Tizenöt évvel ezelőtt, iskolánk újraindításával azt az utat választottuk, amely értelmében az ismeretközlő tanítás és a nevelés egymástól elválaszthatatlan, és mindez a hit világának megismerésével ötvöződik. Különösen nagy kihívás ez mai korunkban, amikor sok társadalomban széttöredezik a kép az emberről, a világról, a megismerhető igazságról, az elsajátításra érdemes tudásról és munkáról.

Nehéz évek állnak mögöttünk. De ma már elmondhatjuk, a bicskei és környékbeli emberekben már letisztult a rólunk alkotott kép. Az elmúlt évek kitartó, lelkiismeretes, minőségi szakmai munkája sikeresnek mondható. Ma már intézményünk jól illeszkedik a város oktatási és kulturális életébe; középiskolai felvételi mutatóink, versenyeredményeink figyelemreméltóak, sőt kiválóak. Egyre több igényes szülő választja a keresztény értékek mentén történő színvonalas oktatást, így gyermeklétszámunk lassan, de egyenletesen növekszik. Hosszú évek alatt olyan motivációs környezetet teremtettünk növendékeinknek, amely serkenti, előre viszi őket.

Felvetődik a kérdés, hogyan tovább? Hiszen olyan ponthoz érkeztünk, amikor át kell gondolnunk a múltat, ám ugyanilyen felelősséggel kell megterveznünk a jövőt is.

Munkatársaimmal nehéz feladatra vállalkozunk: a lelki élet növelésére; a szakmai munka továbbfejlesztésére; patinás épületünk, tanítási környezetünk korszerűsítésére; szaktantermek, tornaterem létesítésére.

Ehhez természetesen jó, segítőkész munkatársakra, befogadásra fogékony tanulókra, együttműködő szülőkre, támogató fenntartóra van továbbra is szükség.

Köszönetemet fejezem ki fenntartó egyházunknak, a bennünk bízó szülőknek, áldozatkész kollégáimnak, akik nélkül a Szent László Általános Iskolát nem lehetne eredményesn működtetni.

Végezetül fogadják szeretettel Bőzsöny Ferenc, az ismert rádióbemondó Ima című versét, amely akár tantestületünk pedagógiai ars poeticája is lehetne:

„Uram, ahová tettél, ott szolgállak,

ahol megsejtlek, ott kereslek.

Ahogyan tudlak, úgy követlek,

ha megbotlom, nem csüggedek.

Ami van, azért magasztallak,

ami nincs, azért nem zaklatlak.

Ami a munkám, megcsinálom,

a jó szót érte sose várom.

Ha nem sikerül, nem kesergek,

és másnap mindent újrakezdek.”

Hetényi Anikó

tagintézmény-vezető

Forrás: SZEM - A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE MAGAZINJA 2011. NYÁR

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.