1. Miért a katasztrófavédelem szervezi a szúnyoggyérítést?
  2. Mit tehetek, hogy ne legyen sok a környezetemben a szúnyog?
  3. Mennyibe kerül az állami szúnyoggyérítési program?
  4. Mikor kezdődik a gyérítés, meddig tart?
  5. Kikkel kötött szerződést a katasztrófavédelem a szúnyoggyérítési tevékenységre?
  6. Kik ellenőrzik a pénz felhasználását és azt, hogy a gyérítés hatékony-e?
  7. A szúnyoggyérítést végzők milyen végzettséggel, milyen engedélyek alapján végzik feladatukat?
  8. Milyen módszerrel, milyen szerrel végzik a szúnyoggyérítést?
  9. Ki hagyta jóvá, ki ellenőrzi a felhasznált szereket?
  10. Az alkalmazott irtószerek ártalmasak az emberi egészségre?
  11. Az alkalmazott irtószerek milyen hatással vannak az állatokra, növényekre?
  12. Be kell-e zárni az ablakot a gyérítés idején? Indokolt-e a fokozottabb elővigyázatosság a szúnyoggyérítéssel érintett területeken?
  13. Milyen szempontok alapján jelölték ki a szúnyoggyérítési programban részt vevő településeket?
  14. A településünk nem szerepel a programban, de szeretnénk bekerülni a központi szúnyoggyérítési programba. Mit tehetünk?
  15. Településünkön volt már irtás, de nem csökkent a szúnyogok száma. Kihez fordulhatunk, ha a gyérítés ismétlését szeretnénk kérni?

1. Miért a katasztrófavédelem szervezi a szúnyoggyérítést?

2013-ban addig nem látott árhullám vonult le a Dunán és ez extrém mértékű szúnyoginváziót eredményezett. Az állam úgy döntött, hogy az árvízi védekezés mellett az árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezést is a katasztrófavédelem feladatai közé utalja. Azóta minden évben a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést. Az egységes védekezés így költséghatékonyabb, hiszen nagy dózisban kedvezményes áron beszerezhetők a védekezéshez szükséges eszközök, illetve a védekezés is összehangolt.

sznygirts.jpg

 

A központi szúnyoggyérítési programot a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (6) bekezdése értelmében 2017. január 1-től a katasztrófavédelem vezetője irányítja, amelyet a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ (a továbbiakban: BM OKF GEK) útján lát el.

2. Mit tehetek, hogy ne legyen sok a környezetemben a szúnyog?

Esős időjárást követően a kertekben minden edényben, lavórban, vödörben és kaspóban összegyűlik annyi víz, amennyiben már szaporodni tudnak a szúnyogok. Ha nincs szükségünk a vízre, öntsük ki ezeket, ha pedig szükségünk van rá, akkor fedjük le, és máris nagymértékben hozzájárulunk a szúnyoggyérítés sikeréhez.

A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített, amelyek az alábbi linkeken érhetők el:

https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/WN_lakossagi_tajekoztato/szunyog_plakat.html
https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/WN_lakossagi_tajekoztato/szunyog_tajekoztato.html

 

3. Mennyibe kerül az állami szúnyoggyérítési program?

A programra mintegy másfél milliárd forintot különítettek el. Ebből az összegből várhatóan kilencszáz településen, kettő-hat alkalommal gyérítenek, illetve ebből fizetik a szakértőket is. A program keretében légi kémiai módszerrel összesen mintegy 400 ezer, földi kémiai módszerrel 300 ezer, biológiai módszerrel pedig 15 ezer hektár kezelése történhet meg.

kisfaludy.jpg

4. Mikor kezdődik a gyérítés, meddig tart?

Az országos szúnyoggyérítési program 2019. április 30-án indult. A kezelésekre szeptember 30-ig van lehetőség, azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján várhatóan augusztus végéig befejeződhetnek a munkák.

5. Kikkel kötött szerződést a katasztrófavédelem a szúnyoggyérítési tevékenységre?

A kivitelezőket közbeszerzési eljárás keretében választották ki, a megbízást a PMG Szúnyogkontroll Konzorcium (tagok: Szatymaz Repülőtér Kft., Rovért Rovar- és Rágcsálóirtó Kft., MNC Service Kft.,) kapta.

6. Kik ellenőrzik a pénz felhasználását és azt, hogy a gyérítés hatékony-e?

A szúnyoggyérítések hatékonyságát a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott cégek entomológusai (rovartannal foglalkozó szakértői) ellenőrzik. A helyszíni ellenőrzésbe a katasztrófavédelem is bekapcsolódik.

7. A szúnyoggyérítést végzők milyen végzettséggel, milyen engedélyek alapján végzik feladatukat?

A szúnyoggyérítést végző cégek kártevőirtó tevékenységi engedéllyel és a légi kivitelezésekhez szükséges légi tevékenységi engedéllyel rendelkeznek. A közreműködő szakembereknek egészségügyi gázmesteri képesítésük van, a munkák szervezésében műszaki és környezetvédelmi végzettséggel rendelkezők is részt vesznek. A légi permetezést végző pilóták szakszolgálati engedéllyel rendelkeznek. Minden felhasznált irtószer rendelkezik a közegészségügyi hatóság engedélyével.

8. Milyen módszerrel, milyen szerrel végzik a szúnyoggyérítést?

Az előírások szerint a szúnyoggyérítést háromféle technológiával végzik:

Biológiai lárvagyérítés

A biológiai gyérítés során egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire a vízbe. Ez a természetben is előforduló talajlakó baktérium (Bacillus thuringiensis ssp. israelensis, bti) egy olyan méreganyagot termel, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre teljesen ártalmatlan. A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a készítményt. A környezetbarát szer kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható, csak az utánpótlásuk csökkenthető a lárvák elpusztításával. A biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi, azonban erre nincs mindig lehetőség. A folyók áradása, vagy egy esőzés után milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetőek meg. Ilyen erdős, fás területen a biológiai készítmény légi kijuttatása sem vezetne eredményre, hiszen a készítmény nem jutna el a fák lombjai alatt lévő vízfelületig, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. Mindezeken túl a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található. Nem lehetséges tehát kizárólag biológiai eljárással védekezni a szúnyogok ellen, mivel lehetetlen felkutatni és kezelni minden egyes pocsolyát, kerti vízzel teli hordót, vagy vödröt.

Kémiai szúnyoggyérítés: földi, vagy légi kijuttatással

A kémiai szúnyoggyérítés során egy deltametrin hatóanyagú irtószert permeteznek a szakemberek földi vagy légi úton. Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, az csak többezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Hektáronként mindössze fél litert permeteznek ki belőle, kijuttatás után néhány órával pedig le is bomlik. Az irtószert az esti órákban juttatják ki járműről, vagy repülőről. Az irtószer a méhekre veszélyes lehet, ezért gyérítés előtt a szakemberek tájékoztatják a méhészeket, hogy mikor és hol lehet permetezésre számítani. A kémiai permetezés kizárólag a települések belterületén zajlik.

9. Ki hagyta jóvá, ki ellenőrzi a felhasznált szereket?

A felhasznált irtószereket a közegészségügyi hatóság (korábban: Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság, jelenleg: Nemzeti Népegészségügyi Központ) engedélyezi a hatóanyagok közös európai uniós listája alapján. A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik. Az ellenőrzésekbe a területi katasztrófavédelmi igazgatóságok munkatársai is bekapcsolódnak.

10. Az alkalmazott irtószerek ártalmasak az emberi egészségre?

Nem, nem ártalmasak. A piretroid-készítmények a melegvérűeket, így például az embert, a háziállatokat – a legtöbb háztartási rovarirtó szerhez hasonlóan – csak többezerszeres dózisban tudnák megmérgezni. A készítmény egyébként a szabadban néhány óra alatt lebomlik.

11. Az alkalmazott irtószerek milyen hatással vannak az állatokra, növényekre?

Háziállatokon és növényeken semmilyen hatást nem fogunk tapasztalni. Ugyanakkor az imágók ellen használt készítmények más rovarokra, köztük a méhekre is veszélyesek lehetnek, de az alacsony dózisnak köszönhetően nem kell teljes rovarpusztulástól tartani. Ténylegesen csak az érzékenyebb rovarok, pl. levéltetvek, muslicák nagyobb mértékű pusztulása szokott előfordulni. Ráadásul a szúnyoggyérítések időpontja előtt az önkormányzatoknál bejelentkezett méhészek minden esetben értesítést kapnak, így a kezelés idejére be tudják zárni méheiket, vagy áttelepíthetik kaptárjaikat. A földi védekezéseket minden esetben napnyugta után végzik, így a méhekkel kapcsolatos kockázat minimális. A gyérítések csak lakott területen zajlanak, ezért a mezőgazdasági területekhez telepített méhészeteket nem érintik! A szúnyoglárvák elleni készítmény (Bti) nem jelent veszélyt a méhekre és más rovarokra.

12. Be kell-e zárni az ablakot a gyérítés idején? Indokolt-e a fokozottabb elővigyázatosság a szúnyoggyérítéssel érintett területeken?

Nem jelent kockázatot a nyitott ablak, mivel azonban a készítmény zárt térben lassabban bomlik le, mint a szabadban, a permetszer leérkezéséig érdemes bezárni az ajtókat, ablakokat. Földi melegködös védekezéseknél előfordulhat, hogy a gyermekek kedvet kapnak a ködben játszani, vagy közelről akarják nézni a járműveket. Ezt akadályozzuk meg! A kezelés után pár perccel a permetköd úgyis eloszlik, ekkor nyugodtan folytatni lehet a szabadtéri tevékenységet. Kérjük, hogy gyermekeiket ne engedjék a kezelést végző járművekhez és a gépek, irtószertartályok közvetlen közelében ne tartózkodjanak! Amennyiben mégis bárki közvetlenül érintkezne az irtószerrel (betöltés során a reptéren vagy a földi járművek kiinduló állomásain), az érintett felületet alapos szappanozás után langyos vízzel mossa le.

13. Milyen szempontok alapján jelölték ki a szúnyoggyérítési programban részt vevő településeket?

Azt, hogy mely területekre terjed ki a központi szúnyoggyérítés, azt a szakértői vizsgálatok határozzák meg. Ezek a szakemberek entomológusok, vagyis rovartannal foglalkozó szakértők. A helyismerettel rendelkező entomológus szakemberek ismerik a szúnyogok tenyészőhelyeit és a kifejlett egyedek előfordulási helyeit, és ezeken a pontokon mérik rendszeresen a csípésszámot, továbbá a vízben fejlődő szúnyoglárvák számát. Az adatokat kiegészítik az elmúlt évek ár- és belvízi védekezése során szerzett információkkal, valamint az állampolgárok által az önkormányzatok felé jelzett bejelentésekkel és a bejelentések alapján végzett szakértői vizsgálatokkal.

14. A településünk nem szerepel a programban, de szeretnénk bekerülni a központi szúnyoggyérítési programba. Mit tehetünk?

Amennyiben településén szúnyoginváziót tapasztal, kérjük jelezze a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_teruleti) e-mail címén vagy az ugyfelszolgalat.gek@katved.gov.hu központi címen! Szakértőink megvizsgálják a bejelentés indokoltságát, és jelzésük alapján felvesszük a települést az országos szúnyoggyérítési programba. Ugyanez fordítva is igaz: amennyiben egy, a listán szereplő településen megszűnik a szúnyoginvázió, további kezeléseket nem rendelünk el.

15. Településünkön volt már irtás, de nem csökkent a szúnyogok száma. Kihez fordulhatunk, ha a gyérítés ismétlését szeretnénk kérni?

Több térségben jellemző, hogy a meglévő csípőszúnyog-tenyészőhelyek miatt, illetve azért, mert a vérszívók külterületekről berepülnek, a szúnyoginvázió a kezelések után ismételten kialakul. Környezetvédelmi okokból a természetben tartósan megmaradó készítmény szúnyogirtásra nem engedélyezett, ezért a legtöbb helyen több gyérítési alkalmat terveztünk. Amennyiben ennek ellenére is jelentős inváziót tapasztal, kérjük tegye meg bejelentését a lakóhelye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság (http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_teruleti) e-mail címén vagy az ugyfelszolgalat.gek@katved.gov.huközponti címen!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása