A Vajda János Gimnázium tanulójának, különdíjassá lett tanárát Aranyanyunak jelölő bicskei diák írása érkezett meg a Bicskei Szóhoz, amit a Fejér Megyei Hírlap a napokban közölt. 

Hősök. Mikor ezt a kifejezést használjuk, mindenkinek a híres Hollywood-i filmekből ismert Marvel hősök jutnak eszébe. Superman, Batman vagy éppen Pókember, ám senki nem gondol, azokra, akik minden nap szívüket, lelküket kiteszik azért, hogy nekünk egy jobb életet biztosítsanak és mi ezt észre sem vesszük, hiszen teljesen természetesnek tűnik, pedig közel sem az. Nekik talán nem adatott meg az, hogy olyan képességeket tudjanak magukénak, mint az előbb említett szuperhősök, ám mégis van két dolog, amivel büszkélkedhetnek: odaadás és önzetlenség. Igazi hősök.
Bicskének is van egy ilyen hőse, egészen pontosan hősnője. A Vajda János Gimnázium a leggazdagabb iskola ezáltal az országban, ugyanis egy olyan pedagógust tudhat magáénak, aki nem csak, hogy odaadó és önzetlen, de képes arra, hogy a legrosszabb pillanatokat is a legboldogabbra és legszebbre varázsolja.
,,Amikor az iskolámba kerültem, teljesen idegen volt a hely, a környezet és elveszettnek éreztem magam. Majd amikor a legnagyobb szükségem volt segítségre ő volt az első, aki szívesen jött, eligazított, tanácsokkal látott el. Abban a pillanatban elnyerte a szeretetemet, segített minél előbb és könnyebben megszeretni az iskolát. Mindig ez volt és lesz is a célja: a suli jövője." - így kezdtem azt a pályázatot, melyet 2012 októberében adtam be, azért, hogy megköszönjem a magam és a diákság nevében, hogy annyi mindent tett azért, hogy az iskolánk talpon maradjon és a rengeteg jóért, amit kaptunk tőle.
A Richter által hirdetett Aranyanyu pályázaton indítottam Vigyikánné Horák Andrea tanárnőt, mert úgy véltem, hogy teljesen megfelelt a pályázatban előírtaknak. Egy hétköznapi hősnő, akit bátran nevezhetünk a mi Aranyanyunknak.
,,Andi néni szerintem az a tanár akiről példát vehetne bármely másik tanár. Teljes mértékben szívvel lélekkel tanít. Rajta látszik hogy neki ez nem csak egy munka. Bárhol lát lehetőséget hogy segítsen a diákoknak vagy az iskolának azt két kézzel megragadja." (Sitkei Imre, 11/a)
Ez mind semmi, ahhoz képest, amit egy diákjáért tett, mikor egy rosszul sikerült edzése során trombózist kapott a lábában és amputálni kellett. Hatalmas jótékonysági rendezvényt szervezett, rengeteg fellépővel, színes programokkal, egy város szintű videoklip forgatással és megannyi segítővel. Ezt az eseményt, Önzetlenség napja névre keresztelték, mely nagyon sok érdeklődőt és segíteni vágyót vonzott a helyszínre. Sikerült. Egy osztály, egy iskola, egy város fogott össze a diáktársunkért és mindezt NEKI köszönhetjük.
Teljesen izgatott lettem, mikor megtudtam, hogy a pályázatom által bejutott a döntőbe. Mindenkit buzdítottunk, hogy szavazzon és a diákok egy percig sem gondolkoztak rajta, szavaztak. Az Aranyanyu pályázat díjátadó gálája nagyon hangulatosan telt, vidám volt mégis szívszorító, hiszen a többi döntősről is elmondhatjuk, hogy a mindennapok hősnői. Andi néni a Nők Lapja Café különdíjasa lett. Megérdemelte. Ám már azzal nyert, hogy megtapasztalhatta, mennyire szeretik őt a diákjai.
,,Andi néni egyszerűen fantasztikus pedagógus. Általános iskolában soha nem szerettem a földrajzot és a történelmet, de mióta Ő tanít, a kedvenc tantárgyaim lettek. Sőt, már azon is elgondolkodtam, hogy ha eljön az ideje, pedagógusi pályára szeretnék lépni. Minden diákból ki tudja hozni a maximumot és minden diákkal szót ért. Ha bármilyen problémám volt, akkor tudtam úgy beszélgetni Andi nénivel, mintha a barátom lenne, és nem mint egy tanárral. Szerintem ez nagyon fontos. Önzetlen, közvetlen, és él-hal a gyerekekért. A pedagógiát a hitvallásának tekinti. Ha valamit megígér vagy eltervez, azt véghez is viszi (Önzetlenség napja). Amikor megtudtam, hogy jelölte Szandra az Aranyanyu címre, biztos voltam benne, hogy nyerni fog. Büszke vagyok arra, hogy Andi néni a Mi Aranyanyunk." (Horváth Bence, 10/a)
,,Mindig törődik a diákokkal és segít azoknak, akiknek kell." (Szilágyi Réka, 12/c)
,,Az időt nem sajnálva foglalkozik a diákjaival, hiszen ő ezt nem munkának tekinti, hanem a hobbijának és ez meg is látszik rajta, hogy örömmel és szeretettel segít bárkinek." (Trautmann Márton, 11/a)
Szerintem joggal mondhatjuk el róla, hogy ő a mi ’Aranyanyunk’. Egy igazi hős!

Csévi Alexandra, 12/a,Vajda János Gimnázium

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.