A Jövőképp egyetemközi mivoltának köszönhetően ezúttal is számos egyetemről, főiskoláról érkeztek hallgatók, és oktatók, így a BME legújabb épületének földszinti előadójában többen állva hallgatták végig a fórummal záruló, közel két órás előadást. A téma sok egyetemistát érdekelt, számos kérdés érkezett az előadókhoz, akik az idő hiányában megválaszolatlan kérdésekre a Jövőképp honlapján, írásban reagálnak.

A meghívott előadók Kiss Álmos Péter, katonai szakértő, Wagner Péter, a Külügyi Intézet munkatársa, valamint Csicsmann László, a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok oktatója.

Kiss Álmos Péter, katonai szakértő elmondta a történelem során négy nagy forradalmi hullámról beszélhetünk: ezek az 1848-as, az 1950-es, az 1968-as és az 1989-es években jelentkeztek, a kérdés azonban az, hogy a 2011-es év ilyen lesz-e, és hogy miért éppen most kezdődött el. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója rávilágított, az 1950-es évektől jöttek létre a forradalmi rezsimek, azzal a reménnyel, hogy felszámolják az iszlám világ lemaradását. A forradalmi ideológiák azonban kudarcba fulladtak, negyven éves stabilitás, rezsimek, kleptokráciák alakultak ki, miközben számos országban óriási társadalmi elégedetlenség bontakozott ki. A gazdasági eredetű elégedetlenséget nem húzhatjuk rá minden forrongó országra, hiszen Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában, Bahreinben, és Jemenben is eltérőek az okok, a célok és a résztvevők. A húsz évig az amerikai hadseregben szolgált katonai szakértő úgy látja, a továbbiakban minden azon múlik, hogy a fegyveres erők kinek az oldalára állnak. Kiss Álmos Péter nem lát nagy valószínűséget arra, hogy az érintett országok bármelyikében is parlamenti demokrácia jönne létre, szerinte ugyanis radikális iszlám hatalomátvételre lehet számítani vagy folytatódik az autokratikus kleptokrácia.

Az előadó szerint a közel-keleti forrongások hatása ránk nézve az energia zavartalan áramlása miatt lehet érdekes, továbbá a menekültek miatt – ugyanis 20-25 millió muszlim él az Európai Unió területén. Európára nézve jelentős hatása lehet még, ha a térségben megnövekedik a radikális iszlám előretörése. Az előadó szerint a nyugat és az iszlám világ közti konfliktusban Izrael nem katalizátort, hanem a végvárat jelenti. – Izrael vajon megint kihúzza a nyuszit a cilinderből, vagy sem? – tette fel a kérdést Kiss Álmos Péter, aki úgy véli, egy esetleges háború esetén igen, ahogyan tette azt a korábbi háborúiban is.

Wagner Péter a Külügyi Intézet munkatársa megdöbbentette némiképp a hallgatóságot, mikor kifejtette, véleménye szerint, ha szociológusok figyelték volna a közel-keleti demográfiai és társadalmi változásokat, számítani lehetett volna egy esetleges forradalomra. Egyiptomban elsősorban a társadalomban mentek végbe változások, amelyekre jobban oda kellett volna figyelni. Például nagyon rövid idő alatt óriási mértékben megugrott az internet, ezzel együtt a Facebook felhasználók száma. Egyiptomot, Tunéziát és Líbiát összeköti a közös nyelv, s a Facebookot használó, felvilágosult, művelt értelmiségi, ám tapasztalatlan fiatalok könnyen egymásra találtak.

A Külügyi Intézet tudományos munkatársa szerint Egyiptomban az elkövetkező években demokrácia jön létre, erős kormánnyal, erős hadsereggel, sajtó- és vallásszabadsággal, valamint a titkosszolgálat túlkapásait visszaszorítják.

Csicsmann László, a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán oktató szakértő ezzel nem értett egyet, ugyanis szerinte a rezsim nem dőlt meg, hiszen a rendszer a hadseregből, a Nemzeti Demokrata Pártból és Mubarakból állt, s azzal, hogy Mubarak távozott, még nem jelenti, hogy demokrácia lesz. Csicsmann László úgy gondolja, egy olyan vezetőt fognak keresni, akit támogat a hadsereg. Az előadó kifejtette, meglátása szerint minden forrongó közel-keleti országban új, autoritárius diktatúrák jönnek létre.

Számos kérdés közül több Irán helyzetére irányult, amely országról mindhárom előadó egyetértett abban, hogy a térségben megerősödik az ország hatalma.

Kiss Álmos Péter, Wagner Péter, és Csicsman László is kifejezte örömét az este végén az érdeklődők nagy létszámán, és a kérdések sokasága miatt.

Forrás: Jövőkép Egyesület

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.