Bicske városa 2012. október 23-án 9 órától a Hősök terén tartja meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulója tiszteletére rendezett városi ünnepséget. 

A községi ideiglenes nemzeti bizottság 1956. október 27-én alakult meg. A bizottság józan, paraszti ésszel azt a „szép”és kötelező feladatot vállalta, amire mindig is büszkék lesznek a tősgyökeres bicskeiek; a Budapesten harcolóknak gyűjtöttek élelmiszert és továbbították Budapestre.
Soltész József bicskei fényképészmester 1956-ban készült fényképeinek negatívját évtizedeken át titokban, minden számára fontosat kockára téve őrizte meg az utókornak. A Nagy Károly Városi Könyvtár szívmelengetően gazdag helytörténeti gyűjteményének darabjai ezek a képek.

A Fejér Megyei Néplapban 1956. október 26-án jelenik meg a kormány felhívása, amely tiltja a gyülekezést. Ennek ellenére országszerte, így Bicskén is folytatódnak a felvonulások. Majd a bicskei parasztemberek élelmet gyűjtenek a fővárosiaknak.
A bicskei 56-os események leírásához a Bicskei Nagy Károly Városi Könyvtártól kaptam segítséget. „Magyarország egyetlen városát, faluját sem kerülte el az 1956. október 23. forradalmi szele, mely a Rákosi rendszer politikája ellen foglalt állást, s a magyar szabadság megvalósítását tűzte ki célul. Így tehát lakóhelyem, Bicske is részt vett a forradalomban, amelynek közvetlen gyújtómagja a Budapesten kirobbant forradalom volt" – írja tanulmányi versenyre 1993-ban beadott dolgozatában az akkor 16 éves Pokó Diána, bicskei gimnazista. Dr. Pokó Diána ma jogász és Európa-joggal foglalkozik. Történelem tanára, a bicskei középiskolában Karádi Imre, a Vajda János Gimnázium nagyszerű igazgatója volt, aki 56-ban Bicskén elnöke lett a Bicskei Pedagógusok Forradalmi Bizottságának. Ennek tagjai voltak többek között Mészáros Árpád és Kiss László tanárok is, akik haláluk után is megmaradtak Bicske emlékezetében.

Bicskéről 1 500-2 000 ember volt bejáró dolgozó, akik Budapesten végezték napi munkájukat. Az Ipach-ház előtt, a katolikus templom mellett Varga János kisiparos felmászott a kétméteres kulák szégyentáblára és onnan mondta el, hogy Pesten ávósok lövik a fegyvertelen, ártatlan tömeget. A rendőrkapitányság előtt is tüntettek. Almássy főhadnagy, a rendőrkapitány a tüntetők mellé állt. Az eseményeket Soltész József fényképész örökített meg. Józsi bácsi évtizedeken keresztül titokban őrizte a negatívokat. (A képeket a bicskei könyvtár jóvoltából láthatjuk.)

Faragó József volt a bűnügyi osztályvezető, akit szökött rabok rugdosva és tettlegesen bántalmazva kísértek az autóbuszhoz, hogy kivégzésre vigyék. Azonban Soltész József – a helyi fényképész – megmentette őt azzal, hogy a fogva tartó kérdésére pozitív, Faragót mentő választ adott.

Egy rendőrségi jelentés szerint, október 23-án a Lenin út, Sztálin út sarkán (ma Szent István út és Kossuth út) nagy tömeg gyűlt össze, meghallgatták a 16 pontos követelést, majd hazamentek.

26-án ugyanitt felvonulnak a helyi diákok. Követelik a vörös csillag eltávolítását. „Ruszkik haza!", „Le a vörös zászlóval!" – skandálják. Megrongálják a szovjet emlékművet.

A községi ideiglenes nemzeti bizottság október 27-én alakult meg. A bizottság józan, paraszti ésszel azt a „szép” feladatot választotta, amelyre mindig is büszkék lesznek a tősgyökeres bicskeiek; a Budapesten harcolóknak gyűjtöttek élelmiszert és továbbították Budapestre.

„A Hazafias Népfront felhívása a falu dolgozó népéhez! Dolgozó parasztság! Élelem kell a fővárosnak, kenyér, tej, zöldség, burgonya kell a budapesti csecsemőknek, gyerekeknek, anyáknak, kórházaknak, Budapest népének. A nép kívánsága szerint az új nemzeti kormány a népre támaszkodva erélyesen hozzáfogott az ország problémáinak megoldásához. Előlegezzetek bizalmat a kormányunknak programja megvalósításához. Adjatok minél gyorsabban a fővárosnak kenyeret, tejet, zöldséget, burgonyát" – állt a Szabad Népben.

Október 27-én a Tanács egyetlen dolgozója sem jelent meg munkahelyén. A rendőrség szétszéledt. A falu közbiztonsága megingott. Többek között ezért is alakult meg a Községi Nemzeti Bizottság. Fő szervezője Kutrik József volt, vezetőnek Vértes Vilmost választották, aki 1932-44 között Bicske főjegyzője volt. A háború után nem kerülhetett vissza állásába.

„Vili bácsi megállt volt irodája ajtajánál, könnyei lassan peregtek arcán... elcsukló hangon csak ennyit tudott mondani: én húsz évig dolgoztam e falak között, bár a hatalom urai elkergettek. Ha most szeretett községem lakói és a párt is hív, szívesen állok rendelkezésükre" – emlékezett Kutrik József.

Vili bácsi megalapította a Nemzeti Bizottságot, minden rendőr mellé nemzetőrt állított. Nemzetőr csak az lehetett, akinek Vértes Vilmos aláírt igazolványt adott. Aktivizálták a vöröskeresztes szervezetet. Gondoskodniuk kellett az élelmiszerboltok nyitva tartásáról. A Nemzeti Bizottság minden erejével igyekezett megakadályozni, hogy vér folyjon Bicskén.

Október 29-én alakult meg a Bicskei Nemzetőrség. A Járási Nemzeti Bizottság, Kornély Ferenc elnökletével tanácsi dolgozókat számoltatott el. A fő kérdés az volt, „ki hogyan tolta Rákosi" szekerét – derül ki a levéltári adatokból. Október 30-án két TSZ felosztásába kezdtek. Fehérvárról 60 puska és 5 géppisztoly érkezett, és megtörtént a járási rendőrkapitány leváltása. November 1-jén letartóztatták Bicske nyugdíjas párttitkárát. Október 30-án kezdődtek a tárgyalások a téeszek vezetőivel a magángazdák kárpótlása érdekében.

Este a Turulban – a mai művelődési ház – heves ifjúsági gyűlést tartottak. Az élelmiszerszállító bicskei fiúkat Budaörs határában megállították az orosz katonák – de végül elengedték őket. Október 31-én Vértes Vilmos és Kutrik József józan ítélőképessége mentette meg a lincseléstől Bagoly István ávós főhadnagyot és a brutális dolgairól ismert nyugalmazott párttitkárt, Kemény Istvánt.

Dr. Tóth Géza lett a rendőrkapitány november 1-jén. Két és fél napig tartó kapitánysága alatt a rend helyreállításával foglalkozott, amiért később 10 hónap börtönre ítélték.

November 5-én a Községi Nemzeti Bizottság lemondott.

November 6-án megjelent két tank, 100 szovjet katona. Kutrik Józsefet a katolikus templom kerítéséhez állították. Így emlékezett:
„Síri csend volt a községben, egy lelket sem lehetett látni az utcán... Kornély Ferenccel együtt teherautón vittek Székesfehérvárra. Egymásra néztünk, Feri szomorúan megszólalt, neked könnyebb, mert téged az ellenségeid, engem volt barátaim gyilkolnak meg...”

Kutrik Józsefet 6 év börtönre, teljes vagyonelkobzásra ítélték. Vértes Vilmost 3 év börtönnel és 100 Ft vagyonelkobzással büntették. Dr. Tóth Géza, Börcs Jenő, Tálas Géza, Andrási László szintén börtönbe került. Kornély Ferencet felmentették, de Weichinger Lászlóval együtt internálták. Többen disszidáltak.

A forradalmat követő kegyetlen megtorlások, a bosszú, a félelem, a megtört emberi sorsok, a mély hallgatás összeszorított szájjal hosszú éveken át - Bicskét sem kerülték el.

Izing Antal

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.