A június elsejére tervezett csillagászati piknik a Hegykastélynál volt az a hírünk, aminek kapcsán megtudtam, hogy bizony a hetvenes évek közepén Kalmár Ferenc vezetett egy csillagász klubbot  a gimnazistáknak, sőt, ő a Hegyikastély és a csillagvizsgáló újjáépítéséről geodétaként egy tervet is készített 1974 körül.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Bicskei Járásban működő szervezete adta ki a bicskei fiatal geodéta, Kalmár Ferenc művét 1974-ben.
A címe: "Dr. Nagy Károly hagyatéka".
Ezt a helytörténeti kincset a Nagy Károly Városi Könyvtár őrzi ma is. Természetesen nem kölcsönözhető - mi is jut eszünkbe? -, azonban a bicskei könyvtár kincstárában, a Helyismereti Gyűjteményélben elolvasható, áttekinthető.
Érdekes tény, hogy a Hegyikastély területe is egy történetesen 1884-ben keletkezett katonai felmérés alapján rekonstruálható.
Ez a két mondta bizony napjainkig igaz::
"Azóta, hogy Nagy Károly minden ingó és ingatlan vagyonát a hazának ajánlotta /1849-ben/, még soha nem volt méltó gazdája ennek a becses hagyatéknak, melynek kezdettől fogva a közművelődést kellett volna szolgálnia.
(...)
Kimondhatjuk, hogy most van itt a soha vissza nem térő alkalom, amikor társadalmi összefogással a jó szándék egybevetésével, egy utolsó erőfeszítést tehetünk a hagyaték összegyűjtésére, az épületek megmentésére." Kalmár Ferenc, 1974

A lokálpatrióta Kalmár Ferenc szívügyének tekintette a bicskei obszervatórium sorsát. Művében lépésenként mutatta be a terveket. Elsők között állt szerinte, hogy a bicskei tulajdon kerüljön a Fejér megyei TIT kezelésébe. Parkot, csillagászati észlelőhelyet, kempinget, múzeumot tervezett a területre.
Bicske város főépítésze által elkészített tervek a hetvennégyes, jövőre negyvenéves elgondolás alapjaihoz képest nem mutatnak lényegi különbséget, mert alapvetően jó elgondolás.
A háborús lövedékektől, aknáktól mind a mai napig nem teljesen megtisztított a terület, ami magyarázható azzal is, hogy pokoli csaták, harcok dúltak ezért a sokszor gazdát cserélő magaslatért.
Természetesen az összefogásra és társadalmi munkára nagy hangsúlyt fektet terveiben a bicskei csillagász szakkör vezetője is.
Horváth János építész, János bácsi, akitől szerettei és tisztelői nemrégiben vettek végső búcsút, a dolgozatban közölt számításai szerint 2. 123.000 Ft-ba került volna ez a fejlesztés minden összevetve. Ötvenezer például az útépítés parkolókkal. Huszonötezer a növények, fák ültetése. A 34 négyzetméteres torony rendbetétele 780 ezer forint. A 120 négyzetméteres mauzóleum felújítása 1974-ben 1,2 millió forintba került volna Horváth János bácsi akkori számításai szerint.
Oláh Zoltán és Barts Balázs, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség (OMF) részéről 1985-ben már 16 milliós pénzigényt jegyeznek fel.
Minél később fogunk hozzá, annál többe fog kerülni - ezt tudták akkor is, tudjuk most is.
Bicske városa pályázati forrást keres...
A Kalmár Ferenc vezette csillagászati szakkör tagjai között voltak ifj. Akli Imre, ifj. Krajczár Gyula, Monos István, Molnár László, Molnár András és mások - aki Olvasóink közül tudja a listát bővíteni, kérem, írjon.
Saját kezűleg készítettek egy három méter hosszú, 40 cm átmérőjű hatalmasnak tűnő távcsövet, amibe mindent, de mindent maguk készítettek, ez volt a lényeg. Nem sikerült elsőre - mondja egy neve elhallgatását kérő emlékező -, aki úgy emlékszik, hogy a homorú tükör csiszolása nem úgy sikerült, ahogy kellett volna.
"Végül Kalmár Feriék kertjében állítottuk fel "sk. csövünket" a mai Bartók utcában. Nagy dolog volt. Nagyon nagy dolog" - mondja.
- Mentünk ki a Hegyikastélyhoz - meséli Krajczár Gyula újságíró -, akkor az teljesen elvadult környezet volt. Próbáltuk rendbe tenni. Egyébként akkor még laktak is ott. Mi magának a toronynak a belsejét meg a környékét tettük rendbe. És igen, a Dimitrov utcában volt a távcső, ott laktak Feri szülei. Jó volt, mert nem volt zavaró fény. A szakkör még elindult egy TIT által szervezett versenyen is. Én voltam a csapatban meg a Molnár-gyerekek. Nem tudom, hol volt, de úgy utaztunk oda és mintha ott is aludtunk volna, de ez nem biztos.
- Egyébként Feri szívvel lélekkel vitte ezt a Nagy Károly-ügyet - mondja Krajczár Gyula. Addig ember nem volt Bicskén, aki hallott volna róla. Később utcát is neveztek el róla és könyvtárt is.
- Kerített egy kutatót Kalmár Feri, aki persze nem ezzel foglalkozott, de azért utána nézett, úgyhogy akkor viszonylag sokat tudtunk Nagy Károlyról... - zárja Krajczár.
- Ebben a mi kis szakkörünkben - meséli a névtelenséget kérő -, lett egy olyan nyelvi divat, hogyha tudományos problémát, dilemmát tárgyaltunk, találgattunk, feltételeztünk, vagy éppen ha nagyon is hétköznapi dolgot fejeztünk ki, akkor bizony igen gyakran kezdtük gondolatainkat imigyen:
"DE MI VAN AKKOR, HA TESZEM AZT..."
Aztán a "Teszem azt..." átterjedt a gimnáziumi folyosókra is Bicske nagyközségben.
Aztán jómagam, e sorok írója is gondoltam, mi van akkor, ha teszem azt megkérdezem rég nem látott barátomat, Akli Imrét, ő vajon mire emlékszik ezekből az időkből:
- Hát el kell, hogy keserítselek - kezdte Imre -, de nem túl sok mindenre emlékszem már. Arra főleg nem, hogy a Kalmár Ferin kívül kik jártak még a szakkörre. Arra viszont jól emlékszem, hogy előadásokat hallgattunk elsősorban a Művházban, de volt hogy Budapestre is elmentünk. Kalmár Ferinek voltak tervei a Hegyikastély és csillagvizsgáló helyreállítására, ezt szerintem a könyvtárban meg is találod, ha szerencséd van, de a helyreállításra sajnos nem került sor - mint gondolom tudod.
A legemlékezetesebb dolog az volt számomra, hogy építettünk magunknak egy tükrös távcsövet, de úgy, hogy MINDENT mi csináltunk. Még a henger alakú lapos üvegbe is mi csiszoltuk bele a parabola homorulatot, mi ezüstöztük le utána. Ebbe édesapám (Akli tanár úr, Vajda János Gimnázium - A szerk.) is belesegített, mert az ezüstözéshez használt vegyszer méreg volt, nem lehetett vásárolni csak úgy. A gimnázium adta nekünk a kémia szertár által. Amikor elkészültünk a távcsövet a Feriék udvarában állítottuk fel, akkor még ott laktak a rendelő melletti utca aljában. (Takarék köz régen, Dimitrov utca akkoriban, Bartók Béla utca ma).
Volt még egy jópofa - számomra legalább is - poén - zárja Akli Imi: - Az egyik budapesti előadáson ismerkedtem össze egy sráccal, nem bicskei, nevét sem tudom, majd a beszélgetés során derült ki, hogy azért akart csillagász lenni, hogy megtalálja Istent!
- Sikerült neki?
- Nem tudhatom. De aki keres, az talál.

Izing Antal 

Mindenkit szeretettel várnak a Hegyikastélynál június elsején! 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.