtökön késő délután tartják ott összejöveteleiket.

Az egyesület elnöke a Bicskén élő sportrepülő Jávor Géza, aki 1931-ben született és 1947. júniusa óta mindmáig sportrepül. Közel 30 évig vezette a repteret Dunaújvárosban, majd nyugdíjasként, társadalmi munkában a Tatabánya- Kecskéd sportrepterét igazgatta, most a környék sportrepülőinek próbál egyesületet - klubot, repülő otthont - és sportrepülőteret létrehozni.

Az egyesületnek 47 nyilvántartott tagja van és várják a repülés iránt érdeklődőket, a sportrepüléssel szimpatizálókat, pártoló tagnak is!

A tagdíj havi ezer forint, pártoló tagoknak tagdíjfizetési kötelezettségük nincs! Az egyesület most még csak elméleti képzést tud biztosítani, repülőtér és kiképző gép hiányában.

A tagnyilvántartót végiglapozva sok bicskei arcot találhatunk a munka minden területéről. Az egyesület tagjai között van Besenyei Péter műrepülő pilóta többszörös Világ, Európa és sokszoros magyar bajnok, Farkas Bertalan az első magyar űrhajós és az USA-ba élő Magyar Lóránd Magyar Sándor fia is.

Az egyesület alelnöke Parrag Sándor, titkára Noll Adolf.

Az egyesület célja az Első Magyar Óceánrepülés hagyományainak őrzése, az emlékmű gondozása. Relikviákat őriznek, kiállítást rendeztek és állandó kiállítást szeretnének létrehozni, esetleg majd a reptéren.

Kezemben egy platinalemez, melyen az összes 1932-ig óceánt átrepülő pilóta aláírása szerepel. Ez egy igazolvány belsejét képezi, és ha 1932-ben Endresz György Rómában, az Óceánrepülők találkozójára repülve leszállás közben nem hal meg, akkor ezt ő kapta volna. Így feleségéhez került, aki egy londoni egyházi szeretetház lakója volt életének utolsó éveiben. Amikor ő megtudta, hogy Bicske emlékművel tiszteleg férje előtt, Jávor Gézának küldte el emlékei egy részét. Ezeket az elnök a Közlekedési Múzeumnak adta át.

A később kapottakat és a közben fellelhetőket, így az igazolványt is pedig a majdani bicskei kiállításra gyűjtögeti az egyesület.

Az MSRE feladata– nevezhetjük repülő klubnak -, a tagok elméleti és gyakorlati kiképzése, gyakorlatban tartása, a szakmai fejlődés biztosítása.

Céljuk sportreptér létesítése, üzemeltetése valamint a vitorlázó repülőgép

magas csőrlésének Magyarországi bevezetése.

A csörlés a gyerekek papír sárkány zsinórral húzásához hasonlítható,

ez az ismert legolcsóbb indítási módja a vitorlázó gépeknek. Az acélkötél súlya és a repülőterek hossza miatt Magyarországon 3-4 száz méter az elérhető és megszokott csörlés magasság ez 2000 méteres műanyag kötéllel megtöbbszörözhető, melynek súlya harmada az acélkötélének. 

Lepsényi Ákos építész is egyesületi tag lett, mert édesanyjának, Fraknói Krisztinának nagybátyja Magyar Sándor pilóta-navigátor volt, aki Endresz Györggyel 1931. július 15-én a kanadai Újfundland-sziget Harbour Grace városának kis füves sport repteréről szállt fel Lockheed-Sirius 8A típusú alsószárnyas, 420 lóerős csillagmotoros repülőgéppel melynek szárnyfesztávolsága 14, törzse 9 méter

A gép jelzése, lajstromjele (rendszáma)  még amerikai volt: N.115..

A repüléssel a trianoni békediktátum rettenetes igazságtalanságára,

Magyarországra és pilótáinak szakmai, műszaki tudására akarták felhívni a figyelmet. Meggypiros gépükre fehérrel felírták: Justice for Hungary!

IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK!

Az óceánt 13 óra 50 perc alatt repülték át 250 km/h sebességgel.

Ez nem hivatalos világrekord és világra szóló hőstett volt 1931-ben!

Sajnos üzemanyag ellátási probléma miatt kényszerleszállásra kényszerültek,

Bicske, Felcsút, Bodmér, Újbarok, Szár között, egy kukorica táblával

körbevett legelőn. Mátyásföld cél repülőtér helyett.

Napokig a világ sajtói Magyarország, Endresz és Bicske nevével voltak tele.

Az Óceánrepülés Magyar Sándor elképzelése volt. Ő Amerikában élt és szervezte, tervezte a nagy utat.

Endresz György később kapcsolódott a munkába, mindketten pilóták voltak, Magyar Sándor a navigálási, rádiózási feladatokat vállalta.

Kiválóan felkészült, mert elromlott iránytűvel felhők felett navigált  haza!

Az óceánrepülés évében, 1931-ben még Takarék köznek hívták ezt az utcát, ami ma Bartók Béla. Az egyesület nagyobb helyiségében éppen elméleti oktatás folyik, mint minden hétfőn. A foglalkozást hat hallgatónak Zsoldos János vitorlázó repülő oktató tartja. Ő is egyesületi tag, nyugdíjas bányamérnök.

Tizenvalahány tantárgyból tanulnak, melyekből az egyedül repülés előtt hatósági vizsgát kell tenni. A táblán a krétarajzok, éppen olyan ábrák, melyek a repülőgépre ható erőket, az áramlás irányát, sebességét, a felhajtó erő keletkezését ábrázolják.

2011. júliusában, mint minden évben az emlékműnél koszorúzással ünneplik meg az Első Magyar Óceánrepülése évfordulóját, idén a nyolcvanadikat.

Az egyesület titkos vágya, hogy sportreptér avatás is akkor legyen és az első hivatalos felszállás, repülőbemutatóval,

Kosztolányi Dezső Levegő, Óceán, Dicsőség című cikkének soraival zárjuk a bicske.info beszámolóját:

„Azt, hogy két férfi – az egyik harmincnyolc éves, a másik harminchárom – nem egészen huszonhat óra alatt átrepül a tengeren, New Yorkból Budapestre, illetve Harbour Graceből Bicskére s utána egy budai vendéglő tornácán bricseszben, pulloverben hajnali ötig táncol, olyasmi, amit szavakkal nem lehet túlkiabálni.„

Izing Antal

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.