Lajtha Lászlóról európai forrásnak köszönhetően modern kulturális intézményt hoztak létre Bicskén. A Kodálynál és Bartóknál kb. 10 évvel fiatalabb, de velük is együtt dolgozó népzenegyűjtőnek, zeneszerzőnek igenis van egy igen áttételes, közvetett bicskei kötődése.

A Lajtha Ház rnai helyén Scheftsik Antal és fiának bőrgyára üzemelt. Itt lépett tulajdonba 1917-ben Lajta Pál.  "Van szerencsénk értesiteni, hogy 1813-ban alapitott cégünkbe Lajta Pál és Lajta Miklós György urak nyilvános cégtársként beléptek. A cégjegyzés olyformán történik, hogy az előirt vagy előnyomtatott teljes cég szöveg alá, Scheftsik András vagy Scheftsik Antal úr, Lajta Pál vagy Lajta Miklós György urral együttesen fogják az nevüket jegyezni. Teljes tisztelettel Scheftsik András és fia, Magyar Bőripar, 1917. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)"

A Leitersdorfer família családfája itt található, ők magyarosítottak Lajtára és Lajthára, bár ez a genealógia Lajtha László nagybátyjának, Lajta Béla építésznek készült. A Leitersdorfer család vázlatos családfája. | Lajta Béla Virtuális Archívum (bparchiv.hu) 

A család ősei a nevek és utónevek alapján izraelita vallásúak voltak, a később keletkezett, róluk szóló dokumentumok alapján  keresztény hitre tértek. Lajtha Lászlóról a református sajtóban lehet olvasni.A vészkorszakban zsidókat és másokat megmentő tevékenységéről is. 

 

"Lajtha László református családban nőtt fel, apja a fővárosban a Kálvin téri református templomban presbiter. Őt a harmincas években fia követte tisztségében, aki az ötvenes évektől haláláig a Szabadság-téri gyülekezetben szolgált. Presbiterként a zenén kívül más dolgok is foglalkoztatták, egy református múzeum megszervezésén is dolgozott. Esküvője a Fasori református templomban volt, annak ellenére, hogy egy nagyon művelt, katolikus családból származó nőt vett el. Fiaikat reformátusként nevelték, akik mindketten a Kálvin téren konfirmáltak.

Kodállyal és Bartókkal együtt emlegetik a három „nagy magyar" között. Ezzel nem csak munkásságát, hanem azt a fáradságos utat értékelik, melyet mindhárman a magyar nép népdalkincsének gyűjtésében, feldolgozásában tettek. Lajtha - történeti érdeklődéséből kifolyólag - mind hangszeres, mind énekes kutatásai során elsősorban azt vizsgálta, hogy a régi századok ének és zenei kincse hogyan maradt meg a „végeken" a 20. században, másik célja az eltűnőben lévő hagyományokhoz kapcsolódó népénekanyag felgyűjtése volt. Ilyen volt például a virrasztáshoz kapcsolódó énekanyagok lajstromozása, ami 1956-ban meg is jelent „Sopron megyei virrasztó énekek" címmel." Reformatus.hu | Lajtha László reformátussága

A bicskei intézmény elnevezése mindenképpen azt jelzi, hogy a magyar nemzet tudása, kreativitása és kincsei a sokszínűségnek köszönhető. A népzenei gyűjtések területén Lajtha Lászlót  Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal együtt emlegetik, méltatlanul elfeledett életműről írnak vele kapcsolatban. Lajtha László (hagyomanyokhaza.hu)

Különös, hogy erre az összefüggésre, a bicskei vonatkozásra kb. 2020 körül derült fény, miközben helytörténészek, zenészek, zenetanárok generációi nem hangsúlyozták ezt. A Sefcsik-bőrgyárról a Bicskei története azt írja, hogy a 18. században jött létre és apáról fiúra szállt. Ez valóban így lehetett, de a Lajtha család I. világháború alatti résztulajdonossá válásáról  nincs információ e nagyszerű monográfiában sem.

A Fejér Megyei Hírlap egyenesen azt írta, hogy a bőrgyár még Scheftsikék előtti tulajdonosa volt a Leitersdorfer-Lajtha család. Ez viszont erősen kétséges. Arra nézve viszont van adat a Bőripari Szemléből, hogy Lajtha László édesapja beszállt a bicskei gyárba tulajdonosként.   

Hogy ezzel kapcsolatban eddig miért nem jelent meg ismeretterjesztés a helyi sajtóban, hogy az 1917-es  Bőripari Szemle vonatkozó oldalának kópiája miért nem közismert a Lajtha Házzal kapcsolatban a közpénzből fenntartott felületekről, hogy miért nincs pl. az új épület aulájának falán mint emlék, ez nem ismert.  

   

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Lajthák bicskei kötődését illetően le kell szögezni, hog nincs semmi nyoma annak, hogy személyesen jártak-e Bicskén. A Lajtha (Lajta) név magyarosított, egy régi pesti zsdó kereskedő család tagjai váltottak erre a Leitersdorferről. A névváltoztatás 1908-ra tehető, ekkor Leitersdorfer Lipót a vezetéknevének változtatása mellett a keresztnevének megváltoztatását is kérte, arra hivatkozva, hogy egész életében mindig Pálnak hívták
Ő volt Lajtha László apja.
süti beállítások módosítása