Magyarországon egyes becslések szerint kétmillió ebet tartanak. Az év végén elsütött petárdák és tűzijátékok következtében a településeken tartott kutyák százai szaladnak világgá. A legtöbb elkóborolt kedvenc az ünnepek után hazatalál, de sokuk sohasem kerül elő.

Előfordulhat, hogy hetekig bolyonganak, majd legyengülve elpusztulnak. Aki bármilyen szinten jót akar a környezetében élő lényeknek, akiknek van füle a hallásra - nemcsak kutyákat érint rosszul (sic!)  -, biztosan nem petárdázik. Az utcai harcokat idéz. A durranások közelében, több száz méteren belül élő állatokra (és emberekre) úgy hat ez a "játék", mintha mi magunk a családunkkal magunkra zárnánk otthonaink ajtaját-ablakát, még a redőnyöket is leengednénk a sötét érdekében és tekintet nélkül családunk idős, beteg vagy éppen ma született tagjaira, s minden egyéb körülményre - elkezdenénk durrogtatni 1bumm/x Ft annyira nagyon akciós áron. Mindezt Szilveszterkor. Ahelyett, hogy szórakoznánk békességben. Kiváló hasonlat, de semmiképpen ne próbáljuk ki. És álljon itt a végén egy nagyon prózai nagy magyar BÚÉK határok nélkül, jó hangosan kiáltva, a durrogáson keresztül.    

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.