Ledi emlékére

Címkék: gyász

2011.12.12. 19:19

 Hatvankét éves korában tegnap elhunyt Vörös István Ledi, aki a bicskei cigányok képviselőjeként ténykedett hosszú éveken át. Családja fogadja együttérzésünket. Temetésének időpontját később közöljük. 

"Ég veletek, barátaim, vége a dalnak.
Engem most már vár a ravatal. 
Lehettem volna jobb, szorgalmasabb, 
de sajnos ennyire futotta csak. 
Kár, hogy így van, jó volna élni még, 
másrészt, belátom, ennyi is elég, 
nincs rá okom, nem elégedetlenkedem: 
tartalmas és szép volt az életem. 
S mint bársonyon smaragdok, jáspisok, 
drága hónapok ékköve ragyog 
még káprázó, boldog szemem előtt, 
ajándék minden reggel, délelőtt, 
kiélvezem a maradék időt, 
mint ínyenc a húsos cubákokat, 
csontig lerágom végnapjaimat." 

 

Bihari utcában a romák hagyományos virrasztása zajlik. A cigányok hite szerint a halott ember lelke nem egyszerűen tovább él a túlvilágban, hanem valamiképpen kapcsolatban marad az itt maradottakkal. Olyképpen is, hogy segíthet, vagy árthat („rontást hozhat”), és olyképpen is, hogy a család, a közösség hosszú időn keresztül változatlanul jelenlévőnek tekinti az elhalálozottat - írja Bánlaky Pál: Bölcsőtől a sírig - a cigányok mindennapi kultúrája című művében.  

A halott lelkének a túlvilágon megnyugvást kell találnia. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az itt maradottak által történő elbúcsúztatása megfelelő módon, a hagyományos rítusok szerint történt meg. 

Az első lépés a virrasztás vagy virrasztódás. Az eredeti hagyomány szerint a halottat saját házában, saját ágyában kell felravatalozni, és a virrasztás a temetés előtt három napig tart. Ez alatt az idő alatt, a teljes időben, tehát éjjel-nappal a család, kisebb–nagyobb időtartamban a rokonok, ismerősök is, a halott körül vannak. Beszélgetnek, a hosszú idő alatt természetesen esznek-isznak, eközben hangoznak el a siratóénekek is. Egyes közösségekben ez idő alatt a beszélgetéseknek a halottról kell szólnia, felemlegetik tetteit, a vele kapcsolatos emlékeket; természetesen ilyenkor csak a pozitív mozzanatokról lehet szó. Más közösségek hagyománya szerint ilyenkor a halottról nem szabad beszélni, mindenféléről lehet, főleg persze olyasmiről, ami kapcsolatban volt-van a halottal, de magáról a halottról nem. Előfordulhat az is, hogy a siratóéneken kívül is énekelgetnek, ebben az esetben viszont általában a halott kedvenc nótáit éneklik. Újabb időkben – közegészségügyi szabályok! – ritkán van mód a „szabályos” virrasztódásra: a halottat néhány órán belül kötelező elszállítani a lakásból. Többféle technika alakult ki a hagyomány és az előírások egyeztetésére. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása