Katona Tamás (Budapest, 1932. február 2. – Budapest, 2013. június 28. magyar történész, tanár, író, műfordító, országgyűlési képviselő (MDF), aki 1955 és 1960 között a bicskei Vajda János Járási Könyvtárat vezette; itt alapította meg Magyarország első cigány könyvtárát.

Édesapja Katona Tibor, édesanyja Halász Magdolna volt. Egyetemi tanulmányait 1950 és 1955 között végezte az ELTE könyvtár–magyar–arab szakán.

1954-től 1955-ig a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár helyettes vezetője, valamint a Fejér Megyei Tanács könyvtárügyi előadója volt. 1955 és 1960 között a bicskei Vajda János Járási Könyvtárat vezette; itt alapította meg Magyarország első cigány könyvtárát. 1960-tól 1961-ig az MTA Biokémiai Intézetének részfoglalkozású könyvtárosa volt. 1961-1965 között a Magyar Helikon Könyvkiadó, 1965-1987 között az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. 1977-től részt vett a Bibliotheca Historica című sorozat szerkesztőbizottságában. 1979-től a Pro Memoria sorozat szerkesztője, műfordítója volt. 1980-tól az Eötvös-kollégiumban, 1985-től a JATE-n tanított. 1987-1990 között szabadfoglalkozású író, történész volt.

1994-1998 között a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt.

A rendszerváltás után az 1990. évi országgyűlési választásokon az MDF jelöltjeként képviselővé választották. Három hétig az Országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának tagja volt. Ezután 1990. május 24. és 1992. június 19. között a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként fő szakterülete a magyar biztonságpolitika kidolgozása volt. 1992. június 19. után az Antall-, majd a Boross-kormány sajtóügyekért is felelős miniszterelnökségi politikai államtitkára volt, 1993–1994-ben az MDF Országos Elnökségének tagja volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF területi listájáról került be újra az Országgyűlésbe. 1994. december 11-én, az önkormányzati választásokon Budapest I. kerületének polgármesterévé választották. 1996. április 15-éig a külügyi állandó bizottság tagja volt. Az MDF X. országos gyűlése után kilépett a pártból. Részt vett a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) megalapításában, az MDNP frakciójában folytatta parlamenti munkáját. 1996. április 16-ától a honvédelmi állandó bizottság tagja. Az 1996. november 30-ai első országos MDNP-gyűlésen beválasztották a párt elnökségébe. 2000-től 2002-ig Magyarország varsói nagykövete volt.

1956-1981 között Györki Mária volt a felesége. 1984-ben Barta Klárát vette feleségül. Első házasságából két lánya született: Ágnes (1958) és Annamária (1962). Második házasságából egy fia született: Tibor Elek (1987).

Művei:

Az aradi vértanúk (bevezetés és jegyzetek; Budapest, 1979)
A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról (válogatás és szerkesztés; Budapest, 1979)
A tatárjárás emlékezete (válogatás, szerkesztés; Budapest, 1981)
Budavár bevételének emlékezete, 1849 (válogatás és szerkesztés; Budapest, 1989)
Kossuth Lajos: Írások és beszédek 1848–1849-ből (válogatta,szerkesztette, az összekötő szövegeket, jegyzeteket és névmagyarázatokat írta Katona Tamás; Budapest, 1994)
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Dercsényi Dezső-díj (1993)
Szent Gellért-díj (1997)
A Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje
A Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztje

Forrás: Wikipédia 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.