Egy, a közelmúltban Dég határában történt baleset három  halálos áldozatot követelt. A hozzátartozók lapunkban olvastak létezéséről, és segítségért fordultak a fehérvári székhelyű Közlekedési Sérültek Alapítványához. Kiderült, az ütközés  okozójának nem volt kötelező biztosítása.
- Ilyenkor az érintett családok nem csak érzelmileg, hanem anyagilag is kikészülnek -  mondta Kolossa József, az  alapító. -  Megvizsgáltuk a dégi tragédia után kialakult   helyzetet és sikerült megoldást találnunk a bajban.  Közhasznú alapítványunkat azzal a céllal hoztuk létre, hogy a balesetekben súlyosan sérült személyeknek és az árváknak anyagi segítséget nyújtsunk. Egy tragédia után az érintett családtagok helyzete nagyon sokszor kilátástalanná válik.

-  A  mai gazdasági állapotok mellett  egy súlyos balesetre anyagilag szinte lehetetlen felkészülni  - állítja Kolossa József. -  Ha egy többgyermekes családban  a családfő hónapokra elveszíti keresetét, rosszabb esetben sérülései miatt munka nélkül marad, a következmények beláthatatlanok lehetnek. Aggodalomra ad okot az a tény is, hogy évről évre csökkennek a gépjármű- felelősségbiztosítási díjak, miközben a kárrendezési eljárás is egyre bonyolultabbá válik. Gyakran előfordul, hogy a rászorultak csak későn, vagy sohasem jutnak    kártérítéshez. 
Mindez  új, talán szokatlan kezdeményezés Magyarországon, de számos ellentmondásra rávilágít. Hiszen feltehető a kérdés:   mennyi az élet ára? Miközben egy totálkáros autó után   12-20 milliót  fizet a biztosító, halál esetén a hozzátartozó általában 1-2 milliós kártérítésre számíthat.  Az alapítvány az adó egy százalékaiból  igyekszik  gyűjteni.
- Szeretnénk, ha az emberek legyintés helyett arra gondolnának, hogy bármelyik pillanatban  ők is lehetnek rászorultak akár okozóként, akár vétlenként. Áldozatokkal   a vétkes fél oldalán is számolhatunk. Az ilyen hozzáállás, a társadalom segítsége  egyedülálló lehet Európában.
Felkeresték a biztosítókat, de válasz  -  egy elutasítást leszámítva  - eddig  még nem érkezett a cégektől. Ez Kolossa József véleménye szerint ellentmondásos képet mutat a biztosítási piac szereplőiről.

- Ha nem tudunk kellő segítséget nyújtani a  károsultaknak, akkor a kötelező felelősségbiztosítás 19 éves rendszere hibás, hiszen nem tisztázta, rendezte az értékviszonyokat. Az eredeti elképzelés, a károsultak teljes körű kártérítése messze jutott a valóságtól. Még az is megfogalmazódott egykor, hogy a visszamaradt biztosítási összegeket megkapják a befizetők. Ez a tétel az idők folyamán egyszerűen eltűnt, mint ahogyan eltűnni látszik a károsultak érdeke is, az, hogy a rászorultat a balesetet megelőző anyagi helyzetbe hozzák. A felelősségbiztosítás egész rendszerét újra kellene gondolni. 
Az úgynevezett  többszereplős biztosítási rendszer a károsultak hátrányára változott, szögezte le Kolossa József. Szerinte ma már érzelmi, megértési alapon nincs kártérítés, a biztosítók ügyvédek hadával egyezkednek a károsultakkal. Olyan emberekkel, akik tapasztalatlanul, idegileg fáradtan,  laikusként fordulnak a biztosítócégekhez a bajban. Sokan anyagi kiszolgáltatottságuk okán az első felajánlott összeget elfogadják. Arra kértem az alapítót, említsen néhány példát eseteiből a biztosító által megajánlott, majd a segítségükkel végül kifizetett összegek különbségéről. Egy tipikus történet: a balesetben az utas megsérült, a biztosító előbb 1,3 milliót, majd 2 millió forintot ajánlott. A kellő érdekérvényesítés hatására végül 9 millió 300 ezer forintot fizetett a cég,  plusz havi járadékot, további 6-8 milliós összegben. Egy  másik  eset: közepesen súlyos sérülés után 130, majd 200  ezer forintot ajánlott  a biztosító, a  kifizetett összeg mégis 26 millió lett a bírósági eljárás után.
- Arra kellene törekedni, hogy a biztosító  segítse az áldozatot  ahelyett, hogy különböző trükkökkel gátolja, blokkolja az igazolások elfogadását, miközben a terheket az áldozatra, vagy annak családjára hárítja. Ez a meztelen anyagi érdek, amit persze  soha nem vallanak be. Az igazsághoz tartozik, hogy a biztosítók sem egyformák.
Kolossa úr szerint ha az áldozat megválaszthatná, ki üsse őt el, tudnának tanácsot adni, hogy melyik céggel biztosított gázolót válassza. (Három "jobbat"   említett nekünk a szakember, de ez itt nem a reklám helye.) Az autótulajdonosok többsége gyorsan, olcsó kötelezőt köt, nem mérlegelve, mi történik, ha kifizetésre kerül a sor.  Kevesen gondolnak rá, hogy komoly hátrányba hozhatják magukat. Megtörtént, hogy a vétlen  fél verőlegényeket riasztott, s addig el sem engedte az okozót a helyszínről, amíg az nem fizetett. A vétkes biztosítójának annyira pocsék  híre volt.       
Egészen mást gondol minderről Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke, aki tőlünk hallott a károsultakért életre hívott   alapítvány létezéséről.
- A biztosítóknak egészen  pontosan meghatározott felelősségük van, jogszabályokban rögzített módon, törvényi kötelezettségeiknek megfelelően  kell megtéríteniük a kárt.   Tagadom, hogy különbséget lehetne tenni a biztosítók között a kártérítés gyakorlatának  szempontjai szerint, leszámítva az  esetet, amikor csődbe ment egy társaság. Nem értek egyet Kolossa úr álláspontjával a kötelező felelősségbiztosítás kérdésében sem:  valamennyi felmerülő kárt meg kell téríteni, amiért a biztosító felelősséggel tartozik.   Ez azonos  módon  működik egész Európában. 
Az országos  statisztika szerint tavaly kevesebb baleset történt, mint a megelőző évben, tehát logikusan a biztosítók kifizetése is kevesebb lehetett. Mi volna, ha a megmaradt összeg egy része mondjuk egy sérültek érdekében létrehozott alapítvány számlájára vándorolna? - feszegettük a kérdést. Trunkó Barnabás aláhúzta,   egy   biztosító nem jótékonysági intézmény, működésének más, meghatározott keretei vannak.

Fejér Megyei Hírlap

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.