Kiáltványt juttatott el lapunkhoz Dr. Fejér László, a zalakarosi Szabad Zöldek Egyesülete elnöke.

Ebben arra szólított fel: a civilek összefogással akadályozzák meg a természetkárosítást. Nemcsak mi kaptuk meg az anyagot, hanem több országos médium, valamint a környezetvédelmi tárca és a Greenpeace is. A zöldek a Kanica-erdőt féltik, mely szerintük fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelye.

- Itt él a lónyelvű csodabogyó, az erdei varangy, a barna ásóbéka, s még számos faj - részletezte dr. Fejér László az ominózus erdőrészlet előtt, ahol néhány fős csoport gyűlt össze, hogy kifejezésre juttassa aggályait. Kiderült: akkor értesültek a fák kivágásának szándékáról, amikor megjelentek az erdőbirtokosság emberei, s festékkel jelölték meg a szanálandó fák kérgét. - Mi itt mindannyian egyetértünk abban, hogy nemcsak biológiai, de turisztikai szempontból is fontos lenne az erdő megőrzése, hiszen a fürdőváros utolsó, még érintetlen természeti környezetéről van szó. Az idelátogató turisták panaszkodnak, hogy unatkoznak Zalakaroson, mert nem tudnak sehol sem nyugodt körülmények között sétálni. Ezt megerősítette Schlégl Miklósné is, aki a közelben építkezik, s gyakran vált szót a fürdő német vendégeivel. Mint mondta, kifejezetten a hívogató erdő miatt vett itt telket, most viszont a környék legfőbb értéke válik semmivé. Szintén a faállomány megőrzése mellett állt ki Lapos Mihály és dr. Fejér élettársa, Csonka Katalin is.

Dr. Fejér hozzátette még: véleményük szerint a kitermeléssel lakóterületek kialakítása a végcél, még akkor is, ha ezt az erdőbirtokosság képviselői nem reklámozzák.

Horváth Vencel, az erdőbirtokosság felügyelő bizottságának elnöke elmondta: egy hónapon belül megindul a 2,5 hektár letermelése (ami csupán töredéke a teljes, 70 hektárnál is nagyobb területnek), méghozzá a szükséges engedélyek és azon erdőterv alapján, amelyben az erdészeti szolgálat határozta meg a művelési forma milyenségét. Márpedig ez tarvágásra ítéli az 1965-ben telepített Kanicai-erdőt, amely nem őshonos fafajokból áll. A birtokosságot pedig szerkezetváltásra kötelezi, ezért három éven belül kocsányos és kocsánytalan tölgyfákat kell telepíteniük az akácos helyére.

Horváth Vencel cáfolta, hogy lakóterületek kialakítása lenne a céljuk, mint mondta, a hatályos törvények és a város rendezési terve alapján erre nincs is lehetőségük.

KI VÁLLALJA A FELELŐSSÉGET?

Dr. Fejér László elmondta: már évekkel ezelőtt javasolták az önkormányzatnak, hogy a turisztikai szempontból jelentős erdőket nyilvánítsák védetté, a tulajdonosokat pedig kártalanítsák, ám az ügyben nem történt semmi. Szirtes Lajos polgármester a felvetésre azt válaszolta: ha egy erdőt a kora vagy a betegsége miatt ki kell vágni, akkor lényegében teljesen mindegy, hogy az védett-e vagy sem. Feltette a kérdést: ki vállalja a felelősséget, ha egy beteg példány esetleg rádől valamelyik járókelőre?

Forrás: ZalaiHírlap

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.