A kutya az egyetlen...
Címkék: vélemény ír kutya olvasó jegyzet az kutyamenhely ebadó tessely ebrendészet
2012.05.15. 19:59
Köszönjük neve titokban tartását kérő Olvasónk bizalmát és azt is, hogy gondolataival, színvonalasan megírt véleményével ő is gazdagítja tartalmunkat.
„A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál.”
Nem mondom azt, hogy meglepett városunk képviselő-testületének, vagy inkább polgármesterének döntése. Végre találtak egy még kiaknázatlan pénzforrást, hát gyorsan megragadták az alkalmat, és kivetik…
Az nem teljesen világos, hogy is kell majd fizetni, de gondolom, legkésőbb akkor megtudjuk, amikor megérkezik a csekk. Ó, igen, érintett vagyok a témában, hiszen van kutyánk. Rögtön kettő is. Így aztán dupla öröm, dupla fizetnivaló lesz. Ami nem gond, nekem megér évi hatezer forintot az ő feltétel nélküli szeretetük, sőt, minden pénzt megér. Vagyunk még így ezzel jó páran. Akiknek azért van kutyájuk, mert szeretjük őket. Vannak, akik bármilyen fajtát, vannak, akik egy bizonyos fajtát. Vannak, akik fajtatisztát, és vannak, akik bármelyik keveréket is. Ez így van jól.
Amin viszont elgondolkodtam én, mint felelős kutyatartó, és amiért billentyűzetet ragadtam, bízva abban, hogy ezeket a sorokat majd városunk döntéshozói is elolvassák, és gondolkodásra készteti őket az nem más, mint a következők.
Egy felelős, felelősségteljes, állatbarát kutyatulajdonos a kutyáját ellátja chip-pel, hogy ha ne adj’ Isten eltűnne, minél könnyebb legyen a nyomára bukkanni. Ami pénzbe kerül. A fajtatiszta kutyák törzskönyvvel rendelkeznek, ami szintén pénzbe kerül. Egy kölyökkutya oltási rendje igen komoly anyagi áldozatokat követel, ami természetesen nem olyasmi, amit az ember számon tart, hiszen ez is természetes, mint az, hogy enni kap. De azért, csak hogy nagyjából világos legyen a kép mindenkinek, elmondom… egy-egy oltás 3 ezer forint körüli összeg, plusz emellé a féreghajtó tabletta. Egy kölyök kutya négy hónapos koráig öt oltást kap minimum, és legalább háromszor féregtelenítve is van.
Azok a családok, ahol a kutyát családtagnak tekintik, ezeket az anyagi ráfordításokat nem áldozatnak tekintik, hanem csak valaminek, ami költséggel jár. A kutyáinkkal foglalkozunk, szocializálódásukat segítjük, megtanulnak sétálni, szót fogadni.
Vannak aztán azok a kutyák, akik szimplán azért vannak tartva, mert a „kertes házhoz kutya is jár”, és mert „legalább van, aki megeszi a maradékot”. Ezt a hozzáállást sem ítélem el én személy szerint, bár a szívem megszakad ezekért a láncra vert állatokért. De van ilyen is. Ő utánuk kevesen fogják majd befizetni az adót, mert „csak viszi a pénzt”. Egyenes arányú következménynek gondolom, hogy majd valamikor, az éj leple alatt kiengedik véletlenül a kapun, és a kutya abban a boldogságában, hogy végre nem az egy méteres sugarú körben kell léteznie, amit a lánc nyújtott neki eddig, azonnal rohan is majd. Szagok után, szabadság felé. Sok ilyen kutya lesz majd, akik kóborolnak éhen, szocializálatlanul, akár még csak nem is rendesen végigoltva.
Ebből újfent egyenesen következik majd, hogy a Gazdasági Szervezet területén működő Ebtelep nemhogy telt házas lesz, de triplán telt házas is akár… feltéve, hogy a gyepmester telefonja be lesz kapcsolva, és lehet majd értesíteni őt arról, ki, hol, merre látott étlen-szomjan kóborló kutyát. Az étlen-szomjan kóborló állatok előbb-utóbb befogás nélkül vadászni kezdenek, és támadni is fognak. Remélhetőleg nem az iskolából, óvodából hazatérő, menzaszagú gyerekeinket, mert annak csúnya vége lesz.
Értem én egyébként, hogy szükség van újabb és újabb adókra, hogy bevétel szülessen. Az is szép és nemes gondolat, hogy majd ebből tartják fent az állatmenhelyeket.. bár hinni én ebben személy szerint nem tudok. Eddig is alig csurrant ezeknek a helyeknek egy kevéske adomány, zömmel civil emberek tartják el és fent országszerte.
De engedtessék meg nekem, hogy aggódjak a gyerekeim biztonságáért, a kutyáim biztonságáért (hogy védem meg egy éhesen támadó másik kutyától?). Ráadásul nem tudok majd haragudni azokra sem, akik „szélnek eresztik” ezeket a házőrzőket, hiszen a tűrőképességünk és a pénztárcánk véges.
Kedves képviselő urak, és hölgyek, kedves polgármester úr, végiggondolták mindezeket? Eszükbe jutott, hogy lesz olyan kisnyugdíjas, aki képtelen az okosan megduplázott házadó mellett még majd ezt is kigazdálkodni? Vele mi lesz? Elveszik a kutyáját, s elviszik az adósok börtönébe? Vagy mi lesz azokkal, akik az utcára teszik az állataikat? Ki fogja őket felelősségre vonni, és ki fog gondoskodni ezekről az állatokról? Hova teszik őket? Miből etetik, gondozzák?
És mi lesz a következő? Gyerekadó? Az is egy biztos bevételi forrás, hiszen az ember a gyerekeiért mindent megtesz…
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
rókafarka 2012.05.15. 21:36:48
singlii 2012.05.15. 22:07:40
rókafarka 2012.05.16. 21:57:32