A bicske.info a szerzőtől megtudta, hogy a sorozat újabb kötetén dolgozik. Az írás alapján gondoltunk arra, hogy a Napod fénye című Zoliról készült portrét a bicskei filmklubban vagy  a képernyőkön is szívesen látnánk...

Málnási Ferenc így ír Móser Zoltánról, aki kedves és barátságos személyiség:
"A szerző az ELTE Bölcsésztudományi Kar magyar–történelem szakán
végzett, fotóművész, író, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarán
oktat fotóelméletet, fotóesztétikát és -gyakorlatot. Napod fénye. Portré 25 év
fotóinak tükrében címmel tv-portréfilmet készült róla (rend. Wiegmann A.)
László Dóra kérdésére válaszolva fogalmazta meg a Heti Válaszban:

„Az elmúlt húsz-harminc évben majd
minden szokást levetettünk, eldobtunk, elfelejtettünk énekelni, jókedvvel
mulatni, egymást énekkel köszönteni. A néphagyomány és a népköltészet
továbbélése rapszodikus, rejtély, hogy fedezi fel, kezdi újra valaki. Erdélyben,
Moldvában nyomokban még tetten érhető az élő hagyomány, de tíz év múlva
szerintem már semmit sem találunk … Jó lenne, ha a névnapok is megmaradnának
ünnepnek.”
„Ajándék a név” – olvassuk a kötet fedőlapján – „egy egész életre kapta
azoktól, szívük melegével, akik az életével is megajándékozták … Ajándék
minden ünnep ma is, a névnapokkal egybeforrva. E gyűjtemény az ünnepnapokat
adja vissza nekünk, szabad, közös használatra.”
Móser Zoltán köteteiben a január-február, március-április, május-június,
július-augusztus, szeptember-október és november-december, azaz a Boldogasszony
havától Karácsony haváig tartó esztendő jeles napjainak „életütemező,
életelvkövető” hiedelmeiről, legendáiról, a mára talán kissé megkopott, s
inkább az idősebbek emlékezetében élő ünnepnapokról olvashatunk, s háromnégyszáz,
kottával ellátott szép névnapi köszöntőben is gyönyörködhetünk.
Igazi mélységű, keresztény eredetű nevek köszöntőiben, amelyekhez néphagyomány
fűződik. Kodály Zoltán szerint: „A sok ünnepi, névnapi köszöntő ez
melegebb, barátságosabb, testvéribb, emberszeretőbb népélet emléke.”
A kötetek sorát az 1575-ben Kolozsváron lejegyzett Csízió, vagyis a
Csillagászati Tudománynak rövid és értelmes leírása (Sequuntur officia XII.
Mensium – A tizenkét hónap offíciumai), valamint Weöres Sándor: Csízió című
verse után a szerző bevezető szavai, ajánlása nyitja. Kálmán Béla: Nevek világa c.
könyve nyomán vallja: „a személynevek tanulmányozása bepillantást enged
egyes korok és népek névadási szokásaiba. A vezetéknevekben pl. az egész
középkor tükröződik: foglalkozások, ruházat, a falusi és városi élet, gúnyolódás
stb.” S erre rögtön példa: a XIII. század első feléből származó Váradi Regestrum
névanyaga, a Szent László király sírjánál hozott istenítéletek feljegyzéseiben:
1208-ban András király elé idézték Gunter fiait: Azariást, Ananiást és Missaelt,
s itt olvasható a Bojt faluban lakó Medve, Farkas, valamint ezek két szolgálóleányának:
Máriának és Drágának a neve.
A névnapokhoz és a név által jelessé vált naphoz kapcsolódó írások sorát
előbb hónapversek: Földi János, Tóth Árpád, Kányádi Sándor, Szilágyi
Domokos, Nagy László, Babits Mihály, Kovács András Ferenc, Kosztolányi
Dezső, Ady Endre, Páll Lajos, Király László, Kisfaludy Sándor, Petőfi Sándor
versei, majd a jeles napokról szóló versek, mondókák, népszokások leírása
követi. Nem hiányoznak a közmondások sem, amelyek szintén a jeles napokról
szólnak, ezekre még óvodás- és iskoláskorunkból emlékszünk...
A hiedelmek, legendák között olvashatunk arról, hogy vízkereszt éjjelén
táncot járnak a molnárok, a lányos házak falára csúfolódó verset írnak a falubeli
legények, s a háromkirályozás, a Balázsolás, a Luca-napi házasságjóslás, az
András-napi ólomöntés népszokásokra is emlékszünk még, a Márton-napi
bálon talán még mi is táncoltunk és örvendtünk is. Ma az internet, a világháló
korában is érdemes évszázados népszokásainkat ismerni, a régiektől átvenni a
változó, alakuló szokásokat, hogy tovább éljenek, hogy megtartsuk őket, mint
az elődöktől átvett hagyományt, kincset, ajándékot.
„Ajándék ez a névfejtő és hagyományápoló könyv, helyet kér a könyvespolcon,
odahaza, iskolákban, könyvtárakban... A sorozatot minden pedagógusnak,
s főleg a magyar nyelvet és irodalmat, a történelmet oktató tanárnak” –
ajánlja a borító szövege, s melegen ajánlja az ismertetés írója is, aki siet megrendelni
az Erdélyi Magyar Könyvklubtól."

(ia)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.