A http://www.migszol.com/ egy néhány éve létrejött önkéntes szervezet, ami az elfogadásért cselekszik. Az egész világ tele van gyűlölettel, vádaskodással, amit többek között a hatalmi harcokban érdekeltek szítanak. Teszik ezt az "Oszd meg és uralkodj"-elv alapján és hogy saját cselekedetsorozatukról eltereljék a figyelmet. 

csak_a_bicskle.jpg

Ennek az egyesületnek nincs irodája, nincsenek főállású munkatársai – még vezetői sincsenek. Pályázati pénzen bonyolítják elfogadást szorgalmazó programjaikat. A mai BTC-s eseményre több mint 6 hónapja pályáztak. Körülbelül harminc magyar és nem magyar tagjuk találkozik hetente kétszer egy bérelt nyolcadik kerületi közösségi térben.
Budapesten élő európaiak és nem európaiak közössége. Minden döntésüket kollektíve hozzák. Fiatalok és jó fejek. Amikor megpillantom őket a Bicskei TC lelátóján, az egykori büfé teraszán tenni venni és főzni, a hippi és a kommuna kifejezések jutnak eszembe.
Amikor bejöttem, a nagyobbacska fa árnyékában nagy család üldögélt. A pálya mellett Hasszán pihent hanyatt fekve, mert nagyot focizott a műfüves kis pályán. Hasszán – mint később megtudtam – Budapesten él magyar barátnőjével, nagyon szépen megtanult magyarul és három műszakban hegeszt egy gyárban. Rám köszön a hatalmas napszemüvege mögül Emmanuel, aki valamikor a táborban élt, ma már tatabányai albérletben. A vendégeket arra kérték, hogy Bicske város egyetlen focipályáján ne játszanak az állagmegóvás érdekében, amit ők természetesen be is tartottak. Az évszázados bicskei klub a klubházat is kinyitotta, amit a szervezők tudtak használni.    
Bicskéről velem együtt négyen érkeztek a helyszínre.

Ossamah doktorral vizet és jeget vittünk. 

A műfüves kis pályán meccsek zajlanak. Egy afrikai hangulatfelelős a meccs közben kezében mikrofonnal mint közvetítő és mint játékvezető.  

A lelátón néhányan beszélgetünk. Aliz és Kollár Kármen ismertetik meg velem munkájukat. 
Rendszeresen eljönnek munkatársaikkal a bicskei befogadó állomáshoz. Kinn beszélgetnek az emberekkel és segítik őket, amiben tudják. Az Open Society Foundation segítségével pályáznak olyan programokra, amelyekkel toleranciát, megértést, elfogadást szeretnének behozni a gyűlölködés hangjai helyett. 

Örömmel hallom, hogy politikai pártokkal nem kívánnak együttműködni, de ha megkérdezik őket, szívesen, legjobb tudásuk szerint válaszolnak.  

Mint Aliz elmondja, a korábbiakban marginális kérdésnek számított a menekültügy a sajtóban, de a kormány kommunikáció miatt immár teljesen központi kérdés. Évente mindössze 400-500 ember kap menekültstátuszt. Többnyire átutazók az ideérkezők. De előfordul, hogy maradnának, aztán jobban megismerik Magyarországot és távoznak. Nemcsak az ország szegénysége miatt, hanem mert az európai társadalmak sokkal nyíltabbak velük szemben. A távozás további oka, hogy az integrálódás, a tanulási lehetőség hiánya.  
Aliz, a Törtelen nevelkedett, Szegeden magyar nyelv és irodalom szakon diplomázott, budapesti önkéntes a személyes indíttatásról elmondja, hogy élt az Egyesült Királyságban egy évig, előbb egy faluban aztán Londonban. A világ miden tájáról érkezett emberekkel élhette mindennapjait és amikor a MigSzol közösségét megtalálta, bízott benne, hogy ezt Budapesten is megteremtheti. Így lett. A csapatban szír, afgán, afrikai, svájci, német, holland, angol fiatalok, akik Budapesten élnek, dolgoznak, tanulnak.
A gyerekek a viharvert teniszpályán tollasoznak a húszéves Kollár Kármennel, akinek édesanyja tanítónő, az osztályában volt Kármen is, akit nagyon szeretet, így lett ő is Kármen.
Azt mondják, a közelgő Menekültek Világnapján a Margitszigeten fognak piknikezni, de természetesen ott lesznek a Blaha Lujza téren is, ahová minden résztvevő táskával vagy hátzsákkal érkezik és az Indulj el egy úton…. kezdetű népdalt fogják elénekelni, a legszebbet.

Ma egyébként többször eszembe jutott a BTC hajdani idegenlégiós csatára: Alfonso Nelito... egyszerűen Néli volt a beceneve....

 ia

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Valóban követésre méltó rendezvény volt! Tudtommal egy helyi civil szerveződés 10 gyermekkel képviselte a város lakosságát. Kármen néhány fiatalember bevonásával rögtönzött focizást szervezett a fiúknak, majd a bejárattól nem messze, a fák árnyékában tejes dobozokból lehetett kis tárcákat készíteni. Itt fiúk-lányok egyaránt megtalálták a számításukat. Értékes velejárója volt a programnak, hogy szabadon lehetett beszélgetni a különféle előítéletekről, eredetükről és leküzdési módjaikról.
@kóborfelhő: köszönöm! erről a helyi civil szervezetről nem tudtam, a gyerekeket láttam, sőt, a klubház mögötti füves részén javasoltuk a focit, de azt hittem a szervezőkhöz tartoznak. azt tudom, hogy ketten még érkeztek Bicskéről, amikor már nem voltam ott. üdv, ia
süti beállítások módosítása