A kerecsensólymok védelme érdekében fészekrakó ládákat helyeztek ki a zárvány ősgyepjei miatt is Natura 2000 védelmét élvező Pócaljától déli, délkeleti irányba – értesült a Bicskei Szó.

Arról nincs adat, hogy Bicskénél kerecsensólymot figyeltek volna meg, de az értékes ragadozómadár védelme érdekében alkalmassá tették a területet a kerecsen fogadására. Most a kontinensen csökkenő állományú, Magyarországon védett vörös vércsék fészkelnek az új helyeken.  Pontos helyüket védelmük érdekében sem hozzuk nyilvánosságra. Az összesen tíz láda képzeletbeli vonala Martonvásárig húzódik, ami azért ésszerű irány, mert a Vál-völgyében és Érd térségében élnek kerecsensólymok.      

A magyarok ősi hitvilágához tartozó madár nem épít fészket, hanem a puszta, tagolt vidéken, a hegységeket elkerülve foglalnak el elhagyott holló, dolmányos varjú, parlagi vagy rétisas, gólya vagy szürke gém fészkeket.

 "A költőládák aljába fészekanyagként folyami sódert rakunk, ennek jó a vízáteresztő képessége, és ebbe "fürdi ki" magának a tojó a fészekcsészét - ez egy mélyedés, így nem gurulnak szét a tojások" 

A kerecsenpár január végén, február elején kezdi nászrepülését, kezdődik a „cicerélés”. A tojó március elején az első tavaszi hónap közepéig rakja fészekbe 2-5 tojását, hat hetes korukban pedig az öreg hím vadászni kezdi tanítani az utódokat. Az ürge a kedvenc táplálék, amíg az ürge téli almot alszik, addig a sólymok például galambokat ejtenek el, emellett pockásznak, hiszen a pocok nem alszik téli álmot. Tavasszal seregélyeket is elejtenek, bele-belecsapva a seregélyfelhőkbe.   

A pockászásról zárójelben jegyezzük meg, hogy kerékpáron, távcsővel érkeztünk a Táncsics utca Bicske helységnévtáblán túli folytatásához a tábla mellé. Szép időben, szerencsével távoli tarlókon pockászó kócsagokat láthattunk, amint fehér tollazatukkal kitűnnek a jóval a Telepi-halastó fölötti tarló szürkébb kontrasztjából.

Klébert Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park őrkerület vezetője érkezett a Pócalja felől járművével és beszélgetni kezdtünk ki-ki saját távcsövével kémlelve a tájat. Klébert úrtól tudtuk meg a ládák hírét és azt, hogy immáron a bicskei határ is készen áll a kerecsensólyom fogadására.

Nagytestű sólyomfaj a kerecsen, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 gramm. A tojó nagyobb mint a hím.  Az öreg madarak költési időn kívül is összetartanak, párban is vadásznak, előfordul, hogy más ragadozómadaraktól, például héjától, vércsétől is elveszik zsákmányukat.

Az öreg madarak egész évben a fészkelőterületen tartózkodnak. Rendkívül hideg időjárás esetén megfelelő táplálkozási lehetőség hiányában nagyobb térségben mozognak.

Az elsőéves fiatalok kóborolnak, vonulnak. Egy 1993-ban a Kiskunságban, fészekben gyűrűzött fiókát például még 93 októberében Görögországból jeleztek vissza. Egy Heves megyei fészekből kirepült fiatalt Líbiában fogtak be solymászati célra - írja a Wikipédia. 

A kóborlási időszak után a fiatalok a kirepülési helyük közelében telepszenek meg. Így a védelmi intézkedéseknek köszönhetően egy-egy térség állománya növekedhet, gazdagodhat. 

A kerecsenpárok életük végéig összetartanak.

ia

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.